Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 19°C Még több cikk.

Szijjártó Péter: A kormány megteremti vállalásai alkotmányos alapját

Az új korszakban a kormányzat nem meghátrál a vállalásai elé került akadályok láttán, hanem megteremti intézkedései alkotmányos alapját - nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó kapcsán a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának kedd reggel.

Az öt éves visszamenőleges hatály ugyanakkor ellenzéki ötlet volt, a kormányoldal most befogadta az ellenzék indítványát - tette hozzá. A határon túli magyarok szavazati joga ügyében még széles körű konzultáció zajlik, a javaslatok beérkezését és kiértékelését követően lehet majd eldönteni, mi kerüljön a törvényjavaslatba, ám a határon túli magyarok státusza addig is fontos kérdés Magyarországon - hangzott el a beszélgetésben.

“Pontosan abban látszik az új korszak lényege, hogy a kormányzat – az egyik vállalása elé tárt akadály láttán – nem meghátrál, nem tárja szét a kezeit, hanem megteremti az alkotmányos alapját az intézkedésnek" - így reagált Szijjártó Péter a Hattól nyolcig felvetésére, miszerint biztos-e a végkielégítésekre kivetendő kilencvennyolc százalékos különadó öt éves visszamenőleges hatályának alkotmányos voltában, miközben a visszamenőleges hatályt egyszer már alkotmányba ütközőnek mondta az Alkotmánybíróság.

A politikus megjegyezte: van egy cél, amelyben mindenki egyetért, s amit még az Alkotmánybíróság sem vitatott. Nevezetesen: azokat a végkielégítéseket, amelyeket pofátlanul fizettek ki az elmúlt öt esztendőben, a kormányzat szerezze vissza. “Az emberek igazságérzetét jogosan sérti, hogy állami-önkormányzati cégek, amelyek az emberek pénzéből gazdálkodnak, negyven, ötven, hatvan vagy százmillió forintos végkielégítést fizetnek – lássuk be, sikertelen vezetőknek" - érvelt Szijjártó Péter.

A kialakult helyzetről a szóvivő megjegyezte: új korszak van, de még a régi szabályok érvényesek. “Ha konfliktusba kerül az új korszak meg a régi szabályok, akkor a kormánynak az a kötelessége, hogy azok oldalára álljon, akik az új korszakot megnyitották, tehát az emberek oldalára" - fogalmazott a miniszterelnöki szóvivő, leszögezve, hogy a régi szabályokon változtatni fognak, és ha minden jól megy, tavaszra lehet új alkotmánya Magyarországnak – ekkor már az új szabályok fogják megteremteni az új korszak kereteit.

“Inspiratív diskurzus zajlott"

Miért nem választották korábban a mostani menetrendet, mind a különadóra vonatkozó megoldási javaslat, mind a szakszervezetekkel való tárgyalások tekintetében? - hangzott a Hattól nyolcig felvetése?

“Az elmúlt két hétben az elmúlt húsz esztendő egyik leginspiratívabb és legeredményesebb diskurzusa zajlott le. Nagyon helyes, hogy sokan elmondták a véleményüket ebben az ügyben, a parlamentben és azon kívül is" - reagált Szijjártó Péter. A javaslatok közül aztán Lázár János frakcióvezető befogadta azokat a részjavaslatokat, amelyek “még erőteljesebben segítettek neki abban", hogy a kormánytöbbség elérje a választók által eléjük kitűzött célokat – hangzott az érvelés. Konkrétumként említette a szóvivő a 3,5 millió forintos összeghatár elfogadását - az állami vezetők kivételével.

Ellenzéki ötlet volt az öt évre visszamenőlegesség

Az öt évre való visszamenőleges hatály pedig az ellenzék soraiból előkerült javaslat – mondta Szijjártó Péter, utalva rá, hogy a Jobbik benyújtott egy ilyen tartalmú módosító indítványt, míg az LMP azt kifogásolta, hogy a tanárok, orvosok végkielégítését megadóztatja a kormányzat, de a BKV-vezérekét nem szerzi vissza. “Hát most tessék, itt van, megfeleltünk az ellenzéki várakozásoknak és vágyakozásoknak is".

