Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Törölve

Jogszabálytervezetek tucatjai fekszenek a Tisztelt Ház előtt, köztük egy, amely méltatlanul bújik meg a mélyreható reformtörekvések árnyékában. Az iromány címe Törvényjavaslat a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról. Ennek harmadik bekezdése kimondja, hogy – szemben a jelenlegi, hangfelvételt és szó szerinti jegyzőkönyvezést jelentő gyakorlattal – „a kormányülésen elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni”, amelynek a helyszínen és az időponton túl sok részletet kell tartalmazni, csak éppen azt nem (se szó szerint, se kivonatosan), ki mit mondott.

Az újabb magyar kormányok valamiért félnek a nyilvánosságtól, még akkor is, ha az évek-évtizedek múltán éri utol őket. A régiek nem tették. Az 1848–49-es kormányülések jegyzőkönyveinek ugyan nyoma veszett, és csupán másolatok, kivonatok, fogalmazványok maradtak meg, de az biztosan tudható, hogy 1867-től 1990-ig lett légyen bármilyen színezetű is a rezsim, az elhangzott hozzászólásokat – stilizáltan, tömörítve – megörökítették az utókornak. A rendszerváltáskor az Antall-kormány előbb szó szerinti jegyzőkönyvezést vezetett be, amit aztán 1992-ben visszavont. Horn Gyuláék sokat vacilláltak azon, mi jusson a majdani kutatóknak: előbb hangfelvételt írtak elő, utóbb eltörölték, majd az értelmiség udvarias köhécselése hatására újra életbe léptették az ügyrend eme passzusát. Az Orbán-kabinet hivatalba lépése első pillanataiban úgy döntött, szakít a másfél évszázados közjogi hagyománnyal, és nemcsak a felvételkészítést törölte, de a jegyzőkönyvezést is. Ideológia akadt hozzá: a kormányülések lényege a döntés, az pedig – a döntés-előkészítés anyagaival együtt – nyilvános, szükségtelen tehát, hogy a hozzászólások is azok legyenek. A baloldali-liberális politikusok és a holdudvarukhoz tartozó értelmiségiek 1998 és 2002 között mindezt gyanakodva szemlélték és a polgári kormány autoriter hajlamai igazolásának tekintették. Ennek megfelelően Medgyessy Péter visszaállította a Horn-féle rendszert, amit Gyurcsány Ferenc megtartott – jelenleg pedig minden különösebb magyarázat nélkül innen készül visszalépni.
Orbánék most visszaköszönő technikáját annak idején, 1999-ben Majtényi László adatvédelmi biztos is vizsgálta. Szerinte nincs alkotmányos alap azt követelni, hogy a kormányok működésének egésze azonnal kapjon teljes nyilvánosságot, mert ez lehetetlenné tenné a kormányzat kiegyensúlyozott működését. Nem alkotmányos követelmény az sem, hogy a kormányülésekről teljes körű dokumentáció, például szó szerinti jegyzőkönyv, hang- vagy képfelvétel készüljön. Ugyanakkor leszögezte: a választott jogi megoldásnak lehetővé kell tennie a kormányülések tartalmi dokumentálását. Ennek megszüntetése aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Kijelentette, az állam ennek indoklásaként nem hivatkozhat saját diszfunkcionális működésére, s nem indulhat ki abból, hogy e jogokkal – például kormányváltás után – vissza is lehet élni.
A mostani kormány mindezt tudja, és mégis ezzel ellentétesen cselekszik. A mostani kormányt több esetben nem zavarja, hogy átveszi a jobboldali kormány amúgy általa korábban élesen bírált gyakorlatát. Nem mintha meglepődnék ezen, csupán rögzítem mint tényt; kissé rezignáltan, mielőtt hazamegyek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

győri eto

MTK

Győr, DAC-pálya, 13.30 ó. V.: Iványi Z. Tovább olvasom