Összeállításunkban az önkormányzati és az egyházi fenntartású iskolák 6., 8. és 10. évfolyamos diákjainak összesített eredményeit, valamint a hozzáadott pedagógiai értékeket közöljük, intézményenkénti bontásban.
Turbók Arnold Bertalan igazgató lapunknak elmondta: úgy tűnik, a régió és a megye iskolái az országos átlag felett teljesítettek. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság biztosítása összhangban van a közoktatási törvénnyel. Szerinte az oktatásban egyaránt fontos a nemzeti kultúra tanítása és a jó készség- és képességfejlesztés.
A megyei pedagógiai intézet munkatársai összegyűjtötték a 2008 májusában matematikából és olvasás-szövegértésből megírt központi kompetenciafelmérések megyei eredményeit. Háromoldalas mellékletünkben ezeket közöljük. Az itt olvasható írás elengedhetetlen az adatsorok helyes értelmezéséhez.
|
Megyei iskolai eredmények 2008 1. Általános iskolai eredmények letöltése pdf-ben (42,5 KB) A megyei szakközépiskolák részletes eredményei az utóbbi 6 évben (2003-2008) |
A kompetenciamérésről
Az országos kompetenciamérések megírására az Oktatási Hivatal szervezésében a 2001/2002-es tanévtől kezdve kerül sor. Az utóbbi időben minden esztendőben május végén töltik ki a diákok a feladatlapokat. Ez érinti a 4., 6., 8. és 10. évfolyamos tanulókat olvasás-szövegértés és matematika területeken. A most közölt megyei eredmények a 2008 májusában megoldott feladatok iskolánkénti teljesítményét mutatja be különféle szempontok alapján.
Az elmúlt években az országos mérésnél alkalmazott eszközök (és az elemzések is) sokat változtak, finomodtak, amelyek mind azt szolgálják, hogy az eredményekből egyre megbízhatóbb, az iskolák és érintettek számára hasznos következtetéseket lehessen levonni.
A kompetenciamérések feladatsorai elsősorban azt hivatottak kideríteni, hogy a diákok az iskolában tanultakat (ismeret, tudás, készség, beállítódás) hogyan tudják alkalmazni problémamegoldásra, igazodva a mindennapi életben előforduló helyzetekhez, feladatokhoz, körülményekhez. A szövegértési feladatok megoldásánál fontos elvárás, hogy a tanuló számára ismeretlen, de a mindennapokban gyakran előforduló szövegből (például menetrend, használati utasítás) ki tudja szűrni a szükséges információkat, adatokat. A matematikai kompetenciánál az eszköztudáson van a hangsúly, azaz olyan feladatokat kell megoldani, amelyek a hétköznapi élethez szükséges tudást, képességet mérik (például közlekedés, bevásárlás). A mérésből vett két példát be is mutatunk:
1. Pulzusszámnak nevezzük a szívverések percenkénti számát. Mennyi a pulzusszámunk, ha 10 másodperc alatt 14 szívverést érzékelünk?
2. Egy üzletember "p" fabatka értékű részvényt vásárolt. Egy év múlva a részvények értéke négyszeresére nőtt, a következő évben pedig 3800 fabatkát veszített az értékéből. Hány fabatkát fektetett be az üzletember az említett feltételek mellett, ha a harmadik év elején 7000 fabatkája volt?
![]() |
| A győri Gárdonyi Géza Általános Iskola 7. b osztályának diákjai nagyon jól teljesítettek a tavalyi felmérésen. Fotó: Krizsán Csaba |
![]() |
| A soproni Szent Orsolya-iskola tanulói mind országos, mind soproni viszonylatban kifejezetten jól szerepeltek. Fotó: M. D. |
Megyei eredmények
Elemzésünkben az önkormányzati és az egyházi iskolák szerepelnek, a más (például alapítványi) fenntartásúak nem.
A táblázatok helyes értelmezéséhez tudni kell, hogy nincs határozott különbség (statisztikailag) például az 563, az 560 és az 558 pontos teljesítmények között. Ezek a számok egy mérés eredményét rögzítik, aminek megbízhatósága nagyban függ az átlagot adó diákok létszámától. Minél több tanuló mérési eredményéből származik az iskola átlaga, annál megbízhatóbb az adat.
A kisgimnazisták eredményeit külön táblázatban közöljük. Ennek oka, hogy ők nem általános iskola diákjai, hanem sok tanulóból, szigorú felvételi vizsgán kiválogatottak, így magas teljesítmény várható el tőlük.
És még néhány gondolat…
Nyolcadik évfolyamon – valamennyi iskola diákját érintően – komoly problémát jelent, hogy a tanulók akkor írják a feladatokat, amikor már eldőlt, milyen középfokú intézményben folytatják tanulmányaikat, így számukra „nincs tétje" az eredményességnek, ezért nehezebben motiválhatóak a képességeik szerinti teljesítményre. (E probléma a 8. évfolyam második félévét érinti.)
