Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 9°C Még több cikk.

Tavaszi tél, viharos szél, forró nyár

Nem rendkívüli dolog lesz az enyhe tél, esővel, viharos szelekkel, s a negyvenfokos nyár, ötven esztendő múlva – hanem megszokott. fölmelegedést meggátolni növényesítéssel, erdősítéssel lehet.
Virágba boruló aranyesőbokor (hivatalos nevén: aranyfa) – idén január közepén Szegeden, a nagyáruház előtt. Fotó: Frank Yvette
Nem rendkívüli dolog lesz az enyhe tél, esővel, viharos szelekkel, s a negyvenfokos nyár, ötven esztendő múlva – hanem megszokott. A városokban papagájok is fészkelhetnek, a hobbikertészek pedig termelhetik a gránátalmát, citromot – kivált, ha vállalják annak kockázatát, hogy az időnként mégiscsak jelentkező fagyok letarolják a fákat. A fölmelegedést meggátolni – az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésén kívül – növényesítéssel, erdősítéssel lehet.

Lehetséges, hogy egzotikus élővilág vesz minket körül – azaz veszi az új generációt – jó ötven év múlva? Lehet. Hiszen például Budapesten itt-ott már ma is hallani lehet az utcán papagájok jellegzetes rikácsolását. Aki látja-hallja őket, többnyire azt hiszi, a szabadban csak néhány napot érnek meg – holott fészkelésüket, költésüket már két évvel ezelőtt is megfigyelték madarászok Budatétényben.

Átlagok

Szegeden jelenleg 11 Celsius-fokos az évi középhőmérséklet, ez 12,5 fok lesz. Az említett érték a természetes környezetre vonatkozik – ehhez a városközpontokban hozzáadódik ugyanaz a további, a terület beépítettségéből és növényzetmentes mivoltából adódó, mintegy 4-5 fokos hőszennyezés, ami napjainkban is létezik.

Egzotikus jövevények


– Akár Szegeden is elindulhat az egzotikus madárjövevények kolóniáinak kialakulása, hacsak el nem viszi őket a karvaly – mondja Molnár Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar biológia tanszékének oktatója. A hüllővilág is színesedhet: a terráriumi állatként tartott, szabadon eresztett, meglehetősen agresszív, Dél-Amerikától az Egyesült Államok déli részéig előforduló vörösfülű ékszerteknősöknek – melyek szintén már ma is találhatók nálunk – kedvezni fog a melegedés. Így sok helyen zöld páncélú, szemük mögött piros sávot viselő teknősök napoznak majd a vízpartokon, akárcsak Floridában.

– A kertekben évtizedeken át virágozhat, teremhet a gránátalma, a citrom és sok más mediterrán növény. De az első, csupán egyetlen napig tartó, véletlenszerűen bekövetkező nagy fagy letarolja őket – mondja Mihalik Erzsébet, az SZTE növénytani tanszékének vezetője. Hobbikertészeknek nagy lehetőségük lesz kísérletezni: mikor s hogyan célszerű fagymentesíteni a mediterrán növényeket. Térnyerésük egyébként nem a Dél-Alföldön lesz leginkább megfigyelhető, hanem például a Balaton-felvidéken vagy a Dél-Dunántúlon, ahol ma is kiegyenlítettebb az éghajlat az ittenihez képest.

Kiszáradhat a Balaton

Az egyik optimista forgatókönyv – mely szerint a másfél fokos évi átlaghőmérséklet-növekedés várható – azt is tartalmazza: tovább csökkenhet a csapadékmennyiség. Télen, igaz, több hullhat, mint ma, az évi mennyiség azonban alatta marad a jelenleginek. S a megnövekvő párolgás miatt gyorsabban fogy a tó. A folyókon viszont könnyebben alakul ki majd árvízveszély, mert a mainál több téli csapadék a magasabb hegyekben továbbra is hó formájában hullik le – és a gyorsan beköszöntő nyár miatt egyszerre olvad el.

