Kisalföld logö

2017. 06. 24. szombat - Iván 18°C | 33°C Még több cikk.

Több mikrorégió, egy választókerület

„ A választókörzetem kétharmada Sopron és körzete, ezen belül én teljes mértékben soproninak vallom magam. Lett volna lehetőségem a megyeszékhelyre költözni, de nem szerettem volna elhagyni Sopront. Inkább számtalanszor végigautózom a 85-ös utat, mert nekem szükségem van erre a városra” – fogalmazott a Kisalföldnek Ivanics Ferenc, a 6. számú választókerület országgyűlési képviselője.
– Soproni létére másodízben, meggyőző fölénnyel első fordulós sikert aratott a kapuvári választókerületben. Mi lehet e tartós siker oka?
– Az ok összetett. Anyai ágon a körzetből származom, a rokonság Kapuvártól Sopronig terjed, bár teljes egészében a nagymamám tudta nyomon követni a famíliát. Aztán egyrészt a választókörzet egésze inkább jobboldalinak mondható, másrészt nagyon sok munka van a sikerben. De még így sem annyi, mint amennyit én szeretnék. Találkozók, részvételek, köztük nagyon sok olyan esemény, amire a sajtó rá sem mozdul. A választókerületben a nyilvánosság másképpen működik, mert ami a körzet egyik felének szól, azt a másikban nem olvassák, illetve nem is jut el hozzájuk a híre. Nincs a körzetnek egyértelműen központi települése. Ezt a hátrányt azzal lehet áthidalni, ha sokat dolgozik az ember. Akkor is, amikor nincs szem előtt. Végül a munkámat nagyon jó csapat segíti, ez is elengedhetetlen.

Az együttműködés sikerei

– Eddigi két képviselői ciklusából mit tart a legnagyobb hatású, jelentőségű eredményének? Mi kerül a „pozitívumok” rovatba?
– Az előzőben a 85-ös út felújítása, a lövői szennyvízberuházás „megsegítése”. Az utóbbi ciklusban komoly siker az M9-es útnak a közlekedésfejlesztési programba való előreemelése. Ez azért nagy eredmény, mert az M9-es és M86-os együtt szerepel, s ez a két főút érinti a megye déli részét is. Ez a módosító javaslatom úgy ment át a törvényhozáson, hogy a kormány nem akarta, mégis négypárti támogatással átszavazta az Országgyűlés. Az persze egy másik kérdés, hogy jelen helyzetben ezekkel a fejlesztésekkel mi lesz, hisz tudjuk, hogy elég rosszul áll az ország költségvetése. Azután az összefogás sikere volt a kapuvári húsgyár megmentése is. Ott mindenki egy emberként, pártállástól függetlenül kiállt azért, hogy a gyár megmaradhasson. Sajnos a mai gazdasági körülmények nem kedveznek a kapuvári üzem működésének sem. Augusztus 19-én kaptam az értesítést a gyár szakszervezeti vezetőjétől, hogy nagy baj van és a 20-i ünnep reggelén, 8 órakor kérésemre pártállástól függetlenül mindenki ott volt, s ott d öntöttünk a válságstáb létrehozásáról, amely végig koordinálta a folyamat rajtunk múló részét. A harmadik eredmény a Fertő-táj világörökség. A működésben azért még vannak nehézségek, hiszen az egyesület nem abban a formában jött létre, ahogyan azt eredetileg elterveztük. A kormány nem engedte be azokat a szereplőket, akik a területen meghatározóak – például a vízügy meg a nemzeti park.
– Utalt már rá, hogy a 6. számú választókerület meglehetősen heterogén. Egészen más problémái vannak Kapuvárnak, Zsirának és a Fertő-partnak. Meglehetős feszültségek, személyi ellentétek is mutatkoznak e térségben. Ki tudja-e egyenlíteni, össze tudja-e hangolni a sokféle célt és érdeket?
– Nehéz, mert az országgyűlési képviselőnek nem feladata, hogy igazságot tegyen az önkormányzatok között. Azt tartom fontosnak, hogy próbáljuk az együttműködésben megkeresni a mindenki számára elfogadható pontokat. Amikor a régiót átvettem ’99-ben, az volt a legfőbb szempont, hogy meghatározzuk a régiós minimumot. Ez akkor az észak–déli közlekedési folyosó volt. Ebben egyaránt érdekelt volt Zalaegerszeg és Szombathely, Sopron és Győr is. Nagyon szerencsétlennek gondolom a kistérségi besorolást is. Jelenleg például a többcélú társulásnak Sopron esetében 39 települése van, ami nagyon sok, a Kapuvár környékiben meg 19. Ugyanakkor megfelelő forrásokat nem biztosítottak a működéshez és innentől kezdődően megy a harc a települések között.
– A választókerületen belül mi lehet az együttműködési minimum?
– A kerületen belül ezt nem lehet meghatározni, mert ahogyan az előbb is említettük, a különböző térségeknek nincs közös dolguk. Így választókörzeti minimum nem létezik. Három nagyobb és több kisebb mikrorégió létezik, s ezeken belül vannak kis közös célok. A Kapuvár–Beled tengelyben ez a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlesztés lehet. A 84-es út mellett lévőknek az elérhetőség javítása. Még 1995-ben az Akadémia egyik felmérése „megyezugnak” nevezi a Lövőtől nyugatra lévő településeket. Döbbenetes, hogy Répcevisről vagy Szakonyból beérni Sopronba, ahol az ügyeket intézik, több mint egy órába kerül. Itt az útfejlesztés és a határátkelők megnyitása javítana a helyzeten. Végül a 85-ös út melletti falvak gazdaságilag élénkek, itt viszont az utak egyre nagyobb terhelése, a forgalom okoz gondot.
– Ismét ellenzéki képviselőként dolgozik. Érzékeli ennek a hátrányait a munkájában?

