Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Szijjártó: nem a harc a célja Magyarországnak

Szijjártó: nem a harc a célja Magyarországnak
Teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután ukrán kollégájával tárgyalt.
Magyarország szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) csütörtöki határozatában megvédte a kisebbségi oktatási rendszert Ukrajnában, Kijev viszont azt állítja, a döntésben kettős mérce érvényesült. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését teljesen másképp ítéli meg.

A PACE 80 százalékos többséggel elfogadta az új ukrán oktatási törvényt érintő sürgősségi határozatot, amellyel az Európa Tanács (ET) megvédte a meglévő kisebbségi oktatási rendszert Ukrajnában - közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Németh Zsolt elmondta, az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos strasbourgi vita után elfogadott határozat alapján szükségesnek látja, hogy javuljanak az államnyelv oktatásának feltételei, de nem tartja indokoltnak átalakítani és kétnyelvűvé tenni az oktatást az államnyelv tanításának érdekében. A tanács véleménye szerint a meglévő egynyelvű kisebbségi oktatási rendszer közepette kell javítani az államnyelv tanításának feltételein - tette hozzá a politikus.

Elmondta, az ET és a közép-európai országok is támogatják Ukrajnát az Oroszországgal kialakult konfliktusban területi integritásának megőrzése és szuverenitása gyakorlása érdekében, ugyanakkor értetlenül állnak azon kormányzati törekvések előtt, amelyek az oktatási törvénnyel destabilizálni kívánják a szomszédos országokkal és a területén élő nemzeti kisebbségekkel kialakított kapcsolatokat.

Az ET egyértelműen ellenzi, hogy Kijev növelje a szomszédos országok közötti feszültséget és azon az állásponton van, hogy a régió országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy az európai értékek gyökeret verjenek és megerősödjenek Ukrajnában.

Az elfogadott határozat továbbá elvárja, hogy Ukrajna hajtsa végre az elfogadott törvény módosítását a Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően. A magyar kezdeményezésre lefolytatott vita eredménye az is, hogy Petro Porosenko ukrán elnök szerdán elmondott strasbourgi beszédében nyitottnak mutatkozott a szabályozás felülvizsgálatára - húzta alá Németh Zsolt. Hozzátette, Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a szervezet minden, kisebbségek védelmét szolgáló eszközét felajánlotta a kárpátaljai magyar oktatási rendszer védelmében.

Irina Herascsenko, az ukrán parlament első alelnöke, az ukrán küldöttség tagja a Facebookon tett bejegyzésében megállapította: kettős mérce érvényesült az ET határozatában. A Petro Porosenko mögött álló parlamenti frakcióhoz tartozó politikus szavai szerint az oktatási törvényről szóló strasbourgi vitát kezdeményező "egyes magyar és román küldöttek olyan kijelentéseket tettek, amelyeket akár bújtatott területi követelésnek lehet tekinteni Ukrajnával szemben".

"Emellett retorikájuknak választási kampányíze van, amelynek célja szavazótáboruk mozgósítása, az, hogy a magyar és a román politikusok megmutassák választóiknak, miként küzdenek honfitársaikért a világ minden szegletében" - fogalmazott Herascsenko.

Az alelnök mindazonáltal leszögezte, hogy Ukrajna nyitott marad a párbeszédre, bármelyik törvényéről legyen is szó. Megjegyezte: Kijev számít arra, hogy a szomszédos országokban élő ukrán diaszpóra tagjainak is joguk lesz ukránul tanulni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, miután ukrán kollégájával tárgyalt Budapesten elmondta: teljesen másként ítéli meg Magyarország és Ukrajna az ukrán oktatási törvény kérdését. A miniszter sajtótájékoztatóján kiemelte: ennél is nagyobb baj, hogy a határon túl, Kárpátalján élő magyarok is másként látják a helyzetet, mint az ukrán kormány.

Magyarországnak nem a harc a célja, hanem a megállapodás, hogy a kárpátaljai magyarok ugyanazokat a jogokat élvezhessék, mint a törvény elfogadása előtt - jelentette ki. Hozzátette: azonban amíg a helyi magyar közösség nem mondja azt, hogy elégedett a helyzettel, Magyarország nem tudja feloldani azt a döntését, hogy a nemzetközi szervezetekben nem támogatja az ukrán javaslatokat, az Ukrajnának fontos kérdéseket.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: akkor lehetne eredményes a konzultáció, ha a törvény vonatkozó részét felfüggesztenék.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter kiemelte: nem az emberek ellen irányul az új ukrán oktatási törvény, hanem azt szolgálja, hogy minden állampolgár érvényesülni tudjon Ukrajnában.

Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: ha egy ukrajnai állampolgár nem beszél jól ukránul, sok lehetőségtől esik el.

Egyetlen iskola sem fog bezárni, egyetlen tanár sem veszíti el a munkáját az új törvény miatt - közölte.

Pavlo Klimkin azt mondta, minden állampolgárnak a saját anyanyelvén kívül tudnia kell ukránul is. Ukrajna nyitott a párbeszédre kétoldalú és nemzetközi keretekben is - tette hozzá.

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök "egy mentálisan beteg ember" kijelentésének nevezte Milos Zemannak a héten tett nyilatkozatát, amelyben a cseh elnök azt javasolta, hogy Ukrajna adja el Oroszországnak az utóbbi által már amúgy is önkényesen elcsatolt Krím félszigetet.

"Egészséges ember ilyet sohasem jelentene ki, csak egy mentálisan nagyon beteg" - kommentálta Hrojszman a cseh elnök "ötletét" a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

Jirí Ovcácek, a cseh államfő szóvivője visszautasította az ukrán politikusok Zeman nyilatkozatát érintő bírálatait. "Néhány ukrán politikus durva támadását az elnök úr ellen egy neandervölgyi barlangból kihallatszó rikácsolásnak lehet csak minősíteni, ami nem illik a modern Európába"- írta a szóvivő a Twitteren.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem lehet népszavazást tartani a legfőbb ügyészről

Nem lehet népszavazást tartani a legfőbb ügyészről
Három népszavazási kérdést nyújtott be a Momentum Mozgalom. Az NVB határozatai nem jogerősek. Tovább olvasom