Kisalföld logö

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 12°C | 27°C Még több cikk.

Sztereóban kapjuk az atomot? - Erőmű a magyar határon

A magyar határtól néhány kilométerre akarnak a horvátok atomerőművet építeni. Ha megépül, Pakssal együtt a második nukleáris erőmű lesz a térségben. A horvát és a magyar zöldek egyaránt elutasítják a reaktor építését, amely Szegedtől és Pécstől 100-120 kilométerre lenne.

Horvátországban évek óta heves vita, és folyamatos találgatás folyik az atomerőmű-építés kérdésében. Bár a horvát vezetés azt hangoztatja, hogy még nem döntöttek az erőmű végső helyéről, a szerb és a horvát sajtó Kelet-Szlavóniát azon belül is a magyar határhoz közeli Erdőd (Erdut) és Dálya (Dalj) térségét tartja erre a legesélyesebbnek. A Duna menti városok és falvak lakói pedig petíciót nyújtottak be a kormánynak szeptemberben, amelyben elutasítják az erőműépítés tervét, mondván, hogy az egyaránt tönkretenné a turizmust és a mezőgazdaságot. A zöldszervezetek minden lehetséges fórumon tiltakoznak a tervezett beruházás ellen.

A Greenpeace sem támogatja az atomerőművek építését. Bár a magyarországi központban nem tudtak a horvát tervekről, álláspontjuk az, hogy a teljes nukleáris technológiai lánc (bányászattól a végleges lerakóig) annyi fosszilis üzemanyagot használ, hogy végeredményben egy atomerőmű sem termel tisztább energiát a hagyományos gázerőműveknél, vagy csak elenyésző köztük a különbség.

Szegedtől alig 100-120 kilométerre épülnének meg a horvát reaktorok.
Szegedtől alig 100-120 kilométerre épülnének meg a horvát reaktorok.


- A horvátok jobban tennék, ha a megújuló energiaforrások kihasználására törekednének inkább, ahelyett, hogy egy rendkívül költséges és kockázatmentesnek semmiképp sem nevezhető beruházásba fognak – nyilatkozta a delmagyar.hu-nak Perger András. Az Energia Klub nukleáris biztonsági programvezetője nem ismeri a konkrét terveket, de már értesült a horvát szándékról. Perger András szerint nemzetközi egyezmények hazánknak is biztosítják a jogot, hogy amennyiben egy ilyen projekt elindul, részt vegyen a hatásvizsgálati folyamatban, és észrevételeket tegyen, valamint módosításokat kérjen, akárcsak a verespataki bányaberuházás esetében. Ennél többet Magyarország nemigen tehet.

A szükség nagy úr

Horvátország nem bővelkedik olajban, szénben vagy gázban. Szükségleteit főként importból fedezi. Az emelkedő árak és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett vállalások egyaránt lépésekre kényszerítik déli szomszédunkat. Egy atomerőművel egyszerre lehetne megszüntetni a piactól és az emelkedő áraktól való állandó függést, hosszú távon betartani a kiotói egyezményt és megoldani az elöregedő hőerőművek kérdését is, amelyek zömmel még a volt Jugoszláviában épültek, ám életüket már a független Horvátországban fejezik be, és optimista becslések szerint is legfeljebb 10-20 évig tarthatók még üzemben.

A lakosság a mezőgazdaságot és a turizmust félti.
A lakosság a mezőgazdaságot és a turizmust félti.


Atomenergia-huzavona

Hamarosan az atomenergia, és a hagyományos szén- vagy gáztüzelésű erőművek között kell majd dönteni Horvátországban. Egyelőre annyi világos, hogy a horvát kormány legalább 1500 megawattnyi teljesítménnyel biztosan bővíteni akarja a hazai energiatermelést a következő 10-15 évben. A politika azonban kissé határozatlan az atomerőmű kérdésében. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból legalábbis erre lehet következtetni. Míg a kormány alelnöke, Damir Polancsec a horvát sajtónak kijelentette: az ország nem mond le az atomerőműről, és a következő 12 évben elkezdik az építkezést, addig a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) egyelőre nem áll a beruházás mellett.

Szlovénia is bővítene

Szlovén tervek szerint 5 év múlva elkezdődik a Krsko erőmű 1000 megawatt teljesítményű második reaktorának építése. A kivitelezés 2013-ban indulna, és négy évet szánnának az építkezésre. Az alpesi ország a gazdasági fejlődés miatt egyre több energiát fogyaszt, szükségleteinek pedig mintegy 30%-át behozatalból kénytelen fedezni.
Ivo Sanader kormányfő és a legnagyobb horvát párt elnöke a HDZ múlt heti elnökségi ülése után vázolta a lehetséges forgatókönyveket egy sajtótájékoztatón: vagy három hőerőmű épül az országban, vagy egy atomerőmű mellett egy kisebb teljesítményű hőerőművel biztosítják a szükséges energiát. A HDZ a horvát energiaügyi stratégia kidolgozásának ezen szakaszában az atomerőmű nélküli megoldást támogatja. Ez azonban nem végleges döntés, ez a párt, de nem a kormány álláspontja. A további egyeztetések után alakul majd ki a végső stratégia, amelyben akár egy másik megoldás is jobbnak bizonyulhat – jelentette ki Ivo Sanader.

