Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Szigorúbb büntetés kell a rapsicok ellen

A húsvét előtt ismét megélénkülő szigetközi halmaffia megfékezésére szigorúbb törvényekre lenne szükség. Ezt támogatja két megyei országgyqlési képviselőnk is: Tóth Tiborné dr. és Firtl Mátyás. A halászati ellenőr szerint a szigetközi ember „vérében van” a halászat.
A Kisalföldben múlt héten (2007. március 20.) már beszámoltunk arról, hogy a környező országokban jóval szigorúbb büntetést kapnak a tetten ért orvhalászok, mint nálunk (Szlovákiában ez például bqncselekménynek számít). Megkeresésünkre két megyei országgyqlési képviselő is szigorúbb büntetés mellett foglalt állást. A lapunk által megkérdezett – névtelenséget kérő – halászati ellenőr elöljáróban a szigetközi orvhalászokról, a „halmaffiáról” beszélt.

Még halfeldolgozó cég

is vásárol


– 1995-től egészen 2000-ig a halárak folyamatosan emelkedtek: egyre nagyobb lett a kereslet a piacon, a vendéglősök körében főleg a süllőre, pontyra, csukára – kezdte. – Azokban a szigetközi falvakban, ahol viszonylag nagy a munkanélküliség, egyesek számára az orvhalászat megélhetési formává vált. A módszerek egyre kifinomultabbak lettek. A korábbi villanyozás szinte teljesen eltqnt, bár Alsó- és Közép-Szigetközben még mindig „dolgozik” egy rapsic, aki osztrák „zselés-akkumulátoros” villanygépet használ. A minap például hetven kilogramm süllőt szerettek volna értékesíteni még az őszi „fogásból”: a halat fél éve saját házi tavukban tartották. A kertek végében egyébként egyre gyakoribbak az illegális gödrök, ahová a lopott hal kerül: húsvét és karácsony előtt aztán jó pénzért lehet ezeket eladni.
– A bennfentesek szerint kitqnő felvásárlóhely Darnózseli, Gyirmót, Győrújfalu és a mosonmagyaróvári piac környéke is. Több tíz, akár száz kilót el lehet adni házalással: a kocsikkal az üzletek elé állnak, onnan kínálják áruikat. Az olcsó, kilónkénti háromszáz forintos keszeg, márna, dévér versenyképesebb a húsnál, szívesen vásárolják. A harcsára, süllőre, pontyra inkább a vendéglősök körében nagyobb a kereslet. Sőt, halfeldolgozással foglalkozó cég is vásárol a rapsicoktól. Olyan eset is akadt, amikor lefagyasztva Ausztriába vitték a süllőt, hisz ott rengeteget importálnak ebből a fajtából. Sajnos akadnak olyan tótulajdonosok is, akik ismeretlen eredetq élő halat is vesznek s

tesznek a tavukba.

A merítőhálózás néha csak „alibi”

– Az orvhalászok által leginkább látogatott helyek közé tartozik a rajkai Duna-ágrendszer, Dunasziget, Kisbodak, az ásványrárói Bagaméri-ágrendszer környéke, a Mosoni-Duna és a Rába áradások idején. Elég sok gond van az engedéllyel rendelkező táplisokkal is. Ők naponta hivatalosan 30 kilogramm fehér és 15 kiló nemes halat foghatnak. Ám legalább harmincan (a négyszáz engedéllyel rendelkezőből) emellett illegálisan nyakzóhálókat is tesznek a vízbe s rabolják a folyókat. Aki ismeri a vizet (a vermelőhelyet, pangóvizeket), ma is tud halat fogni, bár jóval kevesebb a zsákmány, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A napokban egy lébényi férfi például másfél óra alatt 15–20 kilogramm fehér halat fogott a Pókmacskási-zárásnál. A szigorúbb fellépés miatt a rapsicok egy része mostanra kiszorult a magántavakra, egyesületi vizekre.

A Szigetközben húsz

csoport

az orvhalászatból él


– Szerintem nem a pénzbüntetés emelése a megoldás az orvhalászok elriasztására, hanem szigorúbb büntetésre van szükség. A bírság árát ugyanis egy pontyíváskor „megfogják”. Ráadásul a halászati ellenőröket is gyakran megfenyegetik: a múltkor Lipóton egy zárásnál döntötték keresztbe a fákat, hogy ne tudjunk autóinkkal visszajönni. A Szigetközben körülbelül húsz csoport két évtizede az orvhalászatból él. – Hogy miért van itt ennyi rapsic? A szigetközi ember „vérében van” a halászat. Ez egy szenvedély, melytől nem tud megszabadulni – mondta.

Képviselők ha

összefognának


Tóth Tiborné dr. mosonmagyaróvári országgyqlési képviselő a Kisalföldből értesült arról, hány orvhalász bukik le – szinte hetente – a Szigetközben. „A szakemberek által is jónak tartott formában, a lehető legszigorúbb büntetést tartalmazó törvénymódosítás mellett foglalok állást” – mondta. Firtl Mátyás, a térség másik országgyqlési képviselője is kiemelte: leginkább a Kisalföldben olvas az orvhalászok ténykedéséről. „Ez alapján úgy látom, szükségszerq lenne a halállomány szigorúbb védelme: támogatnám a törvénymódosítást. Több itteni képviselővel közösen összefogva állhatnánk a módosító javaslat élére” – mondta.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ötven év az európai egység útján

Hat ország piacának laza kapcsolatrendszeréből fél évszázad alatt huszonhét országot a legtöbb téren… Tovább olvasom