Kisalföld logö

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 12°C | 17°C Még több cikk.

Terítéken az egyháztörvény

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg munkáját csütörtökön a Ház.
1. rész
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte meg munkáját csütörtökön a Ház. A Fidesz támogatta a javaslatot, az MSZP annak visszavonását kérte.

Lukács Tamás: a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el
Legalább ezer fő szükséges egy új egyház alapításához, az egyházak hitéleti célú bevételeit, közöttük az 1 százalékos adófelajánlások felhasználását pedig állami szerv nem ellenőrizheti - mondta expozéjában Lukács Tamás (KDNP).
A képviselő hangsúlyozta: meg kell védeni a polgárokat az "álegyházak" támadásaitól, amelyek egy része csak gazdasági előnyök megszerzése érdekében jött létre.
A kereszténydemokrata képviselők önálló indítványaként beterjesztett előterjesztésről elmondta azt is: a javaslat egyenjogú egyházakat ismer el, és mellékletben sorolja fel azokat az egyházakat, amelyek bejegyzését az illetékes miniszter kezdeményezésére a bíróság automatikusan elvégzi.

Szászfalvi László: a javaslat új korszakot nyit az állam és az egyház kapcsolatában
Szászfalvi László államtitkár hangsúlyozta: a kormány támogatja az előterjesztést, mert az garantálja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését, ugyanakkor kiküszöböli az elmúlt 20 év gyakorlatában keletkezett anomáliákat. Garantálja a teljes belső autonómiát az egyházak számára és új korszakot nyit az állam és az egyház kapcsolatában.
A politikus elmondta, hogy az előterjesztés melléklete három kategóriába sorolja azokat az egyházakat, amelyeket az egyházi kapcsolattartásért felelős miniszter kezdeményezésére a feltételek vizsgálata nélkül köteles bejegyezni a bíróság.
Az első kategóriába tartoznak azok, amelyek történelmisége vitathatatlan, a másodikba azok, amelyek az elsődleges hitéleti tevékenységük mellett közfeladatokat is végeznek, és a kormány kilátásba helyezte, hogy megállapodást köt velük, a harmadikba pedig azok, amelyek országosan működnek, kötődnek valamelyik világvalláshoz és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezne. Ez utóbbiak között iszlám, buddhista, keleti keresztény és neoprotestáns közösségek egyaránt vannak.

Fidesz: véget vet a bizniszegyházaknak a javaslat
Demeter Zoltán a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte, hogy a jövő évtől hatályos alaptörvény alapján az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A javaslat célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az állammal fennálló kapcsolatok szabályozása, és az egyházak önállóságának biztosítása. Ugyanakkor az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy az egyház és vallás sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia. Az elmúlt években sorra alakultak gazdasági társaságok, amelyek megpróbáltak vallási köntöst ölteni tényleges hitéleti tevékenységet folytatása nélkül, rombolva a valódi egyházak társadalmi presztízsét. A bizniszegyházak jelenségének véget vet a javaslat, megfogalmazza mit jelent a vallási tevékenység, precíz az egyházak nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban - mondta. Kitért arra is, a "védjegyvédelem" az egyházi szolgáltatásoknál is elvárható követelmény, ez nem csak az egyházakat védi majd, a szolgáltatást igénybe vevőknek is egyértelműen beazonosítható lesz, ha az valamely egyházhoz kapcsolódik. A képviselő a javaslat támogatását kérte.

