Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Tudományos tanácskozás a semmisségi törvényekről Veszprémben

A semmisségi törvények a koncepciós perek áldozatait voltak hivatottak rehabilitálni - mondta Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke kedden Veszprémben, a megyei bíróság székházában a semmiségi törvényekről rendezett tudományos tanácskozáson.
Ha belegondolunk, már az sem világos, hogy mi az a koncepciós per - vetette fel a főbíró, mert szerinte annak is "többféle típusa" volt.

Emlékeztetett arra, hogy voltak olyan perek, amikor "kiválasztottak" egy vagy több személyt, s hozzájuk kreáltak bűncselekményi koncepciót, "preparált szereplőkkel".

Más esetekben pedig valóságos, megtörtént cselekményekből vontak le jogi következtetéseket, illetőleg ítéltek el olyan személyeket, akik nem voltak bűnösök. Baka András példája szerint: 1956-ban a forradalmárokat államellenes bűncselekmények miatt ítélték el, noha a szabadságért küzdöttek, egy embertelen rendszer ellen emelték fel a szavukat. Ám akkoriban csak az ideológia számított - jegyezte meg az LB elnöke. Közlése szerint voltak azok a típusú koncepciós perek is, amikor jó szándékú emberek tömegeinek csapdát állítottak, vagy olyan követelmények elé állították őket, amelyeket lehetetlen volt teljesíteni.

Lehetetlen volt például annyit termelni, előállítani; ez a padláslesöprések időszaka - tette hozzá, s a "szereplői" jogi köntösbe öltöztetett perek áldozataivá váltak. Baka András elmondta: négy semmisségi törvény is született - 1989-ben, 1990-ben, 1992-ben és 2000-ben -, de ezek nem felejtették el az emberekkel a történteket.

Nem orvosolták azokat a sérelmeket, amelyeket egy-egy személy vagy család elszenvedett - hangsúlyozta, hozzátéve: ezek jogi rehabilitációt nyújthattak meghurcolt embereknek, a koncepciós perek áldozatai egy részének, de nem adhattak megnyugvást az elrontott életekért. Nincs még általános megnyugvás, ezek a kérdések bennünk élnek, ott vannak a felszín alatt, kit jobban, kit kevésbé érintenek, de a magyar társadalomra még jellemző kérdések - mondta Baka András.

Zinner Tibor, az ELTE professzora, a Legfelsőbb Bíróság főosztályvezetője a tanácskozáson a négy semmisségi törvény lényegét ismertette és elemezte. Mint mondta, a semmisségi törvények hozzájárultak azon folyamatokhoz, amelyek az egykor meghurcoltak, vagy inkább a hozzátartozóik részére jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációt nyújtottak.

A professzor is azt hangsúlyozta, hogy a semmisségi törvényekkel, a rehabilitációt kimondó bírósági ítéletekkel a sebeket nem lehetett begyógyítani, mindez a magyar társadalomban "velünk él, sőt velünk fog élni, s nagyszülőről gyermekre és unokára hagyományozódik".

Olvasóink írták

  • 1. janika 2009. október 21. 07:10
    „Úgy látszik, hogy Baka András úr nem ismeri, azt a törvényt amellyel kirúgják az rendszer és a tolvajok áldozatait a Tábla és a Legfelsőbb Birósáig határozathozatala elől, ha panaszos nem tud ügyvédet vinni "tolmácsnak"! Mert ugyebár, ha hivatali visszaélés avagy bírói baklövések vannak az ügyben, akkor nincs az az ügyvéd aki vállalná e szerepet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: formálódik a Fidesz kisebbségpolitikája

Az MSZP szerint úgy látszik, hogy a Fidesz formálódó kisebbségpolitikájában simán belefér, ha valaki… Tovább olvasom