Gyakran fogalmazzák meg az érintettek, hogy az átlagok nem mindenütt reálisak, mert külső segítséget kapnak a tanulók. Az Oktatási Hivatal ezt mérőbiztosi felügyelettel igyekszik megelőzni. Egy intézménynek a kompetenciamérésen való jó teljesítményét alátámasztja – vagy nem támasztja alá – a továbbtanulási irányok megoszlása: hány százalék tanul tovább érettségit adó középiskolában, illetve más iskolatípusban (szakiskolában).
Egy vizsgálat keretében érdemes lenne azt is kimutatni, hogy egy-egy iskola tanulóinak sikeressége és az iskolára fordított (egy tanulóra eső) fenntartói források milyen összefüggést mutatnak.
Tapasztalatunk szerint az elmúlt néhány évben egyre több
intézmény tartja fontosnak a kompetenciamérési eredmények elemzését, és abból számára lényeges következtetések levonását. Ez annál is inkább hasznos, mert a középiskolába jelentkezők felvételije és az érettségi vizsga is hasonló jellegű, kompetenciaalapú feladatokat tartalmaz.
A kompetenciamérések eredményei lényeges mutatói az iskolai munkának. Fontos azonban tudatosítani, hogy csak egy szelete az iskolai életnek és az intézmény eredményességének.
| Az átlag felett a megyei iskolák "Érvényesnek tűnik a korábbi tendencia: a régió és a megye iskolái az országos átlaghoz viszonyítva jól teljesítenek" – nyilatkozta a Kisalföldnek Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója. – Mit mutatnak a táblázatokban szereplő adatsorok? – Bár még nincs birtokunkban minden adat, az látható, hogy érvényes a korábbi tendencia: a nyugat-dunántúli régió, és ezen belül a megye iskolái az országos átlaghoz viszonyítva jól teljesítenek. Vidéken és a városokban egyaránt vannak jó iskolák, és olyanok is, amelyek további fejlesztésre szorulnak. Azt tartom fontosnak, hogy az eredmények megismerése után az intézmények, a szülői szervezetek és a fenntartók között elkezdődjön egy párbeszéd, amelynek során a helyi eredményeket sokkal részletesebben, árnyaltabban elemzik. A nyilvánosság biztosítása egyébként összhangban van a közoktatási törvényben foglaltakkal. – Egyértelmű, hogy a magasabb pontszámú iskola jobb? – A kompetenciamérés egy területét vizsgálja az iskolai munkának. Nem mindegy, hogy a pedagógusok milyen gyerekekkel foglalkoznak, ők milyen körülmények közül érkeztek. Természetesen azon nagyvárosi iskolák, amelyek kimazsolázzák a városból és környékéről a legjobb gyerekeket, jobb eredményt érnek el. Ezért fontos, hogy nemcsak az országos átlaghoz viszonyított eredményeket közöljük, hanem a hozzáadott pedagógiai értéket is, ami megmutatja a pedagógusok fejlesztő tevékenységét. Ez nagyon fontos minőségi mutató. – Milyen reakciókra számít? – Szeretném, ha lennének az eredményközlés mellett, és vélelmezem, hogy lesznek ellene is érvek. De ez így normális. Ha pró és kontra elhangzanak vélemények, akkor erről a kérdésről lehet beszélni, ha pedig beszélünk róla, akkor a helyén lehet kezelni. A nyilvánosság egyébként régóta benne van a magyar közoktatásban, hiszen például a középiskolákból a felsőoktatásba jutó gyerekek arányát, a nyelvvizsgaszámokat, egyebeket rendszeresen közzéteszik intézményekre lebontva. – A Kisalföld "Egy győri szülő" aláírással kapott egy levelet, amelynek szerzője több ellenérvet is megfogalmaz a kompetenciaméréssel kapcsolatban. Megemlíti például, hogy a központi mérés jó üzlet és felesleges pénzpocsékolás. – Az adatsor elkészítése számunkra nem üzlet, mert csak a munkánk van benne. A felvetés annyiban jogos, hogy tudtommal a kompetenciatípusú mérési formát a PISA-mérések kapcsán a gazdaság finanszírozza. A középpontjában az áll, hogyan lehetne a felnövekvő generációnak olyan képzést nyújtani, ami leginkább megfelel a munkaerő-piaci elvárásoknak. Kétségtelen, hogy nagyon ügyesnek kell lennünk az oktatásban ahhoz, hogy a nemzeti értékek és hagyományok átadása, valamint a készség-, képességfejlesztés egymást erősítve jelenjen meg. Magam sem örülnék annak, ha bizonyos kompetenciákban nagyszerű, de egyébként nemzeti hagyományokkal, történelmi múlttal nem rendelkező tanulók nőnének fel. Éppen az a feladatunk, hogy egyik oldalon megtörténjen a nemzeti