MSZP: súlyos aggályokat vet fel a javaslat
Nyakó István azt mondta, hogy legalább két területen súlyos aggályokat vet fel a javaslat: sérti az egyházak állam előtti egyenlőségének elvét, és ha elfogadják, az állam beavatkozik a vallásszabadságba, ami ellentmond az állam és egyház szétválasztásáról szóló alapelveknek is. Visszamenőleges hatállyal megfosztanának bizonyos vallási csoportokat a jogaiktól, úgy hogy a nyilvántartásból törölnék őket. Szerinte a bizniszegyházakkal szembeni fellépésre az ügyész keresete alapján eddig is volt lehetőség. Az elmúlt két évtizedben ez nem történt meg, s felmerülhet a jogalkotókkal szemben a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, a törvény életbe lépésével ma létező egyházaktól veszik el, a létezéshez való jogot, ráadásul komoly dilemma elé állítják a bíróságokat a biznisz fogalmának elbírálásával kapcsolatban.
Az állam előtti egyenlőség is sérülne - mondta, és bírálta a különböző kategóriák kialakítását, szerinte az első kategória historizálásra épül. 120 éves törvényre hivatkozni furcsa, a tényleges társadalmi szerephez nincs köze a 13 közül legalább nyolc felekezetnek - fűzte hozzá. Az egyházak megszüntetésével és vagyonával kapcsolatos szabályok példátlanul erős és visszaélésre csábító hatalmat adnak az állam kezébe.
Egy későbbi egyházi kasztrendszer alapjait teremthetik meg, fügefalevéllé degradálják a felekezeti jogegyenlőséget, ezzel az egyházakat a politikai függésbe taszítják - sorolta kifogásait. A polgárok vallási társulásának szabadságát is sérti az indítvány, a javaslat eltörli a tanulók és szüleik vallásszabadságát biztosító garanciát.
Az ellenzéki politikus azt kérte, vonják vissza a javaslatot.


2. rész
A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka a felelős szabadság törvényének nevezte a javaslatot, a Jobbik és az Lehet Más a Politika vezérszónokai egyaránt fontosnak tartják a szabályozást, ám több ponton módosítanának az előterjesztésen.

KDNP: a felelős szabadság törvénye lesz az új egyházügyi szabályozás
Harrach Péter a kisebbik kormánypárt vezérszónokaként kiemelte: az egészséges társadalom közösségekre épül, elsősorban családokra, civil szervezetekre, és nem utolsó sorban egyházi közösségekre.
A törvény természetesen nem csak a keresztény egyházakról szól, s megalkotásakor a társadalmi támogatottság alakulását is figyelembe kellett venni. Az egyházak társadalmi súlya különböző, és ez meghatározza az állammal való kapcsolatukat is - hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hozzátéve: az egyes kategóriákba való csoportosítások egy-egy kaput jelentenek a regisztrációban való megjelenésre, nem pedig a már regisztrált egyházak közötti különbségtételt. A belépés lehetőségéről, és nem a későbbi megkülönböztetésről van szó, mindannyian azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek - hangsúlyozta. Harrach Péter a felelős szabadság törvényének nevezte a javaslatot, az a "a magyar valóságból indul ki", az egyházak általánosan elfogadják, és viszonylag kevés kritika fogalmazódott meg vele kapcsolatban.
Hozzátette: vallja, a felekezeti sovinizmus keresztényellenes magatartás, és annak, aki komolyan veszi saját hitét, ezt érvényesítenie kell. A vallásszabadság mindenki által elfogadott alapjog. Kiemelte a javaslatból azt a passzust, miszerint a szülő joga, hogy maga döntsön gyermeke vallási neveléséről. Állam és egyház kapcsolatáról világosan fogalmaz a javaslat, "külön működik, de a közösségi célok érdekében együttműködik" - mondta.
Kitért arra is, ki kell mondania a törvénynek, hogy az egyházak felügyeletére semmilyen szervet nem lehet létrehozni, és az egyházi fenntartású intézményekben világnézeti elkötelezettség követelhető meg.

Jobbik: tartalmi kritériumokra lenne szükség, nem formaira

Mirkóczki Ádám (Jobbik) szerint szükség van az egyházi és felekezeti tevékenység újraszabályozására, azonban a politikus több ponton módosítaná az előterjesztést.
A politikus a javaslat előnyének nevezte, hogy az szinte megtizedeli a jelenlegi egyházakat, kifogásolta azonban azokat a listákat, amelyeket az előterjesztés melléklete tartalmaz. Szerinte érthetetlen, kik, mikor és milyen alapon választották ki az oda bekerült szervezeteket, különösen a második és a harmadik kategóriába soroltakat.
Mirkóczki Ádám a Hit Gyülekezetéről szólva azt mondta: "a Jobbik számára elfogadhatatlan, hogy nemhogy egy ilyen cionista biznisz-szekta a második kategóriába kerüljön, de még a törvényes léte is aggályos szerintünk, és önök ezen javaslat alapján állam megállapodást kíván kötni velük". A politikus hozzátette: "sok mindennek nevezhetjük ezt a társaságot, de a társadalom számára hasznosnak semmiképp".
Elmondta még: a Jobbik az egyes intézményekben, például kórházakban csak azon felekezeteknek engedné meg a vallási tevékenység folytatását, amelyek tanai nem ellenkeznek az intézmény által követett elvekkel. Utalt a Jehova Tanúira, akik tiltják a vérátömlesztést.
Hozzátette: a Jobbik egy általa magyar vallásügyi tanácsadó testületnek nevezett grémium létrehozását is kezdeményezi, amely tartalmi és nem formai szempontok szerint dönthetne az egyházak nyilvántartásba vételéről. Ebbe a bevett és elismert egyházak, a parlamenti pártok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia delegálhatna tagot.

