Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 5°C | 14°C Még több cikk.

Szív Ernő: A szép fácánlány (mese felnőtteknek)

"Szinkroncsóválás, ez volt a mókusok új, erdőnemzeti találmánya. A mókusok ki nem állhatták a medvét. Kisbundás nagybundást nem állhat, tartja az erdei közmondás. A medve az erdő több pontján szeretett volna málnást és mézeskast, a mókusok viszont dióban és makkban utaztak. "
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy erdő. Egykor az erdő nagy volt és tekintélyes, ma már azonban bizonyos mértékben szűkös, kicsinyes, hanem azonban mégis csak csodálatra méltó volt. Nem mesélnénk olyan erdőről, ahol nem történnek csodák, mert hogy a maci lezabálja a málnát, a mókus meg makkal dobálódzik, az mindennapos dolog. Lényeg az, hogy élt az erdőben sokféle állat, kicsi állat, nagy állat, harapós állat, szorongós állat, vicces állat és éhes állat. Hanem aztán egy időben elszaporodtak a mókusok. Mókusnak egyszerűen jó volt lenni. A mókusok egyre többen lettek, szép volt a bundájuk, és lelkesen, ügyesen tudták a farkukat csóválni, ráadásul akár ötvenen(!) is egyszerre.

Szinkroncsóválás, ez volt a mókusok új, erdőnemzeti találmánya. A mókusok ki nem állhatták a medvét. Kisbundás nagybundást nem állhat, tartja az erdei közmondás. A medve az erdő több pontján szeretett volna málnást és mézeskast, a mókusok viszont dióban és makkban utaztak. Jó, a mókusok vezetője, és néhány társa régen szerette a málnát, az epret és az áfonyát, de ez ifjúkori tévedés volt. Az áfonyát például csak a homoszexuális medvék szeretik, és jaj a mókusnak, ha meleg macik közé kerül.

Nos, az állatok is szervezkednek. Az állatok is összefognak, csapatokat és szövetségeket alkotnak, például azért, mert jó összefogni. Száz mókus egy fán, hú, micsoda kaland! Vagy félelemből fognak össze. Sajnos, ebben a különben hektikus életű erdőben az állatok gyakorta riasztgatták egymást, a mókusok, például, azt is terjesztették a maciról, hogy előbb gyökerestől bezabálja a fél erdőt, a másik felét pedig eladja a fakitermelőknek, ez volt az úgynevezett erdőhalál-vízió. A rókafi herceg, a mókusok másik nagy ellensége azt állította, hogy az öreg róka néniket és farkas bácsikat, a proletár vaddisznókat bedarálják, és mókustápot kavarnak belőlük. Szó se róla, a mókusok valóban szerettek berágni, eldarálni.

A mókusok vezetője Misimókus volt, aki minden mókusok legtehetségesebbje volt, méltán szerették és tisztelték a hívei, és nem véletlenül féltek tőle az ellenfelei. Misimókus ugyan nem egyenes, de következetes úton haladt évek óta, melynek végpontja az volt, hogy az erdő nyelve mókusnyelv lesz, a sünök, őzek, medvék is megtanulnak mókusul, és az erdei főmókus fészekben majd ő, Misimókus fogja szeretetben és békében vezetni az erdőt.

A mókusoknak sokáig szövetségeseik voltak a hörcsögök. A hörcsögök a mezőről jöttek be az erdőbe, összerágtak mindent, meghíztak és pofátlanná váltak, a pojáca főhörcsög végül azt hirdette, miatta kunkorodik az utolsó fagyökér is a földben. Ez már sok volt a mókusoknak is. Az erdő egyéb állatairól nem is beszélve. A mókusok tehát diódarálójukkal bedaráltak néhány hörcsögöt, a többit visszahajtották a mezőre, a lopósokat odúkba zárták.

Igen, olybá volt elképzelve a kedves pofikájú mókusok szerint, hogy lesz egy – 1! – Mókus párt, és ez a párt Misimókus vezetésével fogja legyőzni a retrográd állatok lopós, csalós, hazudós, gyilkolós siserehadát.

