Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Technikusból sertéstartó

Jászapáti és Jászjákóhalma közötti tanyáján tartja állatait – 30 anyasertést és 100 hízót – Budai Zoltán.

Húsipari technikusként – a főiskolát két év után hagyta abba –, miután a húsiparban dolgozott, 1999-ben vágott bele a sertéstartásba. Ez mégiscsak rokon szakma és így a maga ura – fogalmaz a sertéstartó.

A váltást segítette – fűzi tovább a történetet Budai Zoltán –, hogy szülei a kárpótlás során kapott földön kezdtek el gazdálkodni. De az idő előrehaladtával, nyugdíjasként a szülők egyre kevésbé bírták már a sok vesződséggel járó mezőgazdasági munkát. Bár azt a tanyát, ahol a gazdálkodás folyik, még ők vették. Az állatokat már kezdetben a Jászapátitól 5 kilométerre lévő tanyára kellett telepíteni – emlékeztet a gazda –, mivel a településen akkor sem engedélyezték a sertéstelep működését.

Mindez kezdetben egyfajta kétlaki életet kívánt meg a családtól, de mostanra már teljes egészében kiköltöztek a tanyára – magyarázza. Az állatokat ugyanis nemcsak el kell látni, hanem vigyázni is kell rájuk. A szükséges tápalapanyagot – például napraforgót, árpát – a gazdálkodó 20 hektár földön – ebből 12 saját tulajdonú, 8 hektár pedig bérelt terület – termeli meg.

A gazdálkodó két támogatás igénybevételébe is „belevágott" a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) programjai kapcsán. Sikeresen pályázott például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés egyik támogatására. Ezek a támogatások legalább 5 éves, általában legfeljebb 10 éves (a művelésből való hosszú távú, környezetvédelmi célú területpihentetés esetében 20 éves) periódusra vállalt, szerződéses alapon működő, a környezet védelmére ösztönző támogatások különböző környezetkímélő módszerek alkalmazásáért. Az Érzékeny Természeti Területek célprogramtól eltekintve az agrár-környezetvédelmi intézkedések az egész ország területére kiterjednek. A támogatás lényegében kompenzálja a kieső jövedelmet és a többletköltségeket a környezetkímélő módszerek alkalmazása kapcsán, illetve ösztönzi az ezekre vonatkozó szabályok betartását.

Budai Zoltán a szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoport keretében az agrár-környezetgazdálkodási alapprogramon belül a tanyás gazdálkodásra igényelte a támogatást. Ennél a szubvenciónál is meghatározott, hogy milyen, illetve mennyi műtrágyát, növényvédő szert lehet kijuttatni a földre – magyarázza a gazdálkodó. Hozzátéve, hogy az agrár-környezetgazdálkodási alapprogram a „legalacsonyabb fokozatú" az agrár-környezetgazdálkodási célprogramon belül, az integrált növénytermesztési célprogramoknak szigorúbb feltételeik vannak, de ők két éve inkább az enyhébb feltételrendszerűbe fogtak bele.

Ráadásul mindössze 4 hektáron, mivel a tanya mellett csak kevés földjük van, s a tanyás gazdálkodásra a támogatást – amelynek feltételeként a parcellák 2 hektárnál nagyobbak különben sem lehetnek – csak így lehet igénybe venni. A támogatás hektáronként 55 ezer forint körüli évente, s bár valamennyivel minden évben emelkedik, a kis terület miatt idén is csak 160–170 ezer forintot kaptak, amit fel is emésztett a gazdálkodás.
Budai Zoltán szintén sikerrel pályázott, ugyancsak az NVT keretében, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatására is.

Ennek célja a környezet minőségének javítása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, illetve a gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése. Mégpedig konkrétan a szerves trágya eltávolításának, kezelésének és szivárgásmentes tárolásának támogatásával, illetve a padozatra és az állattartó épületek mikroklímájára vonatkozó állatjóléti szabályok betartásának támogatásával. Támogatják még az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását vagy az állatok férőhelyszükségletére, a tartási és a takarmányozási technológiára vonatkozó szabályok betartását is. Lehet pályázni továbbá egyszerűen „csak" a telepi technológiai fejlesztések támogatására is, ahogyan minden felsorolt esetben a beruházási költségekre vonatkozóan. Ezek a támogatások a hazai termelési körülményekre vonatkozó legégetőbb problémák megoldásait tartalmazzák.