LMP: az egyházakra és felekezetekre méltatlan az osztályozgatás
Szabó Tímea (LMP) is úgy vélte: az előterjesztés lehetőséget ad az egyházak helyzetének hosszú távú rendezésére, ám az ellenzéki párt is módosítana azon. Úgy fogalmazott: a jogszabály méltatlan osztályozgatást és az állami forintok útjának átláthatatlanságát eredményezné.
A képviselő szerint fontos lenne a preambulumban rögzíteni az állam semlegességét.
Szabó Tímea a javaslat egyik erősségének nevezte, hogy definiálja a vallási tevékenységet, ám a megfogalmazást homályosnak tartotta, és azt mondta: a "természetfeletti" fogalmának beemelése miatt az nem alkalmazható egyértelműen a zsidóságra vagy a keleti vallásokra.
A politikus szintén önkényes a mellékletben szereplő kategorizálás, és szerinte az ott felsorolt felekezetek közül nem is felel meg azoknak mindegyik.
Szabó Tímea ugyancsak elhibázottnak tartotta, hogy az államtól hitéleti tevékenységre kapott forrásokkal nem kell elszámolnia az egyházaknak. Szerinte ez fenntartja azt a közvélekedést, hogy "az egyházi pénzek bizonyos körök zsebeibe vándorolnak".


3. rész
Az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalásaival folytatódott csütörtökön az lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája.

Fidesz: a javaslat összhangban van az Európai Unió alapszerződésével
Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a kereszténydemokrata képviselők által összeállított javaslat az Európai Unió alapszerződésével, illetve Magyarország új alaptörvényével is összhangban álló megoldást kínál az egyházi területen mára kialakult jogbizonytalanságra.
Mint mondta, a törvényalkotót az a tisztességes szándék vezeti, hogy világosan meghatározza az egyházak nyilvántartásba vételi eljárását. A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, a törvényjavaslat a legfőbb vallási tanok meghatározásához köti az egyházak nyilvántartásba vételét, amivel ellenőrizhetővé válhat a szervezet vallási jellege. Az állam ugyanakkor nem ellenőrizheti, hogy ezek a hitelvek elfogadhatók-e - fűzte hozzá Hörcsik Richárd.
Frakciótársa, Csöbör Katalin egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy a javaslat benyújtását "minőségi előkészítő munka" előzte meg, amely során az elmúlt húsz év tapasztalatait is hasznosították. A fideszes politikus az előterjesztés egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy az kiszűri a kizárólag pénzügyi megfontolásból vallási közösségek alapítókat, így a jövőben végleg lezárulhat a "bizniszegyházak kora".

MSZP: csorbulnak a vallás- és lelkiismereti szabadság garanciái
Lendvai Ildikó (MSZP) mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat kevesebb garanciát biztosít a vallás- és lelkiismereti szabadság számára, mint a két évtizede alkotott, jelenleg is hatályos jogszabály.
Kiemelte: a kormányoldali előterjesztés több ponton megsérti az állam és az egyház között mára kialakított világos határokat, ami sem a világi hatalomnak, sem a hívő embereknek nem lehet érdeke.
A szocialista politikus káros és lehetetlen vállalkozásnak minősítette, hogy az indítvány kísérletet tesz a vallás és a vallási tevékenység definiálására. Lendvai Ildikó szerint a törvényjavaslat ennek alapján az "üzleti célú kártyajóslásra" is vonatkozhatna.
Az MSZP-s képviselő emellett aggodalmának adott hangot, amiért az előterjesztés szövege alapján a jövőben az iskolaigazgatók, a szülők többségének hozzájárulásával kötelezővé tehetnék a hitoktatást, holott az azon történő részvételt szerinte minden esetben teljes választási szabadsághoz kell kötni.

