Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Szeretet a Házban

Edelény nem bűnös város, a rendőrség éppúgy megvédi a jobbikost, ahogy a nem jobbikost is. A KDNP szeretetet és sok gyermeket akar.
19:40 - Az Országgyűlés hétfőn módosító javaslatokról való szavazásokkal kezdte a határozathozatalok sorát. Ezek között elfogadták egyebek mellett azt a módosító indítványt, amely alapján megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, valamint azt is, amely - a tervezett ezerötszáz helyett - ezer ajánlószelvény összegyűjtését írja elő az egyéni jelöltséghez.

Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés
Elfogadta a parlament azt a bizottsági módosító indítványt, amely megszünteti a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetést azok esetében, akik eddig fenntartották magánpénztári tagságukat. Az általuk fizetett nyugdíjjárulék így az állami nyugdíjkasszába kerül.
A javaslat szerint - amellyel a többi között az egykulcsos személyi jövedelemadót is rögzítő, a pénzügyi stabilitásról szóló kormányzati előterjesztés egészült ki - a nyugellátás fedezetére fizetett járulék kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
A jogszabály egészéről várhatóan pénteken dönt az Országgyűlés.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári befizetések "mostantól mindig az állami kasszába mennek". Előző nap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még csak azt jelentette be, hogy valószínűleg 2013-ban is átirányítják a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjkasszába, és arról is lehet szó, hogy újra megnyitják az állami pillérbe való átlépés lehetőségét annak a 102 ezer embernek, aki eddig fenntartotta magánpénztári tagságát.
A Stabilitás Pénztárszövetség a bejelentést úgy kommentálta: a javaslat a magán-nyugdíjpénztári pénztári szektor végét jelentheti.

Törvény rendelkezhet az utcán vagy szórakozóhelyen éjszakázó gyerekek felügyeletéről
Az Országgyűlés többsége támogatta, hogy a családvédelmi törvényben rögzítsék: a szülők kötelessége - külön jogszabályban foglaltak szerint - gondoskodni kiskorú gyermekük felügyeletéről, ha az éjszaka közterületen vagy szórakozóhelyen tartózkodik.
Ennek kimondását a parlament ifjúsági bizottsága javasolta, arra hivatkozva, hogy a közterületen, illetve szórakozóhelyen éjszaka felügyelet nélkül eltöltött időben "számos gyermek válik bűncselekmény áldozatává vagy elkövetőjévé".
Két fideszes politikus korábban módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy a családvédelmi törvény mondja ki: a szülők kötelessége gondoskodni 14 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha az este tíz és reggel hat óra között közterületen tartózkodik. Kőszegi Zoltán és Szalay Ferenc ugyanígy előírta volna, hogy a szülőknek gondoskodniuk kell 16 éven aluli gyermekük felügyeletéről, ha este tizenegy és reggel hat között szórakozóhelyen van. Ezeket a módosító indítványokat azonban nem támogatták a törvényjavaslat kereszténydemokrata előterjesztői.
A családvédelmi törvényről várhatóan következő ülésén dönt a parlament.

Választójog - Ezer ajánlószelvény kell majd a jelöltséghez
Az Országgyűlés döntése alapján az eredeti tervekkel ellentétben mégsem ezerötszáz, hanem csak ezer ajánlószelvényt kell majd összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni képviselőjelölt lehessen a parlamenti választáson. Jelenleg 750 ajánlószelvény szükséges az egyéni jelöltséghez.
Nem támogatták viszont a képviselők azokat a módosító indítványokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy ne csak listára, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak a határon túli magyarok. Így - ahogyan azt eredetileg is javasolta a kormányoldal - csak egy szavazatuk lesz a határon túl élő magyar állampolgároknak a 2014-es parlamenti választáson.
A parlament elé Kövér László házelnök, a Fidesz választmányi elnöke és a nemzeti összetartozás bizottsága is terjesztett olyan javaslatot, amely létrehozta volna a külhoni egyéni választókerületet.
Áder János fideszes európai parlamenti képviselő - akit a Fidesz elnöksége bízott meg a választójogi reform koncepciójának kidolgozásával - egy hétfői beszédében ugyanakkor jelezte, van megoldási javaslatuk arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel az ellen, hogy a külföldi magyarok csak listára szavazhatnak.
A parlamentben a képviselők - név szerinti szavazással - elutasították az LMP és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azon javaslatát is, amellyel terveik szerint megduplázták volna a női képviselők arányát a parlamentben.

_________________

17:45 - Az azonnali kérdésekkel folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés. A felszólalások a többi közt a honvédség helikopterbeszerzéséről, a durbani klímacsúcsról, valamint az almásfüzitői vörösiszap-tárolóról szóltak.

