Kisalföld logö

2018. 07. 18. szerda - Frigyes 18°C | 26°C Még több cikk.

Szuromi Pál: Az emberség grádicsai

Szuromi Pál művészeti író Jorge Semprun A nagy utazás című regényéről beszél.
„A nagyság itt az utazás tétjére vonatkozik: a német koncentrációs táborok világára. Innen ugyanis korántsem bizonyos a visszatérés. A spanyol származású író mindenesetre csak 20 éves volt, amikor átélte e katartikus élményeket. Aztán 16 évig érlelte fájdalmas emlékeit, gondolatait, amíg méltónak találta a könyvszerű kirukkolást. Nincs lineárisan sodró története a regénynek. Inkább különös epizódok, elmélkedések és helyzetelemzések váltogatják egymást. Mégis bámulatos belső kohéziója van e proustos vonalvezetésnek. Mert Semprun elsősorban az emberi lények teherbíró képességére kíváncsi.

Szögesdrótos nyílás egy emberekkel telezsúfolt tehervagon oldalán? Ez is megváltó lehet az érdekelteknek. Levegőt, kilátást biztosít. Ám az író egyszerű barátja nem bír mit kezdeni társa hallgatag, elmerült nézelődésével. Hülyének, netán betegnek tekinti. Holott Semprunnek a szemlélődés valódi cselekvést jelent. 'Kinyitom a szemem, behunyom a szemem, szempillám verdesése az életem.' Igen, az élet dimenziójához kötődik a gyötrelmes éhség is. Csakhogy megengedheti-e magának az elismert tábornok, hogy egy adag levesért térden csússzon a kegyetlen kápók előtt? Nem és nem. Múltbeli erényeink ugyanis nem adhatnak felmentést a későbbi gyengeségeinkre. Ergó: a francia író lépten-nyomon a belső tartásra, a szabadságra apellál. Egyszerűen: az emberségre.

Igaz, elég gyakran keménységet, konfliktusvállalást követel az egyénektől. Habár az érzelmesebb lágyság, tolerancia is hozzátartozik. A tábor felszabadulása után egy fiatal rabfiú két nácit vezet maga előtt. A gyerek magyarázkodik, mentegetőzik. Semprun viszont tudtára adja a németeknek: szerencsétek van, ha velem találkoztok, én kinyírtalak volna titeket. Magában mégis azt gondolja: lám, ez a nagyszerű fiú hófehér lélekkel tudta átvészelni e vérzivataros esztendőket.

Hogy miféle üzenetet hordoz ez a líraian tragikus, gondolatgazdag írásmű? Főként azt, hogy életünkben csak ritkán adódnak véglegesen lezárt, megmásíthatatlan helyzetek. Csak többnyire gyengék, lusták vagyunk cselekvési, önmegvalósítási lehetőségek vállalására. Ezért többnyire nem is a saját életünket éljük. Inkább a barátainkét, a munkahelyünkét vagy a feleségünkét."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs döntés

Elmaradt a Magyar Labdarúgó Liga (MLL) versenybizottságának tegnapra tervezett ülése, melyen a… Tovább olvasom