Jogi meghatározásként használja általános jelleggel az egyház kifejezést a KDNP
A kereszténydemokrata Varga László, a javaslat egyik előterjesztőjeként felszólalva hangsúlyozta, a törvényjavaslatban nem teológiai, hanem jogi meghatározásként használják általános jelleggel az eredetileg keresztény közösségekre alkalmazott egyház kifejezést. Mint mondta, felmerült a vallásfelekezet fogalom alkalmazása is, de ezt a közérthetőség kedvéért elvetették. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szövegben használt rítus kifejezést a szertartási rend meghatározásra cserélik.
Komoly aggályai mellett is előrelépésként értékeli a javaslatot a Jobbik
A jobbikos Bana Tibor szerint pártja annak ellenére is előrelépésként értékeli a kereszténydemokrata előterjesztést, hogy az abban felsorolt egyházak közül többel is komoly aggályai vannak.
Az ellenzéki politikus szerint a javaslat egyházakat és vallási közösségeket felsoroló mellékletét politikai szempontok alapján, illetve "csak sejthető okokból" állították össze. Bana Tibor mindenekelőtt a Hit Gyülekezete elismerését kifogásolta, "bizniszegyháznak" nevezve a közösséget.
A jobbikos képviselő emellett megismételte, hogy pártja egy vallásügyi tanács felállítását kezdeményezi, amely arról dönthetne, mely közösségeket lehet egyházként bejegyeztetni.

A Jobbik az egyházak listáját kifogásolta
Zagyva György Gyula (Jobbik) arra kérdezett rá: mi alapján kerültek fel az egyházak és felekezetek az előterjesztés mellékletében szereplő listára. Úgy fogalmazott, a felsorolásban "benne hagytak legalább 15-20 súlyosan destruktív szektát". A politikus ezek közé sorolta a Hit Gyülekezetét és a Jehova Tanúit.
A felszólaló arra is kíváncsi volt: mik azok a jelentős közcélú tevékenységek, amelyeket elvégeztek az adott kategóriában sorolt egyházak, a többi közt a Magyarországi Metodista Egyház karitatív munkájának bemutatását várta, amelyről ő más véleményt fogalmazott meg.
Azt is kifogásolta, hogy a hármas kategóriában a Magyarországi Bahaíi Közösség is bekerül, amelynek szerinte "semmi köze ahhoz, hogy vallás legyen".
Képviselőtársa, Szávay István pozitívnak nevezte azt a változást, amely a választások óta állt be az állam és az egyház kapcsolatában.
A képviselő ugyanakkor sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a szórványmagyarsággal kapcsolatban az állam számára nem ír elő kötelezettségeket a javaslat, annak ellenére, hogy például oktatási tevékenységükkel a határainkon túl jelentős "nemzetmegtartó munkát" végeznek az egyházak. A politikus erre a törvény preambulumában utalna.
Szávay István szintén hangsúlyozta, hogy pártja "a Hit Gyülekezetét egy nemzetellenes, kártékony, cionista szektának tartja", amelynek szerinte nincs helye a javaslatban. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a Magyarországi Unitárius Egyház, amely az egyetlen magyar alapítású egyház, és tagjai elmondása szerint szinte teljes egészében magyar nemzetiségűek, akik elkötelezettek nemzetük iránt, nem kaphatták meg a történelmi egyház jelzőt, "és erre már végképp nem lesz lehetőségük".
A képviselő emellett elismerné a cigány pasztorációs tevékenységet, és a felsőoktatási intézményekre is kiterjesztené a hitélet gyakorlásához szükséges dologi feltétek biztosításának kötelezettségét.


4. rész
Az Országgyűlés csütörtökön befejezte a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd belekezdett az alapvető jogok biztosáról szóló előterjesztés tárgyalásába.

KDNP: közösségi célok érdekében együtt kell működnie az államnak és az egyházaknak
Michl József (KDNP) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház szétválasztását éppen az erősíti, ha a közösségi célok érdekében képesek a két oldal együttműködni.
A politikus hiánypótlónak nevezte az előterjesztést, amely számos fogalmat pontosít, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az egyházi iskolák és más intézmények alapítása könnyebbé válik a jövőben.

