Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

T. Ház: Szigetköz a politika csapdájában vergődik

A Szigetközről beszélt a napirend előtt felszólaló Tóth Tiborné kedden, a parlamentben.

Az MSZP a Szigetköz rehabilitációjáról

Tóth Tiborné (MSZP) a Szigetköz képviseletéről beszélt a Duna Stratégiában. Szerinte Szigetköz "a politika csapdájában vergődik ma is". Komplex fejlesztéspolitikai irány meghatározását és követését sürgette a rehabilitációban és hangsúlyozta, hogy a Szigetköz ügyét a Bős-Nagymaros kérdéstől elkülönítetten kell kezelni.

Kling István államtitkár jelezte, a szaktárca szerint a stratégia kidolgozása során alapvető szempont az EU vízkeret irányelvének figyelembe vétele és érvényesítése. Mint mondta, a tárca a Szigetközt fontos területnek tartja, de - jegyezte meg - beavatkozási lehetőségeiket "továbbra is hátráltatja a Bős- Nagymaros probléma léte". Elmondta, hogy 2010-ben elindulhat a rehabilitációs munkák kivitelezése az Alsó-Szigetközben, a mosoni Dunán és a Lajtán.

Megyei, fővárosi szinten ellenőriznék az önkormányzatokat

Megyei, fővárosi szintre kerülne a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése a Csiha Judit és Wiener György szocialista képviselők által benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén, amely a csaknem egy éve fennálló problémát rendezné.

Az előterjesztők nevében Wiener György elmondta: előterjesztésük külön választja a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási és törvényességi ellenőrzést ellátó szervét. Ha elfogadja a parlament a törvényjavaslatot, akkor a törvényességi ellenőrzést ismét megyei, fővárosi szinten látnák el - fűzte hozzá.

A kormány elkötelezett az önkormányzatok törvényességi felügyeletének helyre állításában

Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára közölte: a kormány elkötelezett abban, hogy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését helyre állítsák.

Megjegyezte: a kormány csak kétharmados döntést követően tudja ezt a a feladatát ellátni. Ha a parlamentben megszületik a döntés, akkor azt a kabinet tudomásul veszi, és a lehető legrövidebb időn belül biztosítja az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését - fűzte hozzá.
A vitában több felszólaló nem volt, az elnöklő Mandur László az általános vitát elnapolta.

A polgári perrendtartás módosítása a csoportos keresetindítás lehetőségét teremti meg

Nem volt képviselői hozzászólás a Magyar Bálint (SZDSZ) és a Csiha Judit (MSZP) által benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló törvényt módosító javaslat részletes vitájában.

Az előterjesztők nevében Csiha Judit elmondta: igen jelentős törvénymódosításról van szó, szakmai körökben van, aki paradigmaváltásnak tartja. Emlékeztetett arra, hogy jelenleg is lehetőség van a csoportos perlés lehetőségére, a javaslatban foglaltak azonban a jövőben lehetővé teszik, hogy amennyiben a bíróság engedélyezi, nem kell minden egyes sérelmet szenvedett személynek keresetet indítania.
Csiha Judit közlése szerint ha egy közösséget támadnak meg, annak képviseletében bárki keresetet indíthat kártérítésre.

A módosító javaslatokról a következő ülésen dönt a parlament.

Anyakönyv: elektronikus lesz a nyilvántartás

Ugyancsak nem volt képviselői felszólaló az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitájában.

Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: a javaslat a modern anyakönyvi igazgatás alapjait teremti meg, ennek alapja az ügyfélközpontú eljárás, illetve az elektronikus nyilvántartás.

Hozzátette: szinte teljes mértékben felszabadulnak az anyakönyvi illetékesség szabályai, így bármely anyakönyvvezetőnél kérhető például a névváltoztatás, az anyakönyvi kivonat.

A lakcím bejelentésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: oly módon teszik ezt lehetővé a szigorúbb bejelentkezési feltételekkel, a szállásadó személyes megjelenésével, illetve az ügyfélkapun adott hozzájárulással, hogy azt az ügyfelek választására bízza. Megjegyezte: a javaslat azt is tartalmazza, hogy munkaszüneti, azaz ünnepnapokon napon nem lehet házasságot kötni.

Mandur László, a parlament alelnöke közölte: a módosító javaslatokról várhatóan a jövő héten döntenek.

