Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

UD Zrt.-ügy - Az ügyészség új eljárást, a védelem felmentés kért másodfokon

Megalapozatlanság miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást kért az ügyészség az UD ZRt.-ügyben, míg a védelem a vádhatóság eljárásával kapcsolatban politikai motivációkra célzott, és az elsőfokú, felmentő ítélet jogerőre emelését indítványozta a Fővárosi Törvényszéken kedden.
Az ügyészség a fél évtizeddel ezelőtti események miatt lehallgatási anyagok kiszivárogtatása miatt vádolta meg Dávid Ibolya volt MDF-elnököt és párttársát, Herényi Károlyt, valamint Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokat felügyelő miniszterét és Tóth Károly volt szocialista politikust, a nemzetbiztonsági bizottság akkori alelnökét.

A vádirat szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György és Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak kiosztotta Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek és az UD Zrt. egyik akkori vezetője, Horváth József közötti lehallgatott telefonbeszélgetések személyes adatokat is tartalmazó anyagát. Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak pedig azt rótta fel az ügyészség, hogy a máig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített beszélgetések hangfelvételének nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítették az MDF 2008 szeptemberi tisztújításán elnökjelöltként - Dávid Ibolya riválisaként - indulni akaró Almássy Kornélt.

Első fokon az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott Szilvásy Györgynek és Dávid Ibolyának, pénzbüntetést Tóth Károlynak és Herényi Károlynak személyes adattal való visszaélés - Dávid Ibolya esetében pedig még kényszerítés - miatt.

A vádlottak mindvégig következetesen tagadták bűnösségüket, a védők bűncselekmény hiányában felmentést kértek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság áprilisban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében javarészt bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat.

Vasvári Csaba bíró akkor szóbeli indoklásában kiemelte, hogy törvényesen, az alkotmány szellemében jártak el a vádlottak, ugyanakkor élesen bírálta az ügyészséget, és szóvá tette: a megvádolt politikusok egyes riválisai, valamint a velük együttműködők - sértettek, feljelentők, terhelő tanúk - kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben.

A vádhatóság megalapozatlanság miatt fellebbezett az elsőfokú döntés ellen, így került az ügy a Fővárosi Törvényszékre, ahol az ügyész perbeszédében kedden - egyebek mellett - felderítetlenség, nyitva maradt kérdések, feloldatlanul maradt ellentmondások és az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt kérte az elsőfokú eljárás megismétlését. Arra hívta fel például a figyelmet, hogy az adatok nyilvánosságra hozása egyoldalúan, egy bizonyos politikai körre szorítkozva történt, ezért vizsgálni kell, hogy nem lejáratás céljával történt-e.

Sebes Péter, Szilvásy György védője perbeszédében ugyanakkor arról beszélt, hogy a vádhatóság a hatáskörét, kompetenciáját túllépve egy kiélezett politikai helyzetben lezajlott politikai pengeváltásba avatkozott be. Az ügyvéd szerint nyilvánvalóan nincs lehetősége az ügyészségnek arra, hogy értékelje és megítélje: helyesen tette-e egy miniszter, hogy titkos minősítésű információkat megosztott a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjaival.

Tóth Károly saját védelmében eljárva kiemelte, hogy a bizottság gyakorlatában egyáltalán nem volt példátlan a vádbelihez hasonló információátadás. Jogállami körülmények között egy nem létező bűncselekményt még az ügyészség sem bizonyíthat be - jegyezte meg a volt szocialista politikus, aki felmentését kérte, mert mint mondta, nem akar egy újrainduló eljárás miatt még évekig "lehajtott fejjel", vádlottként járni.

Zamecsnik Péter, Dávid Ibolya védője perbeszédében úgy fogalmazott: ebben az ügyben a vádhatóság "fordítva ült a lovon", a valódi elkövetők helyett a sértetteket vádolta. Azt majd a jogtörténet eldönti, hogy milyen okból - tette hozzá.

Szilvásy György az utolsó szó jogán az egyoldalú nyomozást és vádképviseletet korrigáló elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérte. A Gyurcsány-kormány egykori minisztere szerint a nyomozást elindító feljelentés a Fidesz jogi kabinetjében született, az eljárás célja pedig a figyelemelterelés és a politikai ellenfelek lejáratása volt. Jellemző, hogy az ügy más irányú feltárását célzó feljelentések napokon vagy hónapokon belül elhaltak a bűnüldöző hatóságoknál - jegyezte meg a volt politikus.

A Fővárosi Törvényszék január 23-ára tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését az UD Zrt.-ügyben.

A történtek miatt tucatnyi polgári pert indított a biztonsági cég, illetve a vezetői és mások - például Almássy Kornél - Dávid Ibolya és esetenként Herényi Károly, illetve egykori pártjuk ellen, arra hivatkozva, hogy megsértették személyiségi jogaikat. Ezek közül számos pert korábban részben megnyertek a felperesek, jobbára azért, mert a bíróságok úgy ítélték meg, hogy Dávid Ibolyának nem sikerült bizonyítania vitatott állításait. Tavaly azonban már több olyan kúriai döntés is született a személyiségi jogi perekben, amely a korábbi, Dávid Ibolyát elmarasztaló jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve elutasította a kereseteket.

Tavaly megegyezés született abban a perben, melyet az UD Zrt. indított több mint másfélmilliárd forintos kártérítésért a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a magyar állam ellen. A megegyezés értelmében az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal több mint negyedmilliárd forintot fizetett ki a felperes cégnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: Ron Werber minden utcába gyűlöletfelelőst telepít és képez ki

A Fidesz sajnálattal értesült, hogy Ron Werber minden utcába gyűlöletfelelőst telepít és képez ki… Tovább olvasom