Megyék és régiók

– Sajnos nem mindegy a pártállás. Nem az ügyek, a megoldandó gondok számítanak elsősorban, s ez nem jó. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ember eleve föladná, mert lesz még polgári kormány Magyarországon!
– Régóta részt vesz a megyei politizálásban is; volt a közgyűlés elnöke, most pedig alelnök. Napirenden van a politikai közbeszédben a megyék sorsa. Véleménye szerint mi a teendő a megyével?
– A megye jelenlegi formájában nem működhetne tovább a tervek szerint. Az átalakításnak viszont akkor van értelme, ha jobbat hoz, a tervezetek meg ennek az ellenkezőjét mondják. Szomorúnak tartom, hogy az emberektől egyre távolabb kerülnek a döntések. Tehát a településekről a kistérség felé, a megyéből pedig a régió irányába. Szerintem fordítva kellene a dolognak működniük: a régiónak sok kormányzati feladatot leadni, a megye teendőit pedig a települések, a kistérségek felé kellene elmozdítani. Akkor kialakulhatna egy olyan régió, s egy olyan, kevesebb települést tömörítő, több kistérséget létrehozó szerkezet, ami megfelelne a szubszidiaritás elvének. A másik gondom, hogy a régiós határok ilyen kialakítása nem szerencsés. Akkor lehetne jó régiókat – ötöt vagy akár tizenkettőt – kialakítani, ha nem a megyékből tolnák össze mozaikszerűen azokat, hanem a mai valós viszonyokat, szerves kapcsolatokat, potenciált, vonzerőt vennék figyelembe. A megyei jogú városoknak nagyon fontos szerepük van, ebben erősíteni kell a régióközpontok mellett a nem megyeszékhelyeket, mint Sopront is. Így nem „nyomnák agyon” a kistérségeket, amelyeket a természetes elérhetőségek, kapcsolatok mentén, az ott lakók életét figyelembe véve kellene létrehozni.
– Nyolc éve jár Győrbe dolgozni, számtalan település tartozik a választókörzetébe, hova kötődik leginkább?
– A választókörzetem kétharmada Sopron és körzete, ezen belül én teljes mértékben soproninak vallom magam azzal, hogy a régi vármegye ugyanúgy hozzátartozik a soproniságomhoz. Gyerekkoromban is Nagylózstól a Fertő tóig jöttünk-mentünk. Lett volna lehetőségem a megyeszékhelyre költözni, de nem szerettem volna elhagyni a várost, az erdő közelségét. Inkább számtalanszor végigautózom a 85-ös utat, mert nekem szükségem van erre a városra.

