Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Törökkori emlékek kerültek elő Egerben, a Dobó tér alatt

Egy törökkori kőépület maradványa mellezz tímárműhely cserző- és áztatógödrei, valamint két faszerkezetes épület nyomai is előkerültek eddig az Egerben, a Dobó téren zajló régészeti kutatások alkalmával - mondta el Halász Ágoston, az egri Dobó István Vármúzeum ásatásvezető régésze az MTI-nek.
A téren január végén megkezdett ásatásokat a történelmi belváros rehabilitációs programja tette szükségessé. Halász Ágoston szerint az eddigi leletek a térre tervezett szökőkút gépházának és alapozásának mélyítésekor kerültek elő.

A szakember elmondta: a háznak mintegy 3,5-szer 6 méteres területű része bukkant elő, ám legalább kétszer-háromszor ekkora része még a föld alatt rejtőzik. Legfelső padlószintje a jelenlegi térburkolat alatt alig több mint fél méterre volt. Az épületből a nagyszámú kora újkori kerámián kívül 16. századi kályhacsempék, balták és rozettás mintájú bronz ruhadísz került elő.

A bőrkikészítő műhely fellelt öt gödréről elmondta: eddig egyebek mellett törökkori lábbelik talpait, egy láncing maradványát, fa használati tárgyakat, aranyozott bronz ruhadíszt, ép tintatartót és egy összeállítható festett üvegedényt találtak a régészek.

Halász Ágoston rámutatott: az emlékek mindössze 60-80 centiméter mélyről kerültek elő, ami kiemeli a tér területének fontosságát a 16-17. századi Eger kutatása szempontjából.

Hozzátette: a város többi részén a 18-19. századi épületek alapozása szinte biztosan elpusztította az egykori város maradványait. "Jelentősek ezek a leletek, mert viszonylag kevés régészeti kutatás folyt Egerben, így szűkösek az információink a város korabeli életéről" - mondta.

Megemlítette: a Dobó téren és környezetében utoljára érdemi kutatás majdnem fél évszázada, az egykori Centrum áruház építése előtt zajlott Kovács Béla vezetésével. Akkor Árpád-kori és későközépkori falmaradványokat találtak.

Halász Ágoston szólt arról is, hogy a Dobó téri kutatások hamarosan lezárulnak, ezt követően - a főtértől mintegy 100 méterre - a rehabilitációs program keretében kialakítandó Végvári vitézek terén folytatják a munkát. Mivel itt jelentős földmunkákra lesz szükség, a szakember nem tartja kizártnak, hogy onnan is kerülhetnek elő leletek.

A belvárosi ásatások mellett a várban is zajlanak feltárások. A turisztikai attrakcióik fejlesztését célzó beruházáshoz kapcsolódva több helyszínen is dolgoznak a régészek. Az egyik terület a Zárkándy-bástya, amelyet az 1550-es években Zárkándy Pál várkapitánysága idején kezdtek el építeni.

Nagy László, az egyik ásatásvezető régész elmondta: a munkát tavaly ősszel kezdték meg az itt futó Eger-Putnok vasútvonal 1900-as évek elején történt megépítése óta folyamatosan pusztuló területen. Reményei szerint, ha megkezdődik a bástya felújítása, ők is folytathatják a kutatást.

Elmondása szerint a gazdag leletanyagon túl az ásatás nagy segítséget nyújtott a korabeli bástyaépítészet megértéséhez is.

A Zárkándy-bástya területén kiásott leletek között rengeteg a 16.-17. századi edénytöredék. Három, vélhetően a 17. század második, a 18. század első feléből származó csontváz is előkerült. A maradványokat először az 1596-os ostromhoz kötötték, most azonban inkább a kuruc kort valószínűsítik. Fém leleteket is találtak a régészek, ezek jellemzően napi használati tárgyak, hadieszközök.

"Jövőre szeretnénk publikálni a feltárás anyagát" - tette hozzá Nagy László.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Anyja helyett gondozója táplálja a zsiráfborjút

A veszprémi zsiráfborjút az anyja valószínűleg a nehéz ellés miatt elszenvedett fájdalmak, az emberi… Tovább olvasom