Kisalföld logö

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Titokzatos pénzügyek, a kód neve: tájékozottság

A Pénz Beszélben induló sorozatban az MNB (Magyar nemzeti Bank) segítségével „titokzatos” pénzügyi fogalmak nyomába eredünk.

Infláció, fogyasztói kosár

Megnézzük, mi is az az infláció, mióta létezik, mivel lehet védekezni ellene, csak rosszat jelent-e. Majd beszélünk a forint történetéről, az euró bevezetéséről. Olvassanak, gyűjtsenek minket. Akik a teljes anyagra kíváncsiak, azok megtalálják a www.kisalfold.hu internetes oldalakon is! Biztosak vagyunk benne, a szigorú pénzügyek is megfejthetőek, ha ismerjük a kódot: tájékozottság


Orvosi szakkifejezés volt, ma drágulást jelent

Az infláció szót gyakran használjuk a hétköznapokban, ám igazán kevesen vállalkoznának arra, hogy pontosan definiálják a szó jelentését. Az infláció latin eredetű szó, eredetileg felfúvódást jelentett, s kezdetben orvosi értelemben volt használatos. Ma már inkább csak gazdasági kifejezésként használjuk, és az árak tartós és folyamatos növekedését értjük alatta. Tehát ha csak egyik napról a másikra megnőnek az árak, de ez nem egy áremelkedési folyamat része, akkor ez nem infláció. Ez történt például Írországban, amikor az ír fontot lecserélték az euróra.
Írországban 1 E = 0,787564 IEP volt az átváltási arány 1999-ben. Tehát a közös pénzre való áttéréskor egy korábban 79 ír fontba került terméknek 100 euró lett az új ára. Ez azonban nem infláció, csak pénzcsere.


Árindex, a fontos mérőszám

Az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH méri. Az infláció egyik legfontosabb mérőszáma a fogyasztói árindex, amelyet a KSH havonta publikál. A fogyasztói árindexet az ún. fogyasztói kosár alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy a statisztikusok megnézik minden olyan termék árváltozását, amit vásárolni szoktunk. Ezeket aztán aszerint súlyozzák, hogy milyen gyakran vásároljuk őket. Így végeredményben az infláció mérőszáma, a fogyasztói árindex nem más, mint egy súlyozott számtani átlag.

A KSH által 2005-ben használt terméksúlyozási arányok:
– szolgáltatások (pl. lakbér, vízdíj, telefon, taxi): 27,7%
– élelmiszerek (pl. tej, tojás, halkonzerv): 23,5%
– szeszes italok, dohányáruk (pl. sör, bor, cigaretta): 9,2%
– háztartási energia (pl. távfűtés, szén, elektromos áram): 8,7%
– tartós fogyasztási cikkek (pl. bútor, televízió, ékszer): 8,4%
– ruházkodási cikkek (pl. férfikabát, női lábbeli): 5,5%
– egyéb cikkek (pl. gyógyszer, üzemanyag): 17,0%

(Jövő héten megnézzük, milyen is volt a magyar hiperinfláció, miért vezették be a millpengőt.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cipőt, ólomkatonát tessék!

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom