Kisalföld logö

2016. 10. 01. szombat - Malvin 13°C | 23°C

Támad a külföldi élelmiszeripar

Nemcsak a magyar cégek jutottak lehetőségekhez, de a magyar piac is kívánatos zsákmánnyá lett.

A uniós csatlakozás miatt érzett eufória hamar elmúlt, és tavaly az év második felében gyorsan rájöttünk: nemcsak a magyar cégek jutottak új lehetőségekhez, de a magyar piac is kívánatos, és főleg elérhető zsákmánnyá lett a külföldi élelmiszer-ipari cégek számára. A „nyitás" kissé felkészületlenül érte a gyengélkedő magyar mezőgazdaságot és az uniós normáknak sietve megfelelni kívánó, elbizonytalanodó magyar élelmiszeripart.

Kovács Gábor
Kovács Gáborral, a mosonmagyaróvári Óvártej Rt. kereskedelmi igazgatójával a 2004-es év mérlegéről, a magyar sajtgyártás nehézségeiről beszélgettünk.

– A külföldi cégek magyarországi megjelenése szinte a csatlakozás pillanatától folyamatosan erősödött, hiszen a magyar piac, a honi vásárló meghódítása potenciális terjeszkedési lehetőséget jelent a nemzetközi cégeknek, mindenki tudta, hogy élni is fognak ezzel a lehetőséggel. A gond csak az, hogy míg tőlünk nyugatabbra, például Ausztriában, nagyon gyorsan kialakult a hazai termékek védelme, és ezt a törekvést az állam is tudatosan segítette, nálunk még nem elég erős a vásárlói öntudat – fejtette ki Kovács Gábor, az Óvártej Rt. kereskedelmi igazgatója, aki szerint az euróval szemben túlexponált, irreálisan erős forint lehetetlen helyzetbe hozza a magyar exportőröket, és külföldön eladhatatlanul drágává az egyébként jó minőségű hazai termékeket.

– A külföldi térhódítás a leglátványosabban talán a tavaly ősszel Budapesten megrendezett Foodapest élelmiszer-ipari szakvásáron jelent meg. Míg korábban tiszteletbeli standokon, jelképesen voltak csak jelen a külföldi kiállítók, most a kiállítók fele külföldi cég volt, és egyértelműen ugródeszkának tekintették a Foodapestet: kipakolták az olcsó termékeiket, és keresték a magyarországi eladókat, viszonteladókat. Nyomasztó volt például, hogy a tejipari szekcióban a vásáron tíznél kevesebb volt a magyar cég, fölényben voltak a külföldiek.

– Veszélyt szimatol?

– Egyértelműen! A külföldről érkező sajt lehetetlen helyzetbe hozhatja a tradicionális magyar sajtgyártást. A nyugati országokban van, ahol olcsóbb a tej, mint nálunk. Tíz liter tejből lesz egy kiló sajt, így ez az árelőny tízszeresen épül be a sajtok árába. Nyugaton a munkaerő drágább ugyan, de kevesebb élőmunka-ráfordítással és lényegesen korszerűbb módon (alapkövetelmény például a visszazárható csomagolás) állítanak elő sajtokat.

– Milyen kilátásai vannak a magyar sajtiparnak?

– Ha nem teszünk valamit – és itt állami szintű intézkedésre gondolok –, akkor hosszú távon nem a legjobbak. A magyar fogyasztói szokások konzervatívak. Ez ebben az esetben szerencsénk is. Ha sajtról beszél, a magyar fogyasztó a piros csomagolású, korong alakú trappistát érti alatta. (Ez a hazai félkemény sajtok piacának 70–80 százalékát teszi ki.) A magyar sajtpiacot jelenleg még a tehetetlenség ereje viszi tovább, mint a lendkerekes autót: bár már senki sem löki, egyelőre még gurul tovább. A kérdés csak az: meddig elég ez a lendület?

– Mit tehetnek a sajtüzemek?

– Előre lehet csak menekülni! Innovációra van szükség: rengeteget kell költeni modern csomagológépekre, új termékeket kell piacra dobni és még precízebb kereskedelmi szervezetet kell kiépíteni. Ezek mellett ki kell használnunk azt az előnyt, hogy a konkurenciánál jobban ismerjük a magyarországi fogyasztói szokásokat.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak édes vöröset ne!

– Az ételt a bor kerekíti, szépíti. A finom étel és a jól kiválasztott bor olyan ízeket hoznak ki egymásból, amit külön kóstolva nem tapasztalhatunk meg – kezdte Kovács Antal sommelier, mikor megkértük, mondjon néhány ízélményt fokozó trükköt. A szakember szerint sokan nem tudják, hogyan is kell ételt és bort együtt fogyasztani, a többség még mindig az édes vörösöknél tart. Tovább olvasom