A Jobbik ugyanakkor felvetette, hogy bár az adóügyek elévülése öt év, és így a 2002-es év már kívül esik ezen a határon, ám önkéntes alapon a korábbi Fidesz-kormány tagjai is fizessék be az egykor felvett végkielégítésük után a különadót – vetette közbe a Hattól nyolcig műsorvezetője.

Szijjártó Péter úgy reagált: az ilyen kis szélsőséges pártoknak csak ez az eszköze marad, hogy mindig rálicitál az éppen aktuális javaslatokra. “Ők magunk nyújtották be az indítványt, hogy öt évre visszamenőlegesen kelljen visszafizetni a végkielégítések utáni adót. Most, hogy befogadtuk az indítványukat, hirtelen 2002-t akarnak. Kicsit komolytalannak tűnik nekem" - szögezte le a politikus.

Miután a jövőben csak akkor dönthetne adó-, költségvetési- és járulék ügyekben az Alkotmánybíróság (AB), ha ezek az ügyek alapjogokat sértenek, kérdés, hogy a magán-nyugdíjpénztárak ügyében dönthet-e majd a testület vagy sem – hangzott a műsor kérdése.

A járulékok ügyében az a változás, hogy kezdeményezték: az AB egy korábbi döntésének megfelelően a népszavazási tilalmak közé kifejezetten kerüljön be a járulékokról tartandó népszavazás tilalma is. Korábban volt egy népszavazási kezdeményezés, mely járulékot érintett volna. Ekkor az AB azt mondta: a járulékot az adó kategóriába kell beleérteni, amiről pedig nem lehet népszavazást tartani - hangzott a szóvivői válasz.

Az alkotmányt pedig úgy változtatná meg a kormánytöbbség, hogy azokban a kérdésekben, ahol népszavazást nem lehet tartani, az AB-nek csak alapjogi szempontból legyen utólagos normakontrollra lehetősége. “Ha egy gazdasági jogszabály az élethez való jogot, vagy a személyes adathoz fűződő jogot sérti, akkor az a cél, hogy az alkotmánybíróság ott kellő hatállyal fel tudjon lépni" - mondta a miniszterelnöki szóvivő.

Kapnak-e szavazati jogot a határon túli magyarok?

Lesz-e szavazati joga a határon túli magyaroknak? Egyetértés van-e ebben a kérdésben a Fideszen belül, a Fidesz és a KDNP frakciószövetségében? Illetve mi valósulhat meg a számos, e témában felvetett javaslat közül a jövőben? - hangzott a Hattól nyolcig következő kérdése.

“Az a határozott vállalásunk és célunk, hogy új és végleges alkotmánya legyen Magyarországnak, aminek nyilván rendeznie kell minden, az ország szempontjából fontos kérdést. Ilyen fontos kérdés a határon túli magyarok jogállása is" - reagált Szijjártó Péter, természetesnek nevezve, hogy a témáról zajló konzultációban felbukkan sokféle vélemény.

Megjegyezte: három bizottság is dolgozik az új alkotmány előkészítésén. Bejönnek a vélemények többek között a szavazati jog kérdéséről is, és ha a végső előterjesztés elkészül, akkor dől majd el, mi kerül be ezekből a jogszabály-tervezetbe és mi nem – nyilatkozta Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a Duna Televízióban.

Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt.