Továbbra is nagyobb lesz a Balaton kiszáradásának veszélye, mint az, hogy kiönt. Illusztráció: MTI/H. Szabó Sándor

Homok és gyomok


A városokon kívül mi lehet a helyzet? Különösen a homokvidéken – így a megye nyugati részén – tovább fokozódhat az elszárazosodás; már a Reuters is beszámolt a terület elsivatagosodásáról. De ha így van, akkor vajon miért üde zöldek ma is a homokvidékek? Mert a szélsőséges klímához is alkalmazkodó, özönszerűen szaporodó, behurcolt gyomok – például a parlagfű – itt is megtalálják életlehetőségeiket. Azonnal meglelnek minden talpalatnyi helyet, ahonnan kisült az eredeti növényzet, illetve a megnőtt öntözési költségek miatt nem éri meg növénytermesztéssel foglalkozni – magyarázza Csatári Bálint, az MTA Regionális Kutatási Központ Alföldi Tudományos Intézetének vezetője. Egyébként a megye nyugati része számít parlagfűvel legfertőzöttebbnek. Persze lehet: ötven év múlva a homokvidék – a nyáron tovább csökkenő csapadékszint és a hőségnapok folyamatossá válása miatt – tényleg kopárrá válik, s az özönnövények keletebbre költöznek, ahol épp akkor fog megritkulni az eredeti növényállomány.

– Nem igazán az újabb és újabb, extrém hőmérsékleti csúcsokban fog megmutatkozni a globális fölmelegedés a Kárpát-medencében, hanem az átlagosnál melegebb napok mennyiségének növekedésében – mondja Makra László, az SZTE éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docense.

A legrosszabb forgatókönyv

Előfordulhat, a fentebb részletezettnél kisebb mérvű lesz a fölmelegedés – de olyan vélemény is napvilágot látott, hogy ha nem is ötven, de száz éven belül kipusztul a Földről az élet nagy része. Brit kutatók legalábbis azt mondják: az e századra várható légszennyezés olyan mértékű üvegházhatást okoz, s így akkora fölmelegedéssel jár, mint amekkorát a 250 millió évvel bekövetkezett, a földi életet legnagyobb részt kipusztító vulkánkitörések okoztak. 

Növényzet helyett sivatag? A forgatókönyvek egyike szerint akár ez is bekövetkezhet a jövőben. Illusztráció: DM/DV
Pajzs a park


S a Dél-Alföldön mi lesz a helyzet? Mint halljuk tőle: ahogy régiónkban ma is több a hőségnapok száma, mint az ország nyugati részén vagy az Északi-középhegységben – a jövőben is melegebb lesz az itteni időjárás több más országrészéhez képest. Negyven fok körülire nyaranta könnyen fölmelegszik majd a városi hőmérséklet, ami korunkban is előfordul – tavaly nyáron is tapasztaltuk. De míg ezek a hőmérsékletek ma kiugrónak, legalábbis szokatlannak számítanak, a jövőben akár hetekig is tarthatnak, folyamatosan. Egyébként a Kárpát-medencére vonatkozó, átlag másfél fokos átlaghőmérséklet-növekedés nagyobb, mint a velünk azonos földrajzi szélességen lévő, más területek éghajlati növekedése. A délről érkező mediterrán hatások ugyanis akadálytalanabbul bejuthatnak a Kárpát-medencébe, mint az északról jövők – melyek elől a hegyek lezárják a tájat.

S mit lehet tenni a fölmelegedés csökkentéséért? Molnár Gyula mondja: azt, amit az Európai Unió és az Egyesült Államok máris elkezdett, vagyis amit csak lehet, növényesíteni. A városokban parkosítani, városokon kívül pedig erdősíteni. A növénytakaró nem engedi fölmelegedni a talajt, így a nedvesség nem párolog mind erősebben, tehát nem fokozódik a sivatagosodás. A növényzet pedig szén-dioxidot köt meg, csökkentve a káros üvegházgáz jelenlétét a légkörben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az UEFA kizárta a Feyenoordot

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pénteken kizárta a Feyenoordot az UEFA-kupából, mert a… Tovább olvasom