Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Termékeny legyen az év,

és bőségben éljen a család!

A Rábaközben azért készítették a karácsonyi asztalt, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen, illetve a karácsony éjjelén érkezők – Kisjézus, angyalok, halottak – szállást és ételt találjanak.
Katolikus vidéken – így a Rábaközben is – az ünnep jellegzetes hagyománya a karácsonyi asztal készítése volt. Megterítése a hagyománytisztelő rábaközi parasztság karácsonyi szokásrendjében kiemelkedő helyet foglalt el.
V. Szalontay Judit, a Csornai Múzeum igazgatója, a téma kiváló ismerője szerint ez alkalom lényege, hogy a karácsonyi vacsorához az asztalt a legünnepélyesebb ruhával „öltöztessék” fel. Az asztalra különböző ételeket, az alsó keresztfára gazdasági és házi eszközöket, gabonát, magvakat helyeztek. Ezeket újévkor, de többnyire vízkereszt napján szedték le. A Rábaközben azért készítették a karácsonyi asztalt, hogy a következő év termékeny legyen, a család bőségben éljen, illetve a karácsony éjjelén érkezők – Kisjézus, angyalok, halottak – szállást és ételt találjanak.
Csornán a tisztaszobában elhelyezett asztalt karácsony vigíliáján fehér és piros hímes, csillagos karácsonyi abrosszal terítették le, melyet csak ezen a jeles napon használtak. A csillagos ünnepi terítőnek különleges varázserőt tulajdonítottak. A karácsonyi abrosz, továbbá az asztal alá, esetleg a szoba földjére helyezett széna, szalma, vetőmagvak, használati tárgyak az archaikus hagyomány értelmében karácsony éjszakáján szinte természetfölötti erővel teltek meg, szentelménnyé váltak.
Az ünnepi asztalra a Kisjézus számára cipó, egész kenyér és koszorúba font kalács került. A karácsonyfát mézeskalács-figurákkal, ezüstdióval és pattogatottkukorica-füzérrel díszítették már a XIX. század közepétől. Jáky Ferenc osli plébános 1855-ben már karácsonyfa-ünnepséget rendezett a falu iskolásai számára. A karácsony legjellegzetesebb gyümölcse az alma, a fára akasztva vagy a fa alá helyezve elmaradhatatlan kellék volt.
A mézeskalácsformák közül a kereszt, a szív, a galamb, a bárány, a kiscsizma a rábaközi karácsonyfa legnépszerűbb ékessége volt, mely a helybeli Kugler mézeskalácsos és gyertyaöntőmester műhelyében készült.
A karácsonyi vacsora étrendje böjtös volt, leggyakrabban káposzta-, bab- vagy gyümölcsaszalék-leves, utána mákos, túrós tészta. Jellemzője a karácsonyi vacsorának, hogy a szokásos ételek mellett sok csemegét: almát, diót, mézet, fokhagymát tettek az asztalra. A karácsonyeste fogyasztott ételeknek szinte kivétel nélküli mágikus jele biztosította – a hiedelem szerint – a betegségmentes életet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabad szájú gyerekek?

Mi, felnőttek sokszor morgunk: „Már megint mit mondott, hogy beszélt ez a gyerek?"… Tovább olvasom