Kisalföld logö

2017. 06. 24. szombat - Iván 18°C | 33°C Még több cikk.

Törvény szabályozza a lobbizást

Magyarországon elsősorban a multik alkalmaznak úgynevezett kormányzati kapcsolattartót.

Megszületett az első magyar lobbitörvény, miután az Országgyűlés a napokban megszavazta azt. Ágota Gábor, Sopron fideszes országgyűlési képviselője – ismereteink szerint az egyetlen lobbiszakértő képzettségű honatya – azt mondja: fontos, hogy van lobbitörvény, csakhogy több kérdést is rosszul kezel. Például nem a parlamenti képviselőt vagy a köztisztviselőt akarja ellenőrizni, hanem a lobbistát, amihez pedig nincs igazán eszköze.

Ágota Gábor
Őskáosz övezi ma Magyarországon a lobbi fogalmát, mivel a közgondolkodás ekként tart számon mindenfajta érdekérvényesítést. Tegyen például erőfeszítést egy falu polgármestere vagy egy országgyűlési képviselő a választói érdekében bármilyen kedvezmény elérésére, azt mondják rá, hogy lobbizik. Holott ez egyáltalán nincs így – mondja Ágota Gábor országgyűlési képviselő.

A honatya szerint az emberek számára egyértelművé kell tenni, hogy a polgármester vagy a képviselő nem lobbizik, hanem választói érdekeket képvisel, ahogy az a nevében is benne van. De ugyanez igaz például a szakszervezeti tevékenységre, amikor annak funkcionáriusa az érdekegyeztető tanácson belül képviseli a munkavállalók érdekeit.

Ezzel szemben a lobbi olyan érdekképviseletet jelent, ami az intézményesített képviseleti csatornákon kívül történik. Tehát lobbizásra a bevett érdek-képviseleti mechanizmuson kívül van szükség. Ilyen esetekben szoktak lobbistákat fogadni. Magyarországon elsősorban a multinacionális vállalkozások alkalmaznak – többnyire kormányzati kapcsolattartónak nevezett – lobbistákat, ugyanakkor a régi uniós tagállamokban a városoknak és régióknak is van lobbistájuk. Az EU intézményei mellett működő lobbisták számát ma tízezerre teszik. Az ilyen személy tevékenysége abból áll, hogy olyan üzeneteket, információkat, érdekigényeket juttat el a döntéshozókhoz, amelyek normális keretek között nem érhetnének el erre a szintre.

Az utóbbi időkben például a környezetvédelemmel összefüggő törvényhozási történéseknél – ilyen volt a termékdíjtörvény – tüsténkedtek a lobbisták, tettek óriási erőfeszítéseket a szabályozás megváltoztatására. Olyannyira sikeresen, hogy a szakminisztérium képtelen volt keresztülvinni a saját eredeti elképzeléseit. Ágota Gábor szerint jó példa minderre a gyógyszeripar is, amelynek olyan óriási érdekérvényesítő lobbiereje van, hogy lehetetlen megteremteni a gyógyszerfogyasztást visszaszorító egészségügyi ellátórendszert, bárhol a világon. E téren nem csak magyar sajátosságról van tehát szó.

Ágota Gábor azt mondja: Magyarországon ma többnyire olyan emberek folytatnak lobbitevékenységet, akik úgy csöppentek bele abba, többségük marketinges végzettségű. A képzett lobbisták száma  becslése szerint ötven alatt lehet. Olyan pedig, aki képzett és ebből is él, még kevesebb van. Ugyanakkor megsaccolhatatlan, hogy hányan űzik ma ezt a tevékenységet. Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint bizonyos esetekben kapnak-e sikerdíjat a lobbisták, a képviselő azt mondta: a mai magyarországi viszonyok között szinte biztos, hogy kapnak.

Ágota Gábor figyelmeztetett, hogy meglehetősen keskeny mezsgye húzódik a befolyással való üzérkedés és a lobbitevékenység között. Ezért a szakma számára is fontos, hogy a lobbizás törvényi keretek között folyjék. Ma többek között azért rossz Magyarországon a lobbisták megítélése, mert esetenként a büntetőjogi kategóriába tartozó cselekményeket is lobbitevékenységnek tartja a közvélemény, holott nyilvánvalóan nem az.

Jó tehát, hogy szeptember elsejével hatályba lép ez a törvény – mondja a képviselő. Véleménye szerint gond viszont, hogy e törvény két alapvető kérdést is rosszul kezel. Egyrészt a lobbistát akarja a törvény ellenőriztetni, holott erre nincs igazán eszköze. Célszerűbb lenne az a megoldás, amely a törvényhozót, a parlamenti képviselőt és a köztisztviselőt ellenőriztetné. Másrészt a törvény nemcsak a jogalkotás területén belül engedi meg a lobbizást, hanem a közpolitikai döntések bármelyikének esetében is. Aggályosnak tartja a lobbizást pályázatok, közbeszerzések esetében. „Sajnálom, hogy a törvény készítői az USA lobbiszabályait tekintették irányadónak, és nem az európai intézményrendszerhez jobban kötődő angol szabályozást" – nyilatkozta.
Ágota Gábor úgy véli, hogy mivel a törvény a lobbistának csak kötelezettséget állapít meg, munkájához többletjogosítványokat nem biztosít, ezért számos lobbista úgy bújhat ki majd a törvény hatálya alól, hogy egyszerűen nem vallja magát lobbistának. Ehelyett valamilyen vezetői tanácsadó cégként lép majd fel.

„Régóta érdekel a lobbitevékenység, azóta, amióta a képviselői mandátumom él, azaz nyolc éve. A kezdeti elméleti szintű érdeklődést felváltotta a hivatásszerű tevékenység lehetősége, miután a közgazdasági egyetemen elvégeztem a lobbiszakértő szakot" – ismertette Ágota Gábor.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy e képzettség megszerzésénél két fontos dolog motiválta. Egyrészt, hogy közvetlen politikai pályafutása befejezése után is abban a szférában tevékenykedhessen, amely a lobbizás útján átjárást biztosít az aktív politika területére.
Másrészt, képviselőként nemcsak választói, de időről időre egyéb érdekekkel is találkozik, s e képzettséggel járó ismeretek birtokában jobban érti, hogy ezen érdekek képviselői milyen szempontoktól vezérelten és miért lobbiznak. „Gondoltam: jó, ha az ember ért ahhoz, amit csinál" – mondta a képviselő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tűzcsapok a védelemért

Sopronban és környékén több száz tűzcsap biztosítja vészhelyzetben az oltáshoz szükséges vizet.… Tovább olvasom