Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Torino 2006: olimpia a jég és a szenvedély jegyében

A franciaországi Chamonix-ban, 1924-ben rendezték az első téli olimpiát – igaz, a versenyzők akkor még nem tudták, hogy ötkarikás játékokon vesznek részt, a viadalt ugyanis csak később nyilvánították olimpiának. Torinóban tegnap kezdődött, február 26-ig tart az olimpia, huszadik alkalommal gyűltek össze a téli sportok szerelmesei.
A huszadik téli olimpiára 2500 versenyző érkezett és 1 milliónál is több nézőt várnak. Fotó: MTI/EPA Claudio Agnese
Az olimpiai lángot november 27-én, a hagyományoknak megfelelően az ókori játékok helyszínén, Olümpiában gyújtották meg, majd ezt követően 2006 kilométer és 534 váltás után Fani Halkia, a női 400 méteres gátfutás tavalyelőtti ötkarikás győztese futott be vele az első újkori olimpia központi arénájába, az athéni Panathinaikó-stadionba.

Láng a Ferrariban

A becses kincset egy olasz katonai gép szállította a görög fővárosból a római Ciampino repülőtérre. Egy rövid ideig egy Ferrariban is „utazhatott" a téli olimpia lángja: Luca Badoer, az olasz Forma–1-es istálló tesztpilótája egy másik fáklyavivőtől kapta meg az ötkarikás játékok egyik jelképét, majd egy kétüléses modellben lassan végigautózott vele a vállalat maranellói központjában. Aztán a szomszédos országok – San Marino, Szlovénia, Ausztria, Svájc és Franciaország – egy-egy települését is érintette a váltófutás, mielőtt február 10-én a téli játékok ünnepélyes megnyitójára Torinóba érkezett.

A 11 300 kilométeres staféta során 10 001 futó adta kézről kézre a fáklyát, amely Olaszország valamennyi tartományát érintve, 140 városban járult hozzá az olimpiai hangulat erősítéséhez.

A magyarok olimpiái

A stafétában a magyarok január 29-én vették kézbe az olimpiai fáklyát, hogy végigfussanak vele a számukra kijelölt távon, az északon fekvő Bergamo városában. A csapat tagja volt – többek közt – Béres Alexandra korábbi fitnesz világ-, Európa- és magyar bajnok, háromszoros curling magyar bajnok, valamint Gyulai Miklós, a magyar bobválogatott alapító tagja. Érdekesség, hogy a váltófutócsapat két tagja úgy nyerte a részvételt: Papp Eszter és Rajnai Tamás a „Ki vigye a lángot?" kampány győztese.

A torinói téli olimpián 19 magyar versenyző (és egy tartalék) vesz részt. Téli olimpián magyar éremnek 1980-ban örülhettünk utoljára: Lake Placidben a Regőczy–Sallai jégtánckettős ezüstöt szerzett. Az összesített éremtáblázaton Magyarország 2 ezüst- és 4 bronzéremmel a 30. helyen áll. Hazánkat megelőzi a hasonló adottságú Hollandia, de még a csak a rendszerváltozásig, illetve a csak azóta versenyben álló Szovjetunió – Oroszország, NDK-NSZK – Németország is.

A huszadik téli olimpia központját, Torinót és az ott lévő jeges versenyhelyszíneket, valamint a távolabbi létesítményeket vörös és kék színek uralják. A vörös a szenvedélyt, a kék a jeget, az égboltot és az éjszakát jelképezi. A méretekre jellemző, hogy többek között 7 ezer zászló és 28 ezer óriásplakát adja az említett olimpiai köntöst. Az aggodalmaskodók attól tartanak nem lesz elegendő hó a versenyekhez, az állatvédők meg azt követelik, hogy a norvég küldöttség formaruhájáról távolítsák el a kapucnit díszítő szőrmét.

Búcsúdal Bocellitől

Előzetes becslések szerint a televíziós közvetítés jóvoltából mintegy kétmilliárd néző követi majd figyelemmel a torinói téli játékok záróünnepélyét. Az olimpiai stadionban február 26-án este 8 órakor kezdődő műsor első felében a hagyományos búcsúparádét láthatják az érdeklődők, a szokásokhoz híven a résztvevők nemzeti hovatartozásuktól függetlenül együtt vonulnak fel, majd – a MOB tájékoztatása szerint – olaszos karnevál következik. Az álarcos szereplők Federico Fellini Bohócok című filmjének eredeti jelmezeiben lépnek a közönség elé. A műsor csillaga Andrea Bocelli világhírű vak tenor, aki az olimpia búcsúdalát énekli majd.

Az ünnepélyen a hagyományoknak megfelelően a következő téli játékok városának, a kanadai Vancouvernek a polgármestere, Sam Sullivan veszi át az olimpiai zászlót.


Helyek és számok

Míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték (főként a fejlett infrastruktúra miatt), addig téli olimpiának akár kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is otthont nyújtottak. Így aztán 1924-ben Chamonix (Franciaország), 1928-ban és 1948-ban St. Moritz (Svájc), 1932-ben Lake Placid (USA), 1936-ban Garmisch Partenkirchen (Németország), 1952-ben Oslo (kivételesen egy főváros, Norvégia), 1956-ban Cortina d' Ampezzo (Olaszország), 1960-ban Squaw Valley (USA), 1964-ben és 1976-ban Innsbruck (Ausztria), 1968-ban Grenoble (Franciaország), 1972-ben Sapporo (Japán), 1980-ban Lake Placid (USA), 1984-ben Szarajevó (Jugoszlávia), 1988-ban Calgary (Kanada), 1992-ben Albertville (Franciaország), 1994-ben Lillehammer (Norvégia), 1998-ban Nagano (Japán), 2002-ben Salt Lake City (USA) a téli sportok központja. A 2006-os XX. téli olimpiának az olaszországi Torino ad otthont, míg 2010-ben kanadai Vancouverben találkoznak a téli sportok szerelmesei. A rendezvények sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruckban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett fekvő Lake Placidben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

meglepő Vereség

Bassano–FC Sopron 3–1 (2–1) Tovább olvasom