Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Szövetkezés – az összefogás gyümölcse

A termelõk összefogásának jó példája az izsáki, orgoványi és helvéciai szövetkezetek esete.

A termelők összefogásának jó példája az izsáki, orgoványi és helvéciai szövetkezetek esete. A több mint 800 szőlőtermelő a három szövetkezeten keresztül ma már Közép- Európa legnagyobb bor- és pezsgőüzemének is a tulajdonosává vált.

A Kecskeméttől nyugatra eső homokterületeken a szőlőtermelésnek már az utóbbi évszázadokban hagyománya volt. Ezt bizonyítják a környék jelentős borászati üzemei is, amelyek működése azonban mára vagy megszűnt, vagy már főként nem a környék termelőit szolgálja. A termékek – azaz a bor – értékesítésének mind nyomasztóbb gondja hívta életre a térségben azt a három szövetkezetet, amelyek megalakulásuk után az elsők között kértek és nyertek termelői csoportként előzetes elismerést.

Magyarország uniós csatlakozását követően azonban újabb lépést kellett megtenni ahhoz, hogy a közösségi források elérhetővé váljanak. Ekkor a jogszabályi lehetőségekkel élve a szervezetek – az országban elsőként – társulást alakítottak. Ennek keretében már államilag is elismerhették őket. Mindehhez azonban vállalniuk kellett, hogy árbevételük a kétéves türelmi idő végén egyenként is eléri a szőlő- bor ágazat termelői csoportjaival szemben támasztott 300 millió forintos évenkénti minimális követelményt. Ez a tény önmagában is ösztönzőleg hatott, hiszen a termelői csoportok folyamatos fejlesztését tette szükségessé.

A szőlő értékesítése önmagában legfeljebb biztonságot jelentett a csoportok tagjai számára, de a kedvezőbb jövedelem elérését csak a saját termék, azaz bor előállításával remélhették. A szövetkezetek előbb kisebb pincék bérlésével, fejlesztésével próbálkoztak Orgoványon és Izsákon, de igazi áttörést ekkor még nem tudtak elérni gazdálkodásukban. Egy kis idő elteltével azonban megnyílt előttük az a lehetőség, amely működésük első időszakában csupán elérhetetlen álomnak tűnt.

A közismert nevén csak „Agárdy-telepnek" nevezett üzem tulajdonosa ugyanis megvételre felkínálta a jelentős márkák sorát előállító, több mint 10 hektár alapterületű izsáki üzemet. Természetes módon merült fel az ötlet, hogy a környék alapanyag- termelői szerezzék meg a tulajdonjogot. Ehhez „mind-össze" a milliárdos nagyságrendű vételárat kellett előteremteni az amúgy is tőkeszegény termelőknek és szervezeteiknek. Ilyen összegű forrást a termelői csoportok támogatásain keresztül sem lehet elérni.Egyetlen megoldás maradt: a Parmalat példáját követve, egyedi eljárás keretében kormánygarancia mellett olyan hitelt kellett szerezni és felvenni, amely törlesztése az üzem működtetésével biztosítható. Amilyen egyszerűnek tűnik a képlet, annyira nehézkes volt a kivitelezés. A kezdeményezés végül is a minisztériumok – és az ügy fontosságát átérző, segítők kezek – során át jutott el a pozitív kormánydöntésig. Végül az idei szüret végén a telep végérvényesen a termelői csoportok és tagjaik birtokába került.

Időközben azonban az eladó, a volt tulajdonos a vásárlók fülében ismerősen és jól csengő márkaneveket külön értékesítette, azaz az új tulajdonosnak nemcsak a telepet kell üzemeltetnie, hanem a bejáratott márkanevek pótlására újakat is fel kell építenie. Ebben a helyzetben jelentett nagy segítséget az új gazdáknak a korábban védetté nyilvánított helyi szőlőfajta.