1500 megawattnyi bővítés továbbra sem lesz elég a horvát gazdaság és a lakosság növekvő igényeinek kielégítéséhez, mert közeljövőben több ma még működő hőerőmű is leáll Horvátországban, ezeket pedig pótolni kell. A számítások szerint további 3500 megawatt kapacitásbővítésre lesz szükség - idézi Damir Polancsec szavait a Slobodna Dalmacija című horvát lap. A horvát kormány atomerőmű-párti alelnöke szerint a döntések előtt alaposan meg kell majd vizsgálni a lehetséges megoldások költségeit, mert a gázzal termelt áram jóval drágábban állítható elő, mint a nukleáris energia.

Szerb energiaügyi szakemberek szerint jó ötlet lenne, ha a horvátországi atomerőmű-építésbe Szerbia is bekapcsolódna, mivel az ország erőforrásaiból nem telik sajátra. Az atomenergia kérdéskör társadalmi vitája azonban még hátravan. Szerbiában egyelőre moratórium tiltja atomerőművek létesítését 2015-ig, bár ennek feloldása felvetődött már Belgrádban. Hogy a két egykori ellenség közös nukleáris tervei megvalósulnak-e, nemcsak a politikán múlik. A civil szervezetek és a jövőbeni "építési területek" mellett élők is határozottan elutasítják az atomerőmű-építést. A Duna mindkét oldalán kemény ellenállásba ütközik az elképzelés. Az atomenergiai „húzd meg, ereszd meg" tovább folytatódik a szomszédban.

Olvasóink írták

  • 7. six666 2008. október 30. 04:34
    „Na a krobótok... próbálnánk meg mi a közelükben ugyanezt... erőtlen gagyi-magyar népség... (tisztelet a kiv.)”
  • 6. Joe Sixpack 2008. október 29. 15:02
    „Ilyen atomerömüvet tudomásom szerint sehol nem épitettek. Vajon miért ? Az ujfajta erömüvel pedig nincs hulladék elhelyezési probléma. Ez u.n. breeder reactor, ami sokkal drágáb. Itt viszont egy hagyományos vizhütéses atomerömüröl lehet szó.

    Nekünk nagy tapasztalatunk van atomerömü tervezésben, mert mi voltunk a fetalálok és többet épitettünk mint bárki más a nagyvilágban. Én magam is dolgoztam az iparban. Valódi probléma amiröl nem beszélnek a nagy pazarlás. Átlag 300%-al többe került minden erömü mint az eredeti terv. Ez pedig az órabérekben is megvolt, vagyis az ember háromszorosát kereste mint más munkákon. Ezért is szerettem ezt a munkát. Utána pedig fedezték a költséget, mert emelték a villanyszámlákat.

    Itt van a legmodernab terv, amit Finnországban és Franciában épitenek.

    http://www.nrc.gov/reading-rm/doc-collections/fact-sheets/image006-nnpd.jpg

    EPR: The Evolutionary Power Reactor (pictured at right) is a 1,600 MWe pressurized water reactor of evolutionary design. Design features include four 100% capacity trains of engineered safety features, a double-walled containment, and a "core catcher" for containment and cooling of core materials for severe accidents resulting in reactor vessel failure. The design does not rely on passive safety features. The first EPR is under construction at the Olkiluoto site in Finland, with another planned for the Flammanville site in France.

    Modern atomerömü tervezés manapság.

    http://www.nrc.gov/reading-rm/doc-collections/fact-sheets/new-nuc-plant-des-bg.html

    Minden tudás alapja az angol.”
  • 5. miro132 2008. október 29. 14:53
    „Ha Horvatorszagrol van szo akkor miert Szerbia terkepet illesztik bele a cikkbe ???

    miro”
  • 4. ElMariachi 2008. október 29. 12:49
    „Nem az atomerőművel van baj, hanem az elhelyezésével. Paks sincs jó helyen!

    Egy ismerősöm nagyon találóan fogalmazta meg, hogy atomerőművet nem úgy kell építeni mint egy óvodát: nyílt terepen zöldövezettel körülvéve, hanem pár 100 m mélyen a föld alatt. Ha gáz van egy gombnyomás és kész, valamint a hulladék elhelyezése is megoldott.

    Pl. most üres a mecseki uránbánya. Elég mélyen van, hely is van, munkaerő szintén van.

    Igen, drágább, mint a hagyományos, de biztonsági szempontból a különbség ég és föld.”
  • 3. Joe Sixpack 2008. október 29. 12:08
    „Annak idején Belgrád a pénzt kapta az IMF-töl, mint midenki más ilyesmire a szabad világban. Amcsi vállalatok épitették ezeket. Ruszkik pedig csak a szart tervezték és épitették. Ne felejtsük hogy Amcsik voltak az élenjárók. Teller Ede volt a békés atomerömü program alapitója az USA-ban.”
  • 2. Lackó 2008. október 29. 11:16
    „"Van egy ország, amelyik - tekintettel a szomszédaira - képes volt a területe közepére építeni az atomerőművét"


    Nem a jószomszédi pofizásból építették anno az atomerőművet az ország közepére, hanem stratégiai okokból.”
  • 1. csengi 2008. október 29. 10:54
    „Van egy ország, amelyik - tekintettel a szomszédaira - képes volt a területe közepére építeni az atomerőművét. A többiek miért nem?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százszor plasztikáztatta magát az 50 éves Barbie baba

St. Neots – Összesen 100 szépészeti beavatkozást végeztetett magán egy brit Playboy nyusziból… Tovább olvasom