Kisalföld logö

2018. 07. 16. hétfő - Valter 17°C | 27°C Még több cikk.

Szijjártó: számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad

Számos konfliktushelyzet nem a megoldás felé halad, és ezek Közép-Európa és Magyarország számára is új biztonsági kihívásokat jelentenek - emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtti miniszteri meghallgatásán.
Szijjártó Péter azt mondta: a világ instabilitása, a gazdasági visszaesések, a politikai és fegyveres konfliktusok nyomán a jövőben erősödni fog a népvándorlás folyamata, fennáll a migrációs válság kiújulásának lehetősége. 

Csak a közel-keleti és észak-afrikai térségből mintegy 30-35 millió ember, és a szubszaharai térségben is további milliók dönthetnek úgy, hogy elhagyják jelenlegi tartózkodási helyüket - tette hozzá.

A miniszter közölte: a külügyi tárca felügyeletébe visszakerülő Információs Hivatal (IH) a következő időszakban is a rá vonatkozó jogszabályok betartásával, a parlament nemzetbiztonsági bizottságával és a társszervekkel szorosan együttműködve, kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítéséért fog tevékenykedni. 

"A nemzetbiztonság, a hírszerzés nem lehet pártkérdés" - fogalmazott Szijjártó Péter.

Kérdésekre válaszolva elmondta: az IH-ban nem tervez szervezeti változásokat, a hivatal nem lesz része semmilyen integrációs folyamatnak.

Az új kormányzati struktúrában - mint kifejtette - több feladattal bővül a KKM portfóliója. Példaként említette a nemzetközi energiatárgyalásokkal összefüggő feladatokat, az űrkutatást, a határon átnyúló gazdasági fejlesztéseket. 

Ezek mellett a nemzetközi szerződések ratifikációjának felügyelete is a külügyi tárcához tartozik a jövőben.

Szijjártó Péter kiemelte: az elmúlt években a világban rendkívüli mélységű, hatású és sebességű folyamatok nyomán a gazdasági, politikai, biztonsági helyzet is megváltozott.    Komplex biztonsági kihívásokkal nézünk szembe - mondta.

A jövőben várható biztonsági kihívásokat hét pontban fejtette ki a külügyminiszter.

Megemlítette, hogy a globális, regionális, szubregionális szövetségek nagy sebességgel kezdtek el felbomlani: jó példa erre, hogy az USA felmondta az iráni nukleáris szerződést.

Kitért arra is, hogy Magyarország részt vesz a terrorellenes fellépésben. Példaként említette, hogy Magyarország 200-ra növelte a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni koalícióban résztvevő katonák számát.    A nemzetközi koalíció sikereket ért el, mintegy 98 százalékban felszabadultak a terrorszervezet által korábban elfoglalt területek - emelte ki a miniszter, de megjegyezte: úgy tűnik a terrorszervezet az alvósejtek, magányos harcosok taktikájára tér át. 

Fennáll a veszélye, hogy a harcosok - köztük több európai állampolgár - megkísérlik a visszatérést, és ezt a migrációs hullám újabb megindulása segítheti - mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 937 magyar katona szolgál jelenleg is külföldi missziókban, és minden katonai szerepvállalás növeli egy ország fenyegetettségi szintjét.

Szijjártó Péter szerint Európa is történelmi kihívásokkal néz szembe: a kontinens jövőjéről alakult ki vita. 

Láthatóan komoly a föderalista-szuverenista szembenállás, és ezen viták a következő években csak éleződni fognak - vélekedett a miniszter, megjegyezve, ha valaki nem a fősodor álláspontját képviseli, azt megbélyegzik.

Érdekesnek nevezte az EU bővítésével kapcsolatos vitát, amely a Nyugat-Balkánról szól. Ennek kapcsán elfogadhatatlannak nevezte, hogy Szerbia és Montenegró EU-hoz való csatlakozása első dátumának 2025-öt nevezték meg. Szijjártó Péter azt mondta: az euroatlanti integrációt fel kell gyorsítani, és a szerbekkel és montenegróiakkal is a tárgyalások minden fejezetét meg kell nyitni.

Az energiabiztonsággal kapcsolatos kihívások kapcsán a diverzifikáció erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Ugyanakkor kiemelte: figyelembe kell venni hol van az infrastruktúra, hol vannak a csövek. Ugyanis - mint elmondta - déli irányból energiabeszerzési blokáddal áll Magyarország szemben. 

Sem Románia sem Horvátország nem csinálta meg azokat a beruházásokat, amelyek nyomán ők is szállíthatnának gázt Magyarországnak - tette hozzá.

Külön kihívásként sorolta fel a nemzeti kisebbségek védelmét. Konkrét példaként elmondta: Magyarország addig fenntartja a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó elleni vétóját, amíg nem kap jogi garanciát arra, hogy visszavonják a magyar közösségek jogait sértő rendelkezéseket.

Szintén Ukrajna kapcsán újabb nemzetbiztonsági kockázatként értékelte az ukrán elnök azon intézkedését, amely szerint ha valakiről kiderül, hogy kettős állampolgár, attól elveszik ukrán állampolgárságát.

Szijjártó Péter beszámolójának utolsó pontjaként azt emelte ki, hogy a digitális átállással, a dolgok internete nyomán új ipari forradalom zajlik. 

Az ezekhez kapcsolódó beruházásokért a nemzetközi térben zajló küzdelemben Magyarország is részt kíván venni. Ennek nyomán lesznek versenyhelyzetek, konfliktusok - fejtette ki.

Szijjártó Péter azt is elmondta: miniszterhelyettese a következő időszakban is Magyar Levente lesz, a négy államtitkár közül ketten maradnak.

A miniszteri meghallgatáson Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja felhozta többek között a Kiss Szilárd-ügyet, az orosz befolyásszerzés veszélyét.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos elnöke megjegyezte, az új kormány felállása után, külön bizottsági ülésen napirendre tűzik többek között az útlevélbotrány ügyét, és a külügyi tárcának akkor lehetősége lesz tájékoztatni a testületet.

Az MSZP-s Molnár Zsolt - aki felszólalása után távozott az ülésről - üdvözlendőnek nevezte a miniszterjelölt által felvázolt célokat, és az IH-val kapcsolatos szavait, ugyanakkor azt mondta: a kormány egy miniszterjelöltjét sem támogatják.

Szijjártó Péter kinevezését a nemzetbiztonsági bizottság támogatta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megsérült a felsővezeték a Keleti pályaudvaron

19 órára helyreállították a hibát. Tovább olvasom