Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Tisztázatlan kérdések a német régésznő kiszabadításáról

Megválaszolatlan kérdések foglalkoztatják a német közvéleményt, miután Susanne Osthoff német régésznő kiszabadult a fogságból: kik az emberrablók, s fizettek-e váltságdíjat Osthoff szabadon bocsátásáért.
Osthoff testvére és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter vasárnap este jelentette be, hogy Susanne Osthoff a bagdadi német nagykövetségen tartózkodik, s jó egészségi állapotnak örvend. Steinmeier szerint az emberrablók Osthoff kísérőjét is elengedik.

Osthoffot és sofőrjét három héttel ezelőtt rabolták el Észak-Irakban. Az emberrablók röviddel az eset után videofelvételt juttattak el az ARD német televíziós csatornához, amelyen három fegyveres társaságában valószínűleg Osthoff és sofőrje, Haled as-Simani látható bekötött szemmel. Az emberrablók azt követelték a túszok életéért cserében, hogy Németország hagyjon fel a jelenlegi iraki rendszer támogatásával. Németország nem vett részt közvetlenül az iraki háborúban, jelenleg rendőröket és tiszteket képez ki kis számban Irak határain kívül.

Osthoff volt az első német, akit Szaddám Huszein rendszerének megdöntése óta elraboltak Irakban, de a közvélemény mindmáig nem tudja, hogy kik voltak az emberrablók. Felbukkant a Harcosok Hadserege szervezet neve, de az alakulat tagadta, hogy köze lenne az emberrabláshoz.

Osthoff régésznő ugyan, de a kulturális kincsek mentésén kívül évek óta jószolgálati tevékenységet is végez Irakban. Egy arabbal kötött házasságából kislánya született, aki Németországban él, ám az iszlám hitre áttért és az arabul beszélő asszony alig tartja a kapcsolatot szűkebb rokonságával. A Focus müncheni hírmagazin legújabb számában arról tudósított, hogy az emberrablók először kémet feltételeztek Osthoff személyében.

A szabadulás körülményeiről a német külügyminiszter egyelőre semmit nem volt hajlandó elárulni. Vissza-visszatérő kérdés, hogy fizettek-e váltságdíjat Osthoff elrablóinak, akik közönséges bűnözők is lehettek, de erre a kérdésre senki sem adott választ. Angela Merkel, az új német kancellár korábban úgy nyilatkozott, hogy Németország nem hagyja magát zsarolni.

Németországban, Franciaországtól és Olaszországtól eltérően nem vonultak ezrek az utcára, hogy követeljék "túszuk" szabadon bocsátását.

Jelenleg Irakban legkevesebb kilenc nyugati túszról tudnak - öt amerikairól, két kanadairól, egy britről és egy franciáról -, míg más statisztikák 75 elhurcolt, vagy eltűnt külföldit tartanak számon, néhányukról 2004 óta nincs életjel. Olyan kimutatás is létezik, amely szerint Irak megtámadása óta 200 külföldit és ezer irakit raboltak el, a külföldi túszok közül ötvenkettő "kivégzéséről" van értesülés.

hirado.hu/MTI

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lear király a győri színházban

William Shakespeare klaszikus drámáját Ács János Jászai-díjas rendező állította színpadra. Tovább olvasom