Szászfalvi László: a javaslat szerint is testület dönt a regisztrációiról

Szászfalvi László államtitkár - reagálva az egyházalapítás regisztrációjával kapcsolatos jobbikos javaslatra - azt mondta: a javaslat kétféle eljárást fogalmaz meg. A jogszabály elfogadásával az Országgyűlés dönt a bíróság által kötelezően bejegyzendő egyházak köréről, később azonban ez a döntés a Fővárosi Bíróság kezébe kerül.

LMP: tartsák meg a vallási közösségek iskoláit
Osztolykán Ágnes (LMP) azt kérte, hogy a kormány nyújtson be módosító javaslatot tervezet átmeneti rendelkezései között szereplő egyik ponthoz, mert egyelőre nem tisztázott, hogy hogyan fog zajlani a 2011. július 1. és 2012 január 1. közötti átmeneti időszak.
A fejkvótákra áttérve kevésnek nevezte az állami normatívát. Megjegyezte, hogy számos kisegyház és vallási közösség tart fent oktatási intézményeket. Felhívta a figyelmet, hogy ezek az iskolák túlnyomórészt hátrányos helyzetű közösségekben működnek, és rossz családi háttérrel rendelkező diákokat oktatnak.
Emlékeztetett arra, hogy korábban ezek az egyházak is igénybe vették a kiegészítő normatívát, hogy jobb minőségű oktatást nyújthassanak. Most viszont a javaslat alapján ezek közül a közösségek közül többen nem minősülnek egyháznak, így nem juthatnak hozzá a kiegészítő normatívához.
Az LMP ezért olyan javaslatot nyújt be, amelyben kéri a kormányt, hogy tovább működhessenek a jövőben már nem egyháznak minősülő vallási közösségek oktatási intézményei.

Fidesz: az egyházak az erős társadalom részei
Horváth János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az erős társadalomnak az egyházak is részei. A politikus, aki történelmi példákat sorolt, az egyházat társadalomszervező erőnek nevezte.

Szili: indokolt volt az egyházi törvény megújítása
A független Szili Katalin szerint huszonegy év után feltétlenül szükségessé vált az egyházi törvény módosítása, különös tekintettel a valójában nem vallási tevékenységet végző egyházak számának jelentős emelkedésére. A politikus egyebek mellett arra tett javaslatot, hogy a jogszabály preambulumában külön emeljék ki az egyházak nemzeti tudat megőrzésében játszott szerepét.

KDNP: a javaslat egyértelműen biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot
Lukács Tamás (KDNP) előterjesztőként elmondott válaszában kiemelte: a javaslat az egyének és közösségek számára egyértelműen biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot.
A kormánypárti politikus szerint az előterjesztés emellett azt a célt is képes lesz elérni, hogy visszaszorítsák a "vallási tevékenységtől nagyon távol álló" közösségek tevékenységét.
Az ülést levezető Ujhelyi István ezt követően elnapolta az általános vitát, amelynek lezárására az ülésnap végén kerülhet sor, a módosító indítványok hosszabb ideig lehetséges benyújtása érdekében.
Répássy: a korábbinál határozottabban léphet fel az alapvető jogok biztosa
Az alapvető jogok biztosa a jelenlegi ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz a biztosi rendszer átalakítását szabályozó sarkalatos törvény, jövő évre tervezett hatályba lépése után - mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár.
A kormány képviselője az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek, a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésére.
Répássy Róbert a legfontosabb újdonságként említette, hogy az alapvető jogok biztosa a jövőben hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is folytathat vizsgálatot, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának sérülnek alapvető jogai. Az ombudsman azonban ezután sem járhat el hatóságként, vagyis bírságolási, szankcionálási lehetősége továbbra sem lesz - fűzte hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett: az ombudsmani intézményt a jövőre életbe lépű új alaptörvény egységesítette, ennek alapján az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választhatja meg az alapvető jogok biztosát, akinek hatásköre az alapvető jogok körüli visszásságok kivizsgálására és kivizsgáltatására terjed ki. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét a jövőben az alapvető jogok biztosának helyettesei felügyelhetik, míg az adatvédelmi ombudsman helyébe független hatóság lép.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Borkai: hat kórházban különleges ellátást kapnak az olimpikonok

Négy egyetemi klinikán, valamint Miskolcon és Győrben is különleges sportegészségügyi ellátásban részesülhetnek a londoni olimpikonok. Tovább olvasom