Fontos az M9-es megépítése

– Mit tart a szívügyének a választókörzetében?
– A választókerületem 53 településéből 51 falu. Fontos, hogy a falvakban élő emberek lehetőségei javuljanak. Az előző négy évben elég sok csapást mértek rájuk, és most sem jobbak a kilátások. Ezért számos területen a célokat a falvakban élő emberek érdekében kell megfogalmazni. Egy másik cél az M9-es út megépítése. Gondoljunk csak bele abba, hogy a Balaton kiemelt turisztikai célpont, de ebből az irányból meglehetősen nehéz megközelíteni. Amíg az M7-es Budapesttől a Balatonig tartó szakasza viszonylag gyorsan elkészült, addig ebből az irányból százhúsz kilométeren keresztül a falvakon át vezet az út, pedig a nagyon várt külföldi turisták erre jönnek vagy jönnének. Szintén hasznosnak tartanám a környezeti értékek megőrzését is. Nálunk a környezettudatos magatartás nagyon gyenge, ezen sokat kellene javítani. Olyan ösztönző gondolkodásmódot kellene kialakítani, ami a környezet megóvására is lehetőséget nyújt, és ezt célsze rű már fiatalkorban elkezdeni. A fiaim nevelésében is fontosnak gondolom, hogy megszeressék a természetet.
– Sokat jár a természetben? Szokott kirándulni?
– A rendszeres mozgást fontosnak tartom, így amennyire a munkám engedi, igen. Kevés időm van rá, de ha tehetjük, szívesen sétálunk a csáfordi tőzikésben, bár többnyire a Sopron környéki erdőkben. Sajnos azt tapasztalom, hogy míg gyerekkoromban rengeteg emberrel lehetett találkozni az erdőben, mára kong az ürességtől. Újra meg kellene ismertetni és szerettetni a kikapcsolódás ezen szép formáját az emberekkel. De húsz-harminc évvel ezelőtt még a városban is óriási zöld területek voltak. Szomorúan látom, hogy ezek egyre jobban beépülnek, lassan mindent lebetonozunk.
– Említette, hogy sokat van úton. Zavarja a családját, hogy szinte örökké dolgozik? Mennyi időt tud a fiaival tölteni?
– Sajnos nagyon keveset tudunk együtt lenni, ők már ebbe az életformába születtek bele. De látom a négy és fél éves Ferkón és a két és fél éves Matyin, hogy egyre inkább igénylik, hogy velük is legyek. Sosem tudják, hogy Sopronban, Kapuváron, Győrben vagy Pesten vagyok éppen, ezért mindig csak annyit mondok, a „dolgozóba” megyek. Vasárnap este még látom őket, hétfőn és kedden már a parlamentben vagyok. Szerdánként Győrben és a választókörzetben vagyok, tehát az első találkozásom velük legkorábban szerda délutánra esik. Ez a délután mindig a fiúké. Járunk bébiúszásra, ami az egyetlen fix pont a héten. A csütörtök és a péntek szintén kemény, azaz hosszú, mert „gyűléses nap”. A hétvégén is általában rendezvények vannak, de ilyenkor azért több időnk van egymásra. Ahova tudok, a családommal megyek. Eléggé be vagyunk táblázva, de visszamenőleg igyekszünk eleget tenni a családi és társasági kötelezettségeknek.

„ 2006 a változás éve lesz”

– A mozgásba a sport beletartozik?
– Általánosban tornáztam, középiskolában cselgáncsoztam, később is mindig volt valami. Futás, biciklizés, úszás vagy fallabda. A politika mindezt átformálta. S ha a kilókat nézem, engem is. S mivel a fiaimat szeretném sportosan is nevelni, jó példával kell elöl járni. Mindezekből tehát érthető, hogy 2006 mindenképpen a változás éve lesz…

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százkettőről hetven kilóra fogyott

Harminckét kilót fogyott öt hónap alatt az idei fogyókúraverseny győztese. Nem volt vészesen kövér… Tovább olvasom