Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

Tanácsok sítanuláshoz

A sí annyira élménydús sport, hogy szinte reménytelen elmagyarázni a távolról kiváncsiskodóknak. Ezért a sielést még nem próbálók gyakran ámulattal nézik, egyesek mekkora erőfeszítéseket és kényelmetlenségeket képesek elviselni azért a néhány "csusszanásért"!? Ha szeretnénk megérteni, mi olyan csodálatos benne, s eredményeket elérni, szem előtt kell tartanunk néhány fontos aranyszabályt!

Szoktatás

Az első, amire minden kezdőnek figyelnie kell: nem feltétlenül a sível való ismerkedés első napján lesz része eufórikus csúszásélményekben. Az első négy gyakorlási nap inkább csak a léchez szoktatásé, először vízszintes placcon, majd a legkezdőbb kezdőpályán. Aki ezt a négy napot nem bírja kivárni, s lóhalálában kaptat a nagypályára a szervezők után, annak könnyen egy fával vagy a hóval való goromba találkozás lesz az első nagy síélménye. Az alapvető kormányzó- fékező beidegződések létrejöttéhez 4-8 gyakorlási nap kell, enélkül a kezdő síelő ugyanolyan veszélyben van, mint az fék nélküli autó a forgalomban, vagy mint az úszni nem tudó a mélyvízben!

Tanulás folyamata

A második intelem, hogy a sítanulás - mint minden mozgás-tanulás - egy hosszú folyamat. Nagyon sok szintje, és ezeken belül jól elkülöníthető szakaszai vannak, mint mondjuk egy nyelvtanulásnak. Minden szint sok örömet és élvezetet nyújthat, de egyetlen nap (sőt egyetlen hét) alatt komplett sítudást adó tematika nincs, s az is lehetetlen, hogy egy síoktató fél óra alatt - egyetlen csodát művelő gyakorlattal - versenyzős mozgást varázsoljon középhaladó lábakba! Sok-sok tanulni és gyakorolni való van, ne akarjunk mindent egyszerre megtanulni!

Edzettség

A sí erősen állóképességi sport, egyszerűbben fogalmazva: úgy "kiszívja" az embert, mint az úszás. Ezért ha tehetjük, ne menjünk a hegyre valamennyi előedzettség nélkül, mert legjobb esetben is egy-két óra után kidőlünk vagy megfázunk, rosszabb esetben pedig a fáradtságérzés becsap, s szintén egy fával való találkozás fog meggyőzni minket arról, hogy már lelassultak a reflexeink. Edzésnek kiválóan megteszi a futás, a biciklizés, az úszás, a természetjárás vagy bármilyen állóképességi sport.
Önállóság

Csak az a gyakorlás fejleszti a mozgást, amit a saját lábunkon, a saját önkontrollunkkal, a saját beidegződéseinket, technikánkat, erőforrásainkat mozgósítva meg tudunk valósítani. Mindenhol látni kezdőket, akik csetlenek-botlanak, rogyadoznak, s jóakaró ismerőseik a hónuk alá nyúlva kísérik, segítik őket. Miben is? Nem a mozgás-tanulásban, hanem a csetlés-botlásban, az ügyetlenség-érzés berögzülésében. Ilyenkor nem a tanítvány az "ügyetlen", hanem az oktató (ismerős) állít ki magáról szegénységi bizonyítványt.  

Gondoljuk át, mi is az oktató feladata! Hogy olyan gyakorlatokat javasoljon, amelyek tovább segítik a tanítványt a mozgástanulásában, s ezen gyakorlatoknak az összes (fizikai és informatív) feltételeit biztosítsa, valamint hogy lebeszélje a tanítványt az olyan próbálkozásokról, amelyek nem segítik vagy éppenséggel hátráltatják a mozgástanulását. Ennyi, nem kevesebb, és nem több. A tanítványnak tehát minden hasznos mozdulat mozgás-tapasztalatát magának kell megéreznie, begyakorolnia, de ez csak akkor következik be, ha a pillanatnyi tudásszintjének megfelelőek a gyakorlatok és a körülmények. Ez érvényes arra is, aki magát oktatja: ha egy gyakorlatot nem tud a saját lábán végig irányítani, menjen vissza inkább könnyebb körülmények közé, és ott próbálkozzon egy hasonló célú gyakorlattal.

Céltudatosság

Az ötödik intelem, hogy már az elején döntsük el, milyen szinten szeretnénk megtanulni! Ha megelégszünk a legfontosabbakkal - kanyarodás, fékezés, megállás, könnyű pályákon való síelgetés - nincs gond, de ha többet szeretnénk, mondjuk kipróbálni valamikor Szlovákia, Ausztria, Olaszország nagypályáit, nagy adag önfegyelemre lesz szükségünk. Először ugyanis magunkra kell szedni - aránylag hibátlan - alap technikai tudást a száguldozás helyett, mert így az összes tanulási idő az ötödére, tizedére csökkenthető. Az alaptechnika megfelelő rögzülése előtti száguldozásnak az a következménye, hogy a mozgáselemek és a testtartás hibásan rögzülnek be, s valamelyik hiányzó készség lerontja majd a későbbi fejlődést! (A térd tartása, kormányzása, billentése, kéz megfelelő tartása, mozdulatai különösen kihatnak a fejlődésre.) Ha már az elején jók a beidegződések, a fejlődés később is töretlen lesz, s nem lesz szükség keserves "visszatanulásokra". Az viszont évek kínlódását eredményezheti, ha valamelyik kritikus mozgáselem nincs a helyén; ilyenkor az illető egyik oktatótól a másikig sodródik, s nem tud egy bizonyos szintnél tovább lépni, amíg teljesen előlről, újra fel nem építi az egész mozgását.

Körültekintés

A hatodik (és egyben utolsó) intelem, hogy vigyázzunk magunkra és másokra! A síbalesetek a körültekintés nélkül síelőket szokták "megviccelni" - csak az a baj, hogy némelyik esés következményei messze túlmutatnak egy jó nevetésen. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mátrix - Forradalmak

A végkifejletben Neo egy lépéssel előrébb került az igazság felé vezető úton, és messzire jutott,… Tovább olvasom