Na, itt lépdel be az erdei képbe a szép fácánlány. (Jó, jó, a fácánok esetében a fácánfiúk a díszesebb öltözékűek, de ebben a mesében ez éppen fordítva van.) A szépséges fácánlány néhány évvel ezelőtt az erdő tetszhalálból való fölébredése után lett ismert. Jóban volt ő már az oroszlánnal, a szabad erdő első urával, majd néhány évig Misimókussal is, osztogattak faleveleket, kérgeket. Ezért a szép, szépséges fácánlány mindig is ragaszkodott az oroszláni örökséghez, hogy azonban mi a búbánatos dolog az oroszláni örökség, nem lehetett tudni. Elég volt azt mondani, „az oroszláni örökség", és az áhítat fátyla máris az állatok szemtükrére ereszkedett.

A szép fácánlány szövetsége sajnos fogyatkozott. A mókusok gyakran megzavarták, menekülő repülésre kényszerítették őt is, hovatovább néhány jó barátját, a begyes fajdkakast, egy-két jellemtelen foglyot, mint anno a hörcsögöket, mókuspisivel ízesített darált dióbélért csalták be maguk közé.

Aki meg nem jött, hát meg nem állhatott többé a tisztás jobb oldalán, a Mókusújság rögtön kiszerkesztette az elvetemültet. A szép fácánlánynak, ki korábban Misimókus szövetségese volt, megígérték, hogy megkopasztják, és pucéran zavarják a mezőre. A mókusközpontból küldtek neki fácánleves receptet. Terjeszteni kezdték, hogy nem is fácán, hanem gyöngytyúk. Egyébként meg dióval, makkal kínálgatták, és nem értették, hogy a szép fácánlány miért ingatja a fejét. Magocskát enni, amikor óriásdiód is lehetne?!

Sajnos a mókusok elbízták magukat. A mókusoknak bundája volt, lenézték a tollat, és soha nem gondolták, hogy szükségük lehet még a szép fácánlányra. Pedig a mókusokról szóló egészségügyi kiadványban van egy ilyen betegség, hogy mókusdölyf. A régi görög mókusok ezt hübrisznek nevezték.

Igaz, az összes harkály azt kopácsolta, ha jön az erdei össztaggyűlés-választás, hát a szép fácánlánynak annyi. Persze maradtak a szép fácánlány mellett így is elegen. Hogy kik maradtak, okos állatok, ravasz állatok, nem lehetett eldönteni. Nemigen volt ezeknek az állatoknak arca, különösebb sajátossága. Látsz egy képet, elől állt a fácánlány, mögötte néhány toll, pamacs, szőrcsomó, felemelt mancs. Arca meg szinte csak a fácánlánynak van. Aztán felvirradt a választás napja az erdőben, és igazi csoda történt. A harkályok szerint. A mókusok azonban összerdei tragédiáról beszéltek, mert a maci és a karcsú rókafi herceg győzedelmeskedni látszott. Néhány mókus ájultan zuhant alá az ágakról. Nem volt mit tenni. Misimókus maga ugrándozott el a szép fácánlányhoz, akire szintén szavazott néhány…na ki?! Néhány mókus, maci, farkas és vakond. Egyszóval állatok. Szavaztak a fácánlányra is állatok, mert a szavazás már csak ilyen. Meg mert szánjuk, akit sokat dobálnak makkal, dióval.

Misimókus sápadt volt, mióta ő volt a főmókus, először alázta meg igazán magát. Canossa egy fácán előtt?! Micsoda szégyen. Lehet ezt másképpen is mondani, de megalázás, összeomlás volt ez mégis. S milyen furcsa, hogy egy könnyű röptű fácánlány, ki végtére is a barátja lehetetett volna, hát ő alázta meg. A fácánlány kinevette, s büszkén elsétált tőle. Misimókus pedig nézte a szépen csillogó, ékes tollakat.

Erdei mondás: hamarabb felejti el egy fácán a farktollát, mint hogy levessel fenyegetted.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Derült égből villámcsapás

Főrendező, alrendező, kisegítő, berendező, látványtervező, kirakatrendező, operatőrök, segéd- és… Tovább olvasom