Valamennyi módosító indítványt támogatja a gazdasági bizottság az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnál

A Podolák György (MSZP) és Fónagy János (Fidesz) által benyújtott előterjesztésről a szocialista politikus azt mondta: az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványok mindegyikét támogatta a gazdasági bizottság. Hozzátette: azok 90 százaléka pontosításokat tartalmaz.
A fontosabb javaslatok közzé sorolta a kapcsolt hőtermelésre vonatkozóakat. Ezek egyike az, amely azon beépített teljesítmények, amelyek 50 megawatt alatt vannak hét és fél éves működési lehetőséget kapnak, ez után kizárják őket a rendszerből, mivel ennyi idő alatt megtérül a befektetés, vagyis legkésőbb 2015-ben minden kapcsolt távhő és villamos energia termelést a Kát rendszerből kizárják.

Podolák György ugyancsak lényegesnek nevezte azt a javaslatot, amely alapján biomassza erőműnek 50 megawatt alatt csak az tekinthető, amely 90 százalékban biomasszát használ fel energia létrehozására.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a részletes vitát lezárta, a módosító indítványokról várhatóan jövő héten döntenek.

Napirend után

Keller László (MSZP) azt kérte a fideszes Balog Zoltántól, hogy kérjen bocsánatot tőle, amiért törvényhamisítással vádolta. Elmondta, hogy a Fővárosi Bíróság kártérítésre és bocsánatkérésre kötelezte a Magyar Hírlapot, amiért azt állította róla, hogy meghamisította egy adótörvényt.
Gulyás József független országgyűlési képviselő az intézményen kívüli szülés szabályainak megteremtését sürgette a kormánynál.

Az elnöklő Mandur László az Országgyűlés következő kétnapos ülését jövő héten hétfőre hívta össze.

Módosul a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény

Összesen tizenegy törvényen változtat az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló javaslat, a legnagyobb terjedelemben a gyermekek védelméről szóló törvény változik - mondta Korózs Lajos szociális államtitkár expozéjában kedden a parlamentben.

Hozzátette: a törvényjavaslat célja az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Ptk. szabályaihoz való igazítása. Mint kiemelte, leginkább a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosul, főként az örökbefogadást, a kapcsolattartást és a családba fogadást érintően. Az új szabályozás 2010. május elsején lépne hatályba.

Az MSZP kiáll az örökbefogadói gyes mellett

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szólva Török Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a javaslat megalkotásakor a hatóságok, a civil szervezetek illetve a politika képviselői sikeresen tudtak egyeztetni az ügyben.

Az örökbefogadás kapcsán azt mondta, sikerült megegyezni abban, hogy hogyan történjen az örökbefogadó szülők és az örökbefogadott gyermekek sorsának utánkövetése.

Kitért arra, hogy az örökbefogadói gyes annak a lehetőségét teremti meg, hogy az örökbefogadó szülő egy ideig otthon tudjon maradni a gyermekével.

Az SZDSZ fontosnak tartja az utógondozás szabályozását

Béki Gabriella (SZDSZ) elmondta, hogy a javaslat 11 törvényt módosít, de terjedelmében kiemelkedik a gyermekvédelmi törvény módosítása. Ennek kapcsán annak a meglátásának adott hangot, hogy a javaslatban helyt kapott néhány rendkívül fontos téma is.

Kiemelte, hogy az örökbefogadás körülményei kapcsán olyan tárgyköröket érint a javaslat, amelyek eddig rendeletben vagy még úgy sem voltak szabályozva.

Kitüntetett fontosságúnak nevezte, hogy a javaslat az utógondozásra is kitér. Egyúttal jó gondolatnak nevezte az örökbefogadói gyes intézményét is. Kijelentette, hogy az SZDSZ támogatja a javaslatot.

A Fidesz speciális kedvezményt adna a fogyatékosokat örökbe fogadóknak

Ékes József (Fidesz) arról beszélt, hogy speciális kedvezményt kellene biztosítani azok számára, akik fogyatékkal élő vagy súlyosan fogyatékkal élő gyermekeket fogadnak örökbe.

A költségvetés kapcsán azt mondta, több olyan salátatörvényt is próbáltak megalkotni a parlamentben, ahol az elképzelések jók voltak, de a költségvetési forrásokat nem biztosították.

A támogatások kapcsán megjegyezte, úgy kell kialakítani a rendszert, hogy például az idős, kiszolgáltatott, alacsony jövedelmű embereket ne érjék hátrányok.

Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.
Korainak tartja a mezőgazdasági összeírás tervezett dátumát a Fidesz
2010-ben hajtják végre azt az általános mezőgazdasági összeírást, amelyre az Európai Parlament és az Európa Tanács rendeletben kötelezi az uniós tagállamokat - mondta a törvényjavaslat expozéjában az agrártárca államtitkára.

