Kisalföld logö

2018. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin 15°C | 24°C Még több cikk.

Színészkönyvtár a világhálón

Ismerjük-e eléggé, hány nagy egyéniséggel ajándékozta meg Szeged, Csongrád megye a magyar színházi kultúrát? Most egy budapesti vállalkozás a világhálón népszerűsíti szűkebb pátriánk értékeit. Ha például valaki arra kíváncsi, hogyan is indult a makói Páger Antal színészi karrierje, netán mikor vendégeskedett a Szegedi Nemzeti Színházban Lehár Ferenc, csak keresse meg a www.szineszkonyvtar.hu weboldalt!
A Szineszkonyvtar.hu című honlapon, e világhálós „lexikonban" mintegy háromezer oldalon kínálják a tudást a magyar színjátszás múltjáról és jelenéről. Közel 130, színházhoz kötődő művész – közöttük színész, rendező, színidirektor, színpadi szerző – életútját tette közkinccsé Takács István, és 355 teátrumos személyiség életrajza formálódik a ma még nem látható tartományban.

A honlap szerkesztője egykor Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett földrajz–rajz szakos diplomát, majd visszatérve a fővárosba előbb tanárként oktatott, napjainkban pedig egy reklámstúdió grafikusaként dolgozik – napközben. Estéit viszont leginkább a színház tölti ki, bár különös módon. Míg más, teátrumba szerelmesedett rajongók a széksorokból szemlélik az előadásokat, Takács István színháztörténeti dokumentumokat kutat fel, megsárgult újságokat lapozgatva, elhunyt művészek családtagjait, pályatársait faggatva próbálja kideríteni, milyen göröngyös úton is haladt a magyar színjátszás az elmúlt évszázadokban.

– Grafikusként találkoztam Balatoni Monika színházi dramaturggal és rendezővel, s gyorsan kiderült, mindketten rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél többet megmenthessünk kulturális értékeinkből. Ezért hoztuk létre ezt az internetes adatbázist, s legnagyobb örömünkre ma már a világ minden pontján figyelnek oldalunkra, a napi megkeresések mintegy harmada külföldről érkezik. Az anyagi hátterét egy budapesti üzletember, Bartakovics István szponzorálásából tudjuk előteremteni a semmilyen politikai, gazdasági erő holdudvarához nem tartozó, nonprofit munkálkodásunkhoz – mondta el Takács István.

Világnap

Az ITI (International Theatre Institut – Nemzetközi Színházi Intézet) vezette be 1961-ben és világszerte március 27-én ünneplik 1962 óta a Színházi világnapot. Ilyenkor a teátrumokban, mielőtt felmegy a függöny, felolvassák a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét, melyet minden évben egy világhírű személyiség ír az intézet kérésére. Például 1962-ben Jean Cocteau, 1963-ban Arthur Miller, 1970-ben Dmitrij Sosztakovics, 1976-ban Eugene Ionescu... Legutóbb Ariane Mnouchkine üzent.

A honlap készítése során a szerkesztő számos, Szegedről és környékéről indult művész életútját is felvázolta már, ezzel is népszerűsítve a Tisza-parti színjátszást.
– Szeged közel áll hozzám, ezért mindig örömet szerez, ha egy-egy olyan adatra bukkanok, ami azt bizonyítja, ez a város milyen sok, nagy formátumú színházi egyéniséget adott a világnak, hány nemzetközileg is jelentős színházi esemény színhelye volt. Nem tudhatnánk meg soha, hogy „Londonban, hej van számos utca...", ha Szegeden nem születik a világra Huszka Jenő, a magyar operett kiemelkedő alakja. Zerkovitz Béla, a slágerkirály azt kérdi ugyan egyik dalában, hol vannak a régi, csókos, pesti éjszakák, ám tudni kell: a gazdag életpályája során mintegy hatszáz dalt író szerző is Szeged szülötte. Békeffy László konferanszié és kabarédirektor is mindig őszinte büszkeséggel vállalta, hogy szegedi születésű – árulja el Takács István.

A főszerkesztő hozzátette: a Szegedhez kötődő Mezey Mária, Patkós Irma, Domján Edit életrajza már fellelhető a honlapon. Hamarosan olvasható lesz a makói születésű Páger Antal, a Szentesről elszármazott Őze Lajos életútja éppen úgy, mint a vásárhelyi színműíró Bibó József, a nemzet színészévé választott, szintén vásárhelyi Bessenyei Ferenc, a Szegeden egykor oly sok tapssal jutalmazott Kis Manyi, Dayka Margit, Mészáros Ági, Máriáss József munkásságáról szóló fejezet.


Szeged teátruma

A színház épülete 1883-ban készült el az akkor már rutinos színháztervező Ferdinánd Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei alapján. Az árvíz után, rendkívül rövid idő alatt készült el. A díszelőadást 1883 októberében Ferenc József császár személyes részvételével tartották... (www.nemzetiszinhaz.szeged.hu)
Szeged vezetői 1945 nyarán azzal a javaslattal fordultak a kormányhoz, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színház egész felszerelését adják át városi teátrumnak, s mintegy a kolozsvári színház utódjául államosítsák a szegedi színházat. A kérés teljesült: 1945. augusztus 28-án Szegedi Állami Nemzeti Színház néven államosították. Igazgatója Lehotay Árpád, a budapesti Nemzeti Színház tagja, zeneigazgatója Vaszy Viktor, a volt kolozsvári színház zenei vezetője lett... Huzavona után december 22-én kezdhette el működését a színház Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjának bemutatójával. A színháznak a prózai részleg mellett volt operatársulata is, 20 szólistával, 57 tagú zenekarral és 15 balett-táncossal... (Magyar Színházművészeti Lexikon) 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Önarckép

Jánossomorja. Ma este 6 órakor Önarckép címmel kiállítás nyílik az öt éve elhunyt Kurucz Béla László… Tovább olvasom