Olvasóink írták

44 hozzászólás
  • 44. Boli 2010. november 11. 22:51
    „Én pedig szívesen felajánlom és felmutatom pártunknak és államunknak a kis középső ujjamat! Szép egyenesen kinyújtva, a többi pedig behajlítva. Lopós narancskomcsi bagázs! Hazudnak éjjel, hazudnak nappal, hazudnak még ha kérdeznek is! Oszt ezek a rablók fikázták a cocikat (meg mi is azt hittük, a hülyeség és pofátlanság felülmúlhatatlan), akik kiscserkésznek is kevesek voltak ezekhez képest.”
  • 43. janika 2010. november 11. 12:59
    „Vajon mikorra fog ez a termés(teremtés) beérni? Addigra hány ravatalozót újítanak fel a falvakba?”
  • 42. értelem 2010. november 10. 07:59
    „Hazug Szíjártó leleplezi becstelenségeiket, persze nem akarattal. Mert először cselekszenek, aztán ha látják, hogy ez alkotmányellenes, akkor az Alkotmányt módosítják kedvük szerint. Bolsevik és fasiszta módszerek ezek.Nem erre szavazott az az összesen egyharmad szavazó sem, aki rájuk adta voksát!”
  • 41. sziszifusz 2010. november 10. 05:58
    „Valóban új alapokra helyezik Magyarországot-ekkora cinizmust el nem bír ez az Ország.Szerencsére nevetségessé válik az új politikai nyelvezet - és ez még még mindig a Kádár-kor relatív fejlettségének érdeme.Ilyen blama szövegekkel az ötvenes években funkciztak félművelt gerinctelen v. vakhítű komcsik.”
  • 40. onem 2010. november 09. 20:31
    „A fidesz aktuális hazugsága a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról. Ez a tervezet az ígéretekhez képest - még a köszönőviszony sem lelhető fel benn:

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:
    „A”
    "(2a) Öregségi teljes nyugdíjra az életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
    a) legalább negyven év szolgálati idővel rendelkezik, valamint legalább három gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt,
    b) legalább negyvenkét év szolgálati idővel rendelkezik, valamint két gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, vagy
    c) legalább negyvennégy év szolgálati idővel rendelkezik, valamint egy gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, továbbá
    azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
    „B”
    "(2a) Öregségi teljes nyugdíjra az életkorától függetlenül nyugdíjra jogosult
    a) az az 1954. január 1-je előtt született nő is, aki
    aa) legalább negyven év szolgálati idővel rendelkezik, valamint legalább három gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt,
    ab) legalább negyvenkét év szolgálati idővel rendelkezik, valamint két gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, vagy
    ac) legalább negyvennégy év szolgálati idővel rendelkezik, valamint egy gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt;
    b) az az 1954-ban vagy 1955-ben született nő is, aki
    ba) legalább negyvenegy év szolgálati idővel rendelkezik, valamint legalább három gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt,
    bb) legalább negyvenhárom év szolgálati idővel rendelkezik, valamint két gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, vagy
    bc) legalább negyvenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint egy gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt;
    c) az az 1956-ban vagy 1957-ben született nő is, aki
    ca) legalább negyvenkét év szolgálati idővel rendelkezik, valamint legalább három gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt,
    cb) legalább negyvennégy év szolgálati idővel rendelkezik, valamint két gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, vagy
    cc) legalább negyvenhat év szolgálati idővel rendelkezik, valamint egy gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt;
    d) az az 1957. december 31-ét követően született nő is, aki
    da) legalább negyvenhárom év szolgálati idővel rendelkezik, valamint legalább három gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt,
    db) legalább negyvenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint két gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, vagy
    dc) legalább negyvenhét év szolgálati idővel rendelkezik, valamint egy gyermeket szült és saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt, továbbá
    azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
    (2b) A (2a) bekezdés alkalmazása során saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti gyermeket kell tekinteni, aki megfelel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § k) pontja vagy 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek."”
  • 39. amalfi 2010. november 09. 19:35
    „Petike! Nem inkább alkotmányos alapon kellett volna vállalni?”
  • 38. poorman 2010. november 09. 19:28
    „..
    Gerő elvtárs már megmondta anno - Elvtársak ezentúl minden másképp volt! -.
    Ha valami nem állja ki az akotmányosság próbáját akkor megváltoztatjuk az alkotmányt, a törvényt, hogy nekünk legyen igazunk.
    Na ez az igazi kommunista hozzáállás.
    Igaz Kövér elvtárs már megmondta: Kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna! Ő már csak tudja!! :)))
    <moderálva sértő>”
  • 37. gjozsi88 2010. november 09. 16:57
    „AHA!
    28-hoz!

