Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -6°C | 3°C

Tíz halászi asszony meg a bábok

Tíz halászi asszony összefogott és bábcsoportot alakított. Azóta a bábok mesélnek helyettük.

Tíz halászi asszony összefogott és bábcsoportot alakított. Bár rendszerint a marionettek mesélnek helyettük Bűbájos Bukfencről és Tündér Ilonáról, most az ő történetüket is elmondjuk, mert meseszerű. A több mint ötvenéves figurákra rátalálva tündérujjaikkal újították meg azokat és a szigetközi faluban a közönséget „elbűbájoló" bábos hagyományokat.
Napjainkban a gyermekeket tömegesen érik negatív hatások, árad feléjük az erőszak. Ahogy az óvónők mindenhol teszik, Halásziban is igyekeznek ezt mesékkel ellensúlyozni, azonban ennél többet is tesznek. Bábcsoportot alakítottak. Vezetőjük, Grázol Béláné elmondta: elődjüknek Méry Vincét tekintik. Az 1947-ben Szlovákiából Magyarországra menekült tanító akkoriban feleségével együtt a halászi általános iskolában kapott állást. Tanítványaival együtt bábozott. Maga faragta a figurákat, felesége varrta nekik a ruhákat. A környéken híreseknek számítottak, egészen Méry haláláig, hiszen még nem volt televízió.

A Halászi Marionett Bábcsoport felkutatta és némi papír, ragasztó, gipsz és géz segítségével rendbe hozta, újrafestette Méry bábuit. Hiányosak voltak, némelyikekből csak egy fej maradt, ezért azokat kiegészítve keltették új életre, restaurálták az óvodában dolgozók a figurákat, amelyek a tanító hagyatékából kerültek elő. Megmentették az utókor számára az országban egyedülálló bábkészletet.

Színfal mögött minden más

Ma is a tizenhat Méry-bábbal játszanak. Akad köztük ördög, boszorkány, farkas, róka, Tündér Ilona és még számos kedves karakter. Például Bűbájos Bukfenc, a bohóc. Két mesedarabot is találtak az ötvenes évekből: az Aranytojást tojó tyúkocskát és az Árgyélus és Tündér Ilonát. Azokkal kezdték a marionett technikájának tanulását. A színfalak mögött ugyanis minden kicsit más, nagyon-nagyon szűk a hely. A tagok ezért gyakran csak egymást kerülgetve, nemritkán átölelve tudják a mesefigurákat mozgatni. A többi történetet az óvónők dolgozták fel, így került színre többek közt a Csillagszemű juhász, az Iván szerencséje, a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Csodálatos furulya, a Csalóka Péter és a Málé Miska menyegzője.

Mire jó a biztosítótű, a hajcsat?

Az elmúlt években megyénkben népszerűek lettek, sőt, külföldön is többször elnyerték a közönség tetszését. Nem voltak nyelvi nehézségeik a fellépéseken, mert az országhatáron túl is sok magyar volt kíváncsi rájuk, és mert a bábos játék áthidalja a kommunikációs határokat. Sikereik ellenére néha bakik is előfordulnak, bár talán épp azért sikeresek, mert azokat is frappánsan oldják meg. Egyszer épp egy szlovákiai fellépésen érte őket kellemetlen meglepetés. Mikor elő akarták pakolni a bábokat, kiderült, hogy szállítás közben szétestek. Kénytelenek voltak biztosítótűkkel, hajcsatokkal és szegekkel összerakni őket. A náluk lévő rúzzsal és pirosítóval pedig kiigazították az arcukat.

Lelkesen cipekedő férjek

Kesztyű után marionett

Tizenkilenc évvel ezelőtt óvónők és óvodai dolgozók, nyolcan alakították meg a halászi bábcsoportot. Először csak kesztyűbábokkal játszottak a gyerekek és a saját maguk örömére. Majd az óvoda akkori vezetőségének tanácsára felkutatták és restaurálták a bábokat, melyek Méry Vince hagyatékából kerültek elő. Méry Vince emlékére 1992 óta minden év áprilisában bábosnapot rendeznek Halásziban. Budapesten átvették a kiváló együttes kitüntetést, felléptek már Szlovákiában és Svájcban is.

Az előadásokért nem kapnak pénzt, „csupán" a bábozás iránti szenvedélyes szeretet motiválja a tagokat. Erős összekötő ereje van a bábcsoportnak, az asszonyok mindent együtt csinálnak. Mindenkinek megvan a maga feladata, mert szükség van díszletekre, jelmezekre is. Próbálni a szabadidejükben, hétköznap délutánonként, vagy szombat, vasárnap szoktak. Egy-egy darab színrevitele egy egész év munkája. Mindannyiuknak van családja, feleségek, édesanyák, háziasszonyok és persze óvónők is.  A kisebb gyerekeket vinni is szokták magukkal a fellépésekre. Szerencsére a férjek besegítenek a kellékek elkészítésébe és a cipekedésbe, ha kell, kifaragnak egy-egy lábat, kezet a bábuknak.
A bábosokkal otthon megértőek, a családtagok tudják, hogy nem lennének képesek abbahagyni mindezt. Grázol Béláné egyszer megpróbálta, mert súlyos beteg lett és az orvosok azt tanácsolták, kevesebbet dolgozzon. Csaknem másfél évig nem játszott. Aztán a kollégák biztattak, hogy folytassa és a családja is látta rajta, hogy mennyire hiányzik neki, így nem tiltakoztak az újrakezdés ellen. A csoportvezető úgy véli, ha valaki beleszeretett egy hobbiba –  legyen szó képzőművészetről, zenéről, táncról vagy irodalomról –, nem szabad abbahagynia, még ha csupán amatőrszinten űzi is. Mert az kell ahhoz, hogy teljes legyen az élete.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A szlovákiai királynő: Csaplár Erika

Egy autót és egy televíziót is nyert a Szépség Határok Nélkül szlovákiai szupergyőztese. Tovább olvasom