Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Támogatta a három alkotmánybíró-jelöltet az igazságügyi bizottság

A három jelöltről várhatóan szerdán szavaz a parlament plenáris ülése. Megválasztásukhoz az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátumuk 12 évre szól majd.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a kormánypárti többség igen szavazataival támogatta a három alkotmánybíró-jelölt, Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András megválasztását.

Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét, Sulyok Tamás ügyvédet, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatóját, és Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfőbb ügyész-helyettest a kormányoldal jelölte.

Bizottsági meghallgatásán Varga Zs. András egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az időszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal.

Varga Zs. András kifejtette: Európában az utóbbi száz-százötven évben sok állam felbomlott, illetve létrejött, ezek új alkotmányainak érvényesítéséhez pedig szükség volt az alkotmánybíróságokra.

A jelölt hivatkozott Pokol Béla alkotmánybíró egy korábbi tanulmányára, mely szerint például az első világháború utáni német birodalmi bíróság sem tudta megvédeni a weimari alkotmányt. A diktatúrák megdöntését követő államépítésben pedig különösen nagy szükség volt aktivista alkotmánybíróságokra, amilyen az 1989-ben létrejött magyar testület is volt, ám ez a modell hosszú távon nem tartható fenn. Önkényhez vezet, hogy az alkotmánybíróságok felett nincs és nem is lehet kontroll. Ezért kell ezeknek a testületeknek is egy rövidebb időszak után visszailleszkedniük a hatalommegosztás intézményrendszerébe.

Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint első és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebből 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt első fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fővárosi Ítélőtáblán a büntető kollégium vezetője. E mellett két egyetemen oktat és társzerzője két könyvnek, mely a strasbourgi emberei jogi, illetve a luxembourgi uniós bíróságról szól.

Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol később alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja.

A jelölt egy XIX. századi német jogtudósra hivatkozva azt hangoztatta: egy per nemcsak érdekek, de jellem kérdése is.

"A jog csak akkor érvényesül, ha megharcolunk érte" - tette hozzá Sulyok Tamás, aki elmondta azt is: egész életében azt az elvet követte, mely szerint "ne kövess el jogtalanságot és ne is tűrd el azt!", és az Alkotmánybíróságon is ez fogja vezérelni.

A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Alkotmánybíróság jövőbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelődik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.

A három alkotmánybíró-jelöltről várhatóan szerdán szavaz a parlament plenáris ülése, megválasztásukhoz az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatása szükséges, mandátumuk 12 évre szól majd.

Címlapkép: index.hu

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Devizahitelek: megússzák az elszámolási díjat a végtörlesztők

Egy módosító javaslat szerint nem kell a 10 ezer forintos díjat megfizetnie azoknak, akik korábban… Tovább olvasom