Jobbik: 100 milliárd forintért vesz az ország ingyenes helikoptereket?
A jobbikos Németh Zsolt arra várt választ, hogy a "silány állapotban lévő honvédség" milyen feltételekkel akar helikoptereket vásárolni az Egyesült Államok haderejétől.
Szerinte az ingyenesnek mondott, 1972-ben épült légi járművek mintegy 100 milliárd forintjába kerülnek Magyarországnak.
Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, hogy a 100 milliárd forint keretösszeg, amelynek tükrében tárgyal a magyar delegáció. Hangsúlyozta: az ország két éven belül elveszítené helikopterképességét, a megvásárolandó egyesült államokbeli járművekkel azonban 25 évre megoldódik ez a probléma.
Hozzátette: fizetni nem a helikopterekért kell, hanem az azon lévő fegyverekért, pótalkatrészekért és hatéves üzemben tartásért.

KDNP: hogyan képviselte érdekeinket a kormány a klímacsúcson?
A kereszténydemokrata Nagy Andor arra várt választ: hogyan képviselte a kormány az ország érdekeit Durbanben, az egy hete véget ért klímacsúcson? Arra várt választ: lehetséges-e hosszú távú együttműködés a jelentős kibocsátó országok között, és fenntartható-e 2012 után a kiotói egyezmény.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: Magyarország érdeke az, hogy a felhalmozódott kvótatöbbletet megtarthassa.
Mint mondta, a hosszú távú együttműködésre vonatkozó kompromisszum körvonalazódott a megbeszélésen, ami a magyar delegáció jelentős eredménye.
Az államtitkár esélyesnek látta, hogy a jelentős kibocsátó országok jövőre megállapodjanak egymással a klímavédelemben.

LMP: megfelelő-e a komposztálás Almásfüzitőnél?
Az LMP-s Szilágyi László az almásfüzitői vösöriszap-tároló megfelelő komposztálására kérdezett rá, mert mint mondta, a Duna alacsony vízállása mellett látható, hogy az iszapban lévő szennyező anyagok a folyóba áramlanak.
Illés Zoltán államtitkár válaszában kijelentette, hogy az 1950 óta üzemelő tározó nem megfelelően lett szigetelve, a probléma tehát nem a komposztálással van. Hozzátette: itt 13 millió tonna vörösiszap fekszik, amelynek környezetét a hatóságok folyamatosan vizsgáljál.
A nyíregyházi színházról kérdezett az MSZP
Veres János (MSZP) az Országgyűlés olyan törvényt alkotott, amelyik a megyei önkormányzatok adósságáért cserébe "államosítja" azok vagyonát. Hozzátette, hogy egyes vagyonelemek viszont nem az államhoz, hanem más önkormányzatok alá kerülhetnek. Példaként említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyíregyházi városi önkormányzat nem hajlandó addig átvenni a Móricz Zsigmond színházat, amíg annak ki nem fizetik az elmaradt támogatásokat.
Cséfalvay Zoltán válaszként azt mondta, hogy a következő évben is nagyon sok problémát fog okozni a vagyonelemek átadása. A konkrét kérdésre csak annyit tudott mondani, hogy utána néznek az ügynek, mert annak részleteit jelenleg nem ismeri.

MSZP: jövőre 500 milliárdnyi adóteher hárul az emberekre
A kérdések sorát nyitó Tukacs István (MSZP) azt mondta, hogy a következő évben nagyjából 500 milliárd forintnyi adóteher hárul majd az emberekre. Szavai szerint a kormány olyan adókat vet ki vagy olyan mértékben növeli azokat, amelyek "többé, kevésbé elviselhetetlen terheket" rónak az emberekre. hangsúlyozta arra, hogy Európában Magyarországon a legnagyobb az áfa, növekszik az üzemanyagok ára.
Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy az adórendszerben jelentős az átrendeződés, a fogyasztásra rakódó adók nőnek, miközben a jövedelmekre rakódók csökkennek. Szavai szerint ennek alapján sokakban az a kép alakulhat ki, hogy "különböző adók jelennek meg". Hozzátette, célszerű figyelembe venni, hogy a benzin vagy a gázolaj esetében a végső ár a világpiacitól is függ. Egyúttal viszont felhívta a figyelmet az egykulcsos adó családbarát oldalára, a gyermektámogatásra.