kultúra tanítása, a másik oldalon viszont arra is törekedni kell, hogy olyan készség- és képességfejlesztés folyjon az iskolákban, amelynek révén csökken a funkcionális analfabéták száma, és nő a nagy munkabírásúaké, a másokkal együttműködni tudóké, a nyelveket beszélőké, a számítógépet és a digitális eszközöket használóké. A kompetenciafejlesztés fontos feladat, de csak az egyik a többi iskolai feladat mellett. – Mit gondol arról a véleményről, hogy olyat próbálnak mérni, ami nem mérhető? – Amikor az emberről beszélünk, mindnyájan úgy hisszük, hogy a személyiség olyan titok, ami teljesen nem fejthető fel. De vannak a személyiségnek jól mérhető területei. Sok olyan vonása van a tanulói tudásnak, ami fontos információt hordoz. A kompetenciamérések nem a régi értelemben vett lexikai anyagot vizsgálják, hanem azt, hogy az iskolában tanultakat hogyan tudják a gyerekek életszerűen hasznosítani. S ez mérhető. Ma már mérik nálunk is, s más országokban is, szerte a világban. – Még egy ellenérvet idézek: a kompetenciamérés "sarlatán" megoldásokra kényszeríti az iskolákat. – Az oktatás sem lényegesen más értékrendjében, megközelítésében, szokásaiban, mint a társadalom. Ettől a rendszertől is annyi várható el, mint a társadalomtól – talán egy kicsivel több, és többet is teljesít a maga értékteremtő és értékőrző szerepével. Hogy sarlatán megoldások lennének? A világ úgy működik, hogy adott dolgok nagyon jól és nagyon rosszul is használhatók. Hadd mondjak egy példát. Az Ószövetségben szerepel, hogy "nincs Isten", amit néha idéznek is, sarlatán módon. Csakhogy a mondat folytatódik: "gondolja magában a balga". Mi abban próbálunk segítséget nyújtani, hogy a súlyának, de csak a súlyának megfelelően kezelje a társadalom a kompetenciafelméréseket.
|
| Mit mutatnak a felmérések? Győr-Moson-Sopron - Mennyire adnak pontos képet az országos kompetenciafelmérések az iskolákban folyó munkáról? – három iskolaigazgatót kérdeztünk erről, valamint arról, miként értékelik eredményeiket.
Szalai Ferenc, a győri Gárdonyi általános iskola igazgatója: "Tudom, hogy szakmai körökben ellentmondásosnak ítélik meg a kompetenciafelmérést mint módszert, de kétségtelen, hogy alkalmas az összehasonlításra. Örülök annak, hogy iskolánk jól szerepelt ebben az összevetésben, amiben a pedagógusok munkáján túl a családok is benne vannak. Abból a szempontból könnyebb a helyzetünk, hogy azok a diákok, akik hozzánk járnak, tanulni akarnak. Furcsa, de számunkra a legnagyobb gondot nem a feladatlapok okozzák, hanem az időpont: május végén általában meleg van, ezért előfordul, hogy a diákok nem a szokott helyükön, hanem hűvösebb termekben írják meg a dolgozatot."
Dr. Kovács András, a soproni Szent Orsolya-iskola igazgatója: "Egyetértek azzal, hogy összehasonlítják az iskolák eredményeit, az viszont még ma is kérdés bennem és más pedagógusokban is, hogy jó módszerrel tesszük-e ezt. A kompetenciatesztek ugyanis nem annyira a tudást firtatják, a rutin sokkal többet nyom a latban a felmérésnél. Vannak ugyanis olyan iskolák, amelyek tréningezik erre a vizsgára a gyerekeket, begyakorolják velük a feladatsorokat. A mi intézményünkben ez nem gyakorlat, ezzel együtt nincsen szégyenkeznivalónk. Mind országos, mind soproni viszonylatban nagyon jól szerepeltünk."
Farkas János, a rajkai Békefi Ernő Általános Iskola igazgatója: "A tavalyi mérési eredményeknél a korábbi évekhez képest jelentős javulás mutatkozott iskolánkban. A szövegértésben például átlag felett teljesítettek tanulóink. A kompetenciamérések nyilvánosak, s ezek alapján ítélik meg az iskolákat: emiatt próbálunk minél több ilyen irányú fejlesztést végezni. Ma már egyre több tankönyv, segédanyag foglalkozik kompetenciafeladatokkal, s a negyedik, valamint a nyolcadik osztályban szakkört is tartunk a gyengébben teljesítők felzárkóztatására. Minden évben értékeljük a kompetenciamérés eredményeit: meghatározzuk, milyen lépéseket tegyünk, s foglalkoztatási tervet készítünk. Azt azonban hozzátenném: a mérések nem tükrözik tökéletesen az iskolák és tanulóik teljesítményét, hisz azok adottságait, lehetőségeit nem veszi figyelembe." |
hirdetés