Az arany sárfehér ugyanis az üzemtől alig két kilométerre „született meg", a híres magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar testvérének telepén a nagy filoxéravészt követően. A filoxéravész után a homokra telepített szőlőkből kiszelektált fajta sajátsága, hogy ott érzi jól magát, ahol tövét lepelhomok borítja, gyökere pedig „vízbe lóg". Ezek a feltételek a ma már természetvédelmi oltalom alatt álló Kolon- tó közelsége miatt itt adottak.

A hozzáértők szerint az ebből a szőlőből készülő zöldes árnyalatú, savas bor valódi különlegesség. Nem véletlenüllett a minőségi pezsgőgyártás keresett alapanyaga. Borként karaktere miatt magyaros ételek mellé ajánlható, illetve – bár a mai kor divatját követő szakértők biztosan lenézik emiatt – első osztályú fröccsalapanyag. A védett fajtára apalackokon megjelenő – a környéken nagy számban fészkelő – kanalas gém hívja fel a figyelmet.


Oreskó Imre, az Arany Sárfehér Szőlő és Bortermelők Szövetkezet elnöke nem először lépi át a megvásárolt üzem kapuját, hiszen korábban már dolgozott itt. Jól ismeri a teljes technológiát és a jó gazda szemével keresi a javítás, korszerűsítés lehetőségeit. Az üzem nagyon kedvező klímájú pincéjében összesen 200 ezer hektoliter bor tárolására nyílik lehetőség. Ez a mennyiség üvegekbe töltve mintegy 26,6 millió palack bort jelentene.


A bor nagy része azonban sosem kerül a borospoharakba, hiszen pezsgőalapanyag lesz belőle. A – pezsgő tárolására szolgáló – nyomásálló hordókban a pezsgők is fél évet töltenek, azaz kiérdemlik a „minőségi" jelzőt. A készáruraktárban pedig egyszerre 6 millió palack is várhatja, hogy a kamionok elszállítsák.

Az üzem ésszerű hasznosításáról Káplány Sándor, a társulásában részt vevő Helvécia és Környéke Szőlőtermelőinek Értékesítő Szövetkezete elnöke a következőket mondja: a termelői csoportok tagságának mintegy 2500 hektáros szőlőterülete képes megtölteni az üzem acéltartályait. Arról azért persze nincs szó – teszi hozzá –, hogy a telep is kicsi lenne, de azért a korábbi pincék feladása sem indokolt. „Páratlan és nagyszerű dolog – állítja az elnök –, hogy egy ilyen nagyságrendű, korszerűüzem termelői tulajdonba kerülhetett."

A jövőről ugyanakkor Du - ráncsik Gyula, az Orgovány és Térsége Szőlő-Bortermelők Szövetkezete képviselője viszszafogottan beszél. Ennek oka: szerinte ugyanis a megvásárolt telep nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Üzemeltetni kell, és sikeresen kell üzemeltetni, azaz meg kell keresni azokat a piaci réseket, ahol gazdaságosan el lehet jutni a fogyasztókig.

Ha az új tulajdonosok kezében is sikeres lesz a bor-és pezsgőgyártás, akkor az az egész környékre nézve pozitív befolyást gyakorolhat. Nemcsak a termelői csoportok tagjai profitálhatnak majd, hanem a kedvező gazdasági viszonyok az egész környékre jótékonyan hathatnak. A támogatott kivágások népszerűségét talán újra felülmúlja a szőlőtelepítési kedv, és az izsáki helytörténeti gyűjtemény a régi szőlőművelő szerszámok mellett új fényképekkel is gazdagodik majd.

A beszélgetés közben az irodák ablaka alatt a vasúti szárnyvonalon „elpöfög" a Kecskemét felé naponta háromszor közlekedő vonat. Lehet, hogy a közeljövőben üvegekkel megrakott tehervagonok is gördülnek majd a sínpáron, az üvegek címkéjükön messze szállítva a termelői csoportok nevét és sikerének hírét – vizionálnak az üzem új tulajdonosainak képviselői egy szebb jövőről, aminek a legfőbb záloga az ő hozzáértő munkájuk.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Totóeredmények

47. hét: 1, X, 2, 1, 1, X, 1, 1, 1, 1, 2, X, X + lapzárta után. Tovább olvasom