Kisalföld logö

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 2°C | 14°C Még több cikk.

Tavasszal támad a fekély

Február végétől május végéig tart a tavaszi fekélybetegség-szezon. A tudomány számára még nem derült ki pontosan miért, de tény, hogy tavasszal az átlagnál gyakrabban alakul ki gyomor- vagy nyombélfekély.
Hogyan alakul ki a gyomor- vagy a nyombélfekély? A gyomorsav, illetve a különféle egyéb, agresszív anyagok nyálkahártya-kisebesedést idéznek elő – mondja dr. Kiss József gasztroenteorológus, a szegedi kórház osztályvezető főorvosa. A gyomorban létrejött fekély legtöbbször bakteriális eredetű, a Helicobacter pylori nevű baktérium tevékenysége nyomán jön létre. E baktérium nagyon sok emberben jelen van – a lakosság mintegy 60 százaléka lehet a fertőzött –, de nem mindegyiküknél okoz fekélyt. Gyermekkorban kerül a gyomorba, ha bekerül, és sokszor évtizedeken át nem okoz gondot, aztán egyszerre csak „berobban". Hogy mi aktiválja, kérdéses.

Bizonyos gyógyszerek

Gyulladásgátló – például reumatikus megbetegedéskor szedett – gyógyszerek szintén hozzájárulhatnak a fekély kialakulásához. Bizonyos gyógyszerek jobban, könnyebben okozhatnak bajt, mások kevésbé. Olyan emberek is vannak, akik nem érzékenyek túlzottan erre a hatásra – mások esetében egészen csekély mennyiség is kiválthatja a bajt.
Sokáig egyértelműen a stresszel hozták összefüggésbe a fekélybetegség kialakulását, aztán kiderült, ez csak részben igaz. Tény, hogy a stressz emeli a gyomorsavszintet, és ha a gyomorsavmennyiség növekszik, ugyanakkor pedig a gyomornyálkahártya védekezőképessége csökken – akár a baktérium, akár a gyógyszer, akár bármi más, negatív hatást kiváltó tényező által –, akkor könnyen létrejön a fekély, legalábbis könnyebben, mint máskor. És hogy tavasszal miért alakul ki az átlagosnál könnyebben? Az orvostudomány erre még mindig csak keresi a választ; egyébként az ősz is kedvezőbb a fekélykialakulás szempontjából, mint a többi időszak.

Aprócska fölmaródás

A létrejött fekély legtöbbször fájdalmas, de itt is egyéni eltérések mutatkoznak. Előfordul, hogy húszforintosnyi nagyságú, régóta meglévő, vérző fekély sem okoz fájdalmat a betegnek – s olyan is van, hogy egy aprócska fölmaródás már éles fájdalommal jár. A tünetek egyébként sokfélék lehetnek, puffadásérzéstől, émelygéstől kezdve a kifejezett éhségfájdalmon vagy éppen hányáson át az étkezés utáni gyomorfájdalomig sok minden jelezheti a betegség kialakulását. Az is megtörténhet, hogy a nyombél elzáródik, a gyomor nem tud ürülni, és táplálkozásképtelenné válik a beteg. Ugyancsak előfordul egyébként, hogy az illető fekélyre utaló fájdalmakat érez – fekélyjellegű diszpepszia –, de a vizsgálatok során kiderül, hogy mégsincs fekély.

Mi a teendő fekély jelentkezése esetén? Célszerű háziorvoshoz fordulni, aki megfelelő gyógyszert ad. Ha mégsem csökkennek a tünetek, gasztroenterológus segíthet. Amennyiben a fekélyt baktérium okozza, a kórokozót kiirtják, ezután teljes tünetmentesség alakulhat ki. A baktériumot nem mindig sikerül „első nekifutásra" kiirtani – olyannyira lecsökken a mennyisége a beavatkozás hatására, hogy kimutathatatlanná válik, később azonban újra elszaporodik, s csak az ezutáni, újabb beavatkozás hozhat sikert. Ha gyulladáscsökkentő gyógyszer mellékhatásaként jelentkezik a baj, akkor fekélytől védő gyógyszert is kell szedni, vele párhuzamosan.

Megbúvik a rákos sejt

A gyomorfekélyes beteget az orvos sokkal többször visszahívja vizsgálatra, mint aki nyombélfekéllyel küzd. Ennek oka az, hogy a gyomorfekély olykor rákos folyamat elindulását is jelezheti. Még gyógyulás után is megtörténhet, hogy a regenerálódott, immár ép gyomornyálkahártya alatt megbúvik egy rákos sejt, ezért fontos a hosszú ideig tartó ellenőrzés, a fokozott biztonság jegyében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegeden nem forgalmaznak aranytömböket

Az arany világpiaci ára évek óta emelkedőben van, emiatt sokan befektetési céllal vásárolják e… Tovább olvasom