Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Túlsúly és gyermektelenség

Évtizedek óta ismert összefüggés, hogy a felesleges kilók és a teherbeesés, valamint az eredményesen kezelhető meddőség között jól meghatározható, fordított arányú összefüggés van.
A túlsúly szerte a világon komoly egészségügyi probléma. A reproduktív korban lévő nők kb. 20-25 százaléka küzd számos mellékhatásával, míg a felnőtt lakosság közel 55-65 százaléka túlsúlyos. Évtizedek óta ismert összefüggés, hogy a felesleges kilók és a teherbeesés, valamint az eredményesen kezelhető meddőség között jól meghatározható, fordított arányú összefüggés van.

A nehézséget tovább fokozza, hogy a várva várt teherbeesés után a terhesség kilenc hónapja alatt is olyan szövődmények jöhetnek létre, amelyekkel a normál súlyú nőknek nem, vagy elenyésző gyakorisággal kell számolniuk. Az elhízás nem más, mint túlzott zsírfelhalmozódás a szervezetben. Érdemes megemlíteni, hogy a túlsúly növeli a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar, daganatos betegségek és az idő előtti halálozás kockázatát is, kozmetikai gondként fokozott szőrnövekedés is jelentkezhet.

Kialakulását genetikai (sajnos ebben ismereteink csekélyek) és környezeti tényezők, a mozgásszegény és ülő életmód, és nem utolsósorban a túlzott energiabevitel segítik elő.

A testzsírmérésnek számos technikája ismeretes, amelyek közül a leggyakrabban alkalmazott módszer a testsúly/testmagasság arány meghatározása. Ez az arány úgy számolható ki, hogy a méterben kifejezett testmagasság négyzetével elosztjuk a súlyunkat. Ekkor kapjuk meg a klinikai gyakorlatban is jól használható testtömegindexet (body mass index-BMI) = testsúly/tesmagasság (kg/m˛). A normális BMI 20-25 között van, 25-30 között túlsúlyos állapotról, 30-35 között elhízásról, 35 felett kóros elhízásról, illetve ha a BMI 18-20 között van soványságról, 18 alatt pedig túl sovány állapotról beszélünk.

Túlsúly esetén mindenekelőtt a peteérés zavarával kell számolnunk. A vérzések ritkábban jelentkeznek, rövidebb ideig is tartanak, a ciklusok monitorizálása során egyértelműen kiderül, hogy elmarad a petesejteket tartalmazó tüszők érése. Mindezek a kövérség miatt kialakuló ún. metabolikus szindróma részjelenségei. Nem véletlen, hogy csökkent kalóriabevitellel igen jó eredményt lehet elérni: a testtömeg 5-8 százalékos redukciója után helyreállhat a peteszolgáltatás, és a rendszeres petesejt-kilökődések mellett gyorsan bekövetkezhet a teherbeesés.

A kövér nőbetegeknél további gondot jelent, hogy a peteérést serkentő gyógyszeres kezelések során létrejött petesejtek megtermékenyülési aránya jóval gyengébb, mint „egészséges" társaiknál, továbbá nehezebb a megtermékenyült petesejtek beágyazódása a méh üregébe, és magasabb a vetélési arány is. A páciensek számottevő részénél ún. policisztás petefészek megbetegedés diagnosztizálható a leírt zavarok hátterében. Az anyai kövérség rizikófaktorként szerepelhet a magzati fejlődési rendellenességek hátterében. A velőcső-záródási (például nyitott hátgerinc) és szívfejlődési rendellenességek, a nyúlajak, farkastorok gyakorisága egyértelműen növekszik.

Számos szakember ezt azzal magyarázza, hogy túlsúlyos betegeknél a folsav felszívódása zavart szenved, így csökken jótékony hatása a különböző záródási rendellenességek kivédésében. Szintén fokozott a terhesség első trimeszterében az elhalás gyakorisága, és az ismétlődő vetélések esetén is kóroki tényezőként tartják számon a túlsúlyt. Növekszik az indukált koraszülések száma (ezt főleg az először szülő nőknél figyelték meg): a terhesség utolsó szakaszában fellépő kóros állapotok miatt frekventáltan kell a szülést a terminus előtt megindítani.

Dr. Kőrösi Tamás
Szülész-nőgyógyász főorvos

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyaralást szerveztünk az interneten

Alapszintű angolnyelv-tudással, közepes internetezési gyakorlattal és jó adag kalandvággyal egy… Tovább olvasom