    "Ezek bizony elég sovány összegek.Sehogy sem lennének adókötelesek."

    Az igazi baj az, és ettől vagy még komolytalanabb, hogy ezek 2002-ben kifizetett összegek, melyek reálértéke ma a szocik által kifizetett végkielégítések nagyságrendjével azonos!

    Hogy lehet a 2002-es értéket abszolut mértékben összehasonlitani a 2010-es értékkel...?
    Úr Isten...!”
  • 36. gjozsi88 2010. november 09. 16:35
    „1 olvasó!
    Január 1-től sem lehet!
    Csak holnaptól lehetne kivetni adót ilyen esetekben jogállamban és akkor még nem vettük figyelembe a felkészülési időt!”
  • 35. gjozsi88 2010. november 09. 16:33
    „még annyit:
    a felsorolásod nem tér ki arra, hogy az idézett összegek bruttó pénzek, melyek adó és járulék kötelesek, melynek tartama közel fele nem kerül gyakorlatilag kifizetésre!
    Azaz bruttó összegekről beszélünk, a nettó...elvitt pénzek ezeknek kevesebb, mint fele!
    Az ügy pikantériája, hogy mind a Bajnai, mind a Gyurcsány jótékony célokra ajánlotta fel a jövedelmét, igy a végkielégitését is....a gátlástalan!”
  • 34. 1olvasó 2010. november 09. 16:32
    „Jogatlan lenne 5 évre visszamenőleg adóztatni. Az akkor járt, és kész. Adóztasson január 1-től. Vagy akkor a saját kormányzásuk idején kiosztott pénzekre is vonatkozzon.”
  • 33. gjozsi88 2010. november 09. 16:29
    „AHA!

    Ezt a vitát már lefolytattuk...akkor elrohantál...!
    A hitelességed érdekében tedd mellé, hogy 2002-ben a Fideszes kormánytagok is hasonló végkielégítéssel távoztak....amit a Törvény tett lehetővé!
    Mint ilyen nem ütközhet jó erkölcsbe, vagy a jó erkölcsnek-ahogy Load meghatározta-nincs 5 év elévülése!

    A gond az, hogy kedvesen összecsusztattad a kormánytagok törvényszerint járó végkielégítéseit-sajnos gusztustalanul, kizárólag szocikat érintve-a , szerződéses jogviszony keretében kifizetett végkielégitésekkel!(Szalayné, Regöczy és ABA ..stb)

    Az elöző törvény szerint jár! Azaz a Fideszes és szocialista politikusok számára is, ha tetszik, ha nem!
    A szerződéses jogviszony viszont ,jó erkölcsbe ütközés miatt lehet jogszerütlen!

    Attól, hogy ezerszer összecsusztatod a szerződéses jogviszonyt a törvény szabályozta jogviszonnyal, attól még nem lehet egyenlőséget tenni a kettő közt, ugyanis a törvényi szabályozás magasabb szintű, mint a szerződéses jogviszony!
    Hangulatot kelteni tökéletesen tudsz, ahogy a jobboldali média, csak súlyos tárgyi tévedéseket fogalmazol meg!
    Ettől vagytok komolytalanok!”
  • 32. AHA 2010. november 09. 16:10
    „A teljesség kedvéért.
    2010-ben:
    - Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára: 7 millió forint
    - Gráf József földművelésügyi miniszter: 6 611 400 forint
    - Hiller István oktatási miniszter: 6 611 400 forint
    - Szekeres Imre honvédelmi miniszter: 6 611 400 forint
    - Kiss Péter társadalompolitikai miniszter: 6 611 400 forint
    - Herczog László szociális miniszter: 6 611 400 forint
    - Baja Ferenc államtitkár: 5 983 200 forint
    - Csizmár Gábor államtitkár: 5 983 200 forint
    - Iváncsik Imre államtitkár: 5 983 200 forint
    - Gőgös Zoltán államtitkár: 5 983 200 forint
    - Burány Sándor államtitkár: 5 983 200 forint
    - Arató Gergely államtitkár: 5 983 200 forint
    - Simon Gábor államtitkár: 5 983 200 forint
    - Bajnai Gordon miniszterelnök: 4 522 200 forint
    - Cselényi László, a Duna TV elnöke: 49 millió forint