Gőgös Zoltán közölte, hogy miután az összeírás során természetes személyek személyes adatait is begyűjtik, ezért az adatvédelemmel összefüggő alkotmányos kötelezettségek miatt csak törvény rendelheti el ezt az eljárást.

A vitában Kékkői Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy az összeírás tervezett július elseji időpontját nem tartják szerencsésnek, mert addigra még alig áll fel az új kormány.

Észrevételként jegyezte meg, hogy akármilyen, a törvényben meghatározott küszöbérték problémát jelent az osztatlan közös földtulajdon esetében.  Az általános vitát lezárták.

Emberi Jogok Napja

Az elnöklő Lezsák Sándor a napirend előtti felszólalásokat megelőzően szólt arról, hogy az ENSZ 61 évvel ezelőtt elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ennek emlékére december 10-ét az Emberi Jogok Napjává nyilvánították. Mint mondta, a dokumentum összegzése volt a francia forradalom idején kibontakozó polgári és politikai jogi törekvéseknek és az egyéni méltóság szabadságharcának.

A nyilatkozattal valamennyi emberi jog deklaráltan is egyetemes értékké, betartandó normává vált - rögzítette Lezsák Sándor, hozzátéve: minden jog alapja az ősi szabadságeszmény és annak elfogadása, hogy a pillanatnyi történelmi helyzettől függetlenül hitet kell tenni az egyenlő emberi méltóság, a demokrácia, a jogállam az emberi jogok intézményei és az emberi jólét megvalósíthatósága mellett.

Emlékeztetett arra, hogy idén ünnepelte Magyarország a rendszerváltoztató időszak huszadik évfordulóját. Leszögezte: közös felelősség, hogy - elsősorban a közbeszédben - ne sérüljön az emberi méltóság elve, ne nyerjen teret a keresztényellenes, rasszista, antiszemita, magyarellenes retorika.

KDNP: kapnak elegendő segítséget a rászorulók?

A KDNP-s Soltész Miklós a fogyatékosok világnapja kapcsán a 2010-es költségvetés múlt heti végszavazására utalva méltatlannak nevezte, hogy a fogyatékkal élők nagy szervezetei a jövőben csak pályázat útján juthatnak hozzá olyan összegekhez, amelyeket eddig fix támogatásként megkaptak. Óriási hibának tartja, hogy elvonnak több mint 14 milliárd forintot a fogyatékosokat ellátó intézményektől és 8,5 milliárd forintot vesznek el a foglalkoztatásuk biztosításával kapcsolatos területről.
Korózs Lajos szociális államtitkár úgy reagált, hogy amikor az államnak kevesebb a bevétele, mint korábban, mindenkinek belátással kell gondolkodnia. Ezt tették fogyatékos szervezetek is, amikor tudomásul vették, hogy ha a szociális tárca költségvetése 9 százalékkal csökken, akkor az ő érdekvédelmi munkájukra fordított állami támogatás is ennyivel mérséklődik.

Szerinte nem "ördögtől való", hogy a támogatások egy része automatizmusként, a másik része pályázat útján kerül a fogyatékos szervezetekhez. A tárca csak szeretné látni, milyen hiánypótló szolgáltatásokra fordítják tagjaik érdekében a költségvetési pénzeket az érintett szervezetek - mutatott rá.

A Fidesz új földbirtok-politikát sürget

Turi-Kovács Béla fideszes honatya szerint az elmúlt nyolc év, de főleg a 2009-es esztendő a magyar mezőgazdaság és vidék számára tragikus volt. Mint fogalmazott: a legnagyobb botrány a föld körül alakult ki, mert amióta a vagyonkezelő zrt. átvette és tőkeként kezeli a földet, minden magyar érdekkel szembe megy. Új földbirtok-politika kialakítását sürgette, a kis- és középbirtokok megerősítését szorgalmazva.

Gőgös Zoltán reagálásában szólt arról, hogy a Fidesz-kormány idején "gyakorlatilag ingyen 50 éves bérleti jogot adtak" tizenkét állami gazdaság privatizációja kapcsán, "ami nagyjából 100 ezer hektárnyi föld barátoknak ingyen juttatása volt".

Amit mi csinálunk, az a vagyonértékű jognak, a földbérleti jognak az értékesítése - mondta. Hozzátette: a föld, mint fedezet, szükséges ahhoz, hogy hitelt kapjanak a beruházók, például az állattartók.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Overdose sztori - Magyar színekben versenyzne

Mikóczy arra kérte a sajtó képviselőit, hogy gazdasági ügyét ne mossák össze Overdose helyzetével. Tovább olvasom