Az épületek jelentős része – szakértők szerint különösen a sertéstelepeken – átlagos vagy kedvezőtlen technológiai állapotban van, ami azt jelenti, hogy az előírt technológia egy vagy több „része" hiányos vagy már elavult.

A gazdálkodó 2005 márciusában adta be erre a már 2004 októberében meghirdetett támogatásra is a kérelmét, a vállalt 2,5 millió forintos beruházást – például az etető-itató rendszert, a szellőzőberendezést, a villamos rendszer korszerűsítését –  pedig határidőre, 2006. április 30-ig meg is valósította a telepen. Ennek ellenére idén augusztus elejéig nem látott a várt 1,7 millió forint támogatásból egy fillért sem. A rendszer ugyan utófinanszírozásos, de a késlekedést már csak azért sem érti, mert nála „minden rendben volt", még hiánypótlásra sem szólították fel. Igaz – teszi hozzá –, a kifizetési kérelem benyújtásának határidejét módosították április 30-ról június 30-ra. A támogatást állategység alapján számították ki – kocánál 0,5, hízónál 0,2 állategység alapján –, de csak 200 állategység alatt jár, a nagy sertéstelepeket tehát a program keretében nem támogatják.

A gazdálkodó saját gazdaságában fantáziát leginkább a sertéstartásban lát. Csupán a szántóföldi növénytermesztésből nem is lehetne – szerinte – megélni. Az általuk megművelt területnél ehhez 100 hektárnál több földdel kellene rendelkezni – összegzi tapasztalatait. Földet ugyanakkor nem vásárolna, egyrészt azért, mert a környéken egy aranykorona értéke már 10 ezer forint, másrészt nincsenek eladó földek elérhető közelségben, kivéve az egészen kicsi parcellákat. Családja besegít ugyan a munkába, de a javát így is jóformán egyedül végzi. A gépi munkát ugyanakkor leginkább ismerős gazdálkodókkal végezteti. 

A sertés értékesítésével ugyanakkor mostanában nincs gond: keresik a jó minőségű árut, a felvásárlók érte is jönnek. A hízót legutóbb 325, a malacokat 600 forintért adta el kilogrammonként. Három éve ugyanakkor nagyon „megszenvedték" a rossz termést, a hektáronkénti hozam például mindössze 1,5 tonna volt. A magas takarmányárak miatt akkor csökkent is a környéken a sertésállomány. A felvásárlási árszint ugyanis mélyponton, kilogrammonként alig több mint 200 forint volt, miközben a búza ára 43–45 ezer forint tonnánként, ami hízónként 6–7 ezer forint veszteséget okozott – magyarázza Budai Zoltán.

Akkor a környéken mások felhagytak a sertéshizlalással. Ő azonban kitartott, meghagyva a tenyészállományt, annak ellenére, hogy több millió forint veszteséget szenvedett. A múlt év azonban már „behozta" ezt, tavaly körülbelül 1,5 millió forint nyeresége volt, s reméli, hogy idén az eredmény még jobb lesz. A gazdaság árbevétele különben tavaly 5,6 millió forint volt.

Budai Zoltán ez év tavaszáig őstermelő volt, azóta egyéni vállalkozóként végzi a tevékenységét. Mégpedig azért, mert hiába volt jobb adózási szempontból őstermelőnek lenni, a befizetett egészségbiztosítási járulék után táppénzt nem kapott, amikor megbetegedett és szüksége lett volna rá. Most pedig attól tart, hogy hamarosan egyéni vállalkozóként kerül nehéz helyzetbe, ha a minimálbér kétszerese után kellene fizetnie a járulékokat. Tisztában van azzal, hogy ettől ugyan el lehet térni a tervek szerint, egyelőre mindenesetre kivár.
Budai Zoltán szerint a sertés értékesítésével nincs gond, keresik a jó minőségű árut.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bajnokság állása

1. Tovább olvasom