    2009-ben:
    - Göncz Kinga külügyminiszter 7 777 800 forint
    - Szilvásy György titkosszolgálati miniszter 7 777 800 forint
    - Veres János pénzügyminiszter 7 777 800 forint
    - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: 9 044 400 forint

    Szintén rendkívül magas végkielégítéssel távozott korábban
    - Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója, aki 96 millió forintot kapott.
    - Regőczi Miklós, a BKV volt kommunikációs vezérigazgató-helyettese 40 milliós,
    - Aba Botond, a társaság volt vezetője 13 milliós végkielégítést kapott.”
  • 31. AHA 2010. november 09. 16:07
    „A 7,8,45,50,meg 90 millához képest semmi.Amivel a komcsik megdobták magukat!”
  • 30. Primax 2010. november 09. 15:57
    „28. hozzászólás AHA !
    Bizony soványak...alig pár millák...szóra sem érdemesek.
    Azért a felcsúti - búcsúzóul - még megdobta magát 4 misivel 2002-ben.
    Tényleg botrányosan kevés.”
  • 29. fióka 2010. november 09. 15:53
    „na közöljünk híreket is:http://www.youtube.com/watch?v=huejl9ZaBfU&feature=player_embedded#!”
  • 28. AHA 2010. november 09. 15:52
    „Primax
    Ezek bizony elég sovány összegek.Sehogy sem lennének adókötelesek.
    Talán kettőtől eltekintve.
    Rossz példa!”
  • 27. astra1 2010. november 09. 15:48
    „Ha MSZP van Fidesz aktivista visít, ha FIDESZ van MSZP aktivista visít...”
  • 26. Agent 2010. november 09. 15:35
    „"A 2005-ben meghozott szabály szerint az adómegállapításhoz való jog annak az évnek az utolsó napján kezd elévülni, amelyben az adott időszakra vonatkozóan a bevallást be kellett volna adni. Ez a folyamat öt évig tart. Vagyis ha a csak most megszületett különadó befizetését például idén karácsonyig írják elő, annak elévülése csak 2010. utolsó napján kezdődne meg, és tartana öt évig"
    http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/09/konnyen_behajthato_a_kulonado/”
  • 25. Primax 2010. november 09. 15:35
    „" miért csak 2005-ig? miért nem 2000-ig csak nem?" ( 21. hozzászólás mazsi )
    Ezért :
    Varga Mihály (Fidesz) volt pénzügyminiszter: 3,8 milliós jutalom (2000)
    Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter: 1,8 milliós végkielégítés (2001)
    Görgey Gábor (SZDSZ) volt kultuszminiszter: 1,3 milliós jutalom (2003)
    Dávid Ibolya (MDF) volt igazságügyi miniszter: 2,3 milliós jutalom (2001), 2,7 milliós végkielégítés (2002)
    Horn Gábor (SZDSZ) volt államtitkár: 420 ezer Ft/hó illetmény (2002), 1,196 millió Ft/hó illetmény (2008), 3 milliós jutalom (2004), 5 milliós jutalom (2005)
    Semjén Zsolt (KDNP) volt helyettes államtitkár: 1,53 milliós jutalom (2000), 2,14 milliós 13. havi illetmény, béren kívüli juttatás, napidíj (2001)
    Borókai Gábor (Fidesz) volt államtitkár: 2,8 milliós különjuttatás (2000), 4,6 milliós 13. havi juttatás (2001)
    Orbán Viktor (Fidesz) volt miniszterelnök: 4,24 milliós egyszeri juttatás (2002), 1,19 milliós 13. havi juttatás (2001)
    Van még kérdésed ?”
44 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem levélbomba volt az athéni magyar nagykövetségen

Csak dokumentumokat tartalmazott az athéni magyar nagykövetségen kedden gyanúsnak talált csomag, nem levélbomba volt. Tovább olvasom