Magda Marinkóra cserélné a temerini fiúkat a Jobbik
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy a "temerini fiúk" szabadon bocsátásáért cserébe adják ki Szerbiának Magda Marinkót "az újvidéki halálosztót". A képviselő azt is tudni akarta, hogy mennyibe kerül az elítélt őrzése.
A magyar állam büntetőigénye nem forintosítható, ha a bíróság valakit jogerősen elítél, akkor azt az ítéletet végrehajtják - válaszolta Kontrát Károly. A belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a férfit jelenleg szigorú őrizet alatt tartják Tiszalökön. Hozzátette, hogy a szabadlábra bocsátását legkorábban hét év múlva vizsgálhatják, de ez nem jelenti azt, hogy ki is kerül a börtönből. Elmondta azt is, hogy Szerbia eddig nem kérte a férfi kiadatását.

KDNP: mi lesz a Magyar Építészeti Múzeummal
Pálffy István (KDNP) azt akarta megtudni, hogy mit tesz a kulturális tárca a Magyar Építészeti Múzeum megmentése érdekében. Hangsúlyozta, hogy az intézmény munkatársainak számát drasztikusan csökkentették a napokban, ami az intézet megszűnését is jelentheti.
Szőcs Géza kulturális államtitkár válaszában közölte, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal valóban felvetette a múzeum működtetésének átalakítását. Hangsúlyozta, hogy ezzel személy szerint nem ért egyet. A múzeum a jövőben is meg fogja őrizni közgyűjteményi státuszát és fent fog maradni - jelentette ki.

______________________
16:40 - A gazdasági helyzetről, az államadósságról, a fogyatékos intézmények átszervezéséről, a büntetés-végrehajtási helyek bővítéséről és a nyugdíjasok helyzetéről beszéltek a képviselők az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: Magyarország 15-16 éve volt utoljára így leminősítve

Józsa István azt mondta, 1,5 év alatt elérte a kormány, hogy 15-16 évet ugrottak vissza időben, ekkor volt ugyanis utoljára Magyarország ennyire leminősítve. Összegzése szerint lényegesen rosszabb anyagi körülményeket teremettek az alacsonyabb jövedelmű családoknak, és "jobbat a saját kategóriájuknak", egyre drágább az élet Magyarországon, míg a közszolgáltatások színvonala egyre alacsonyabb, emelkedik az áfa, az eva, a jövedéki adó, eltörlik az adójóváírást, eközben csődközelben vannak az önkormányzatok. Azt kérte, a szabadságharc árának megfizetéséből egy kis részt Matolcsy György gazdasági miniszter is vállaljon, és ajánlja fel lemondását.
Matolcsy György miniszter válaszában azt mondta érti, hogy nem szeretik a gazdasági szabadságharcot. Nem szeretik a gazdaságot, mert tönkretették - fogalmazott. Felidézte, hogy 2002-2010 között megugrott az államadósság, a deficit 7 százalék feletti volt, amikor a kormányzást átvették, a devizahitellel eladósítottak 1,25 millió embert, az otthonteremtést mélypontra jutott, zuhant a reálkereset és a fogyasztás. Nagyon jó, hogy ez a rémálom nem folytatódik, mindenki fizeti a szocialisták ámokfutásának árát - summázta.

Jobbik: Magyarország kövesse az ír példát!


Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy Magyarországnak követnie kellene Írország példáját és kezdeményeznie az államadósság újratárgyalását és részleges leírását. Utalt arra, hogy Brian Hayes ír pénzügyminiszter-helyettes a múlt héten beszélt arról, hogy Írország a kormányzati adóssága terhének jelentős csökkentését követeli cserébe azért, hogy részt vegyen az euróövezeti országok új költségvetési paktumában. Mikor kezdeményezi a kormány az államadósság átütemezését? - kérdezte.
Matolcsy György egyetértett azzal, hogy az államadósság a legsúlyosabb állami teher. Ma 46 százalék körüli lenne, ha nem lett volna az elmúlt nyolc év - jegyezte meg, hozzátéve: ez az igazi baj. Úgy látta, életveszélyes amit a jobbikos képviselő javasol, azt nem tehetik meg. Növekedési paktum kell, ezzel oldják meg a gondokat - jelezte.

LMP: beláthatatlan a fogyatékos intézmények kitagolásra kitűzött 30 év

Szabó Tímea azt mondta, az elmúlt 21 évben többször is vállalták, hogy felszámolják a fogyatékosokat ellátó tömegintézményeket, mégis napjainkig szinte semmi nem történt. A kormány vonatkozó szándékát egyértelműen támogatják az ellátó rendszer átalakítására, és a stratégiát is üdvözlik - jelezte. Hozzátette: az erre kitűzött 30 év azonban beláthatatlan, és továbbra is lehetőség lenne a nagy, ötven fős intézményekben való elhelyezésre. Mi várható jövőre, hol tart a kitagolás? - kérdezte.
Soltész Miklós államtitkár azt mondta, hogy 2007-10 között az előző kormány semmit nem tett, még a stratégiát sem fogadták el, így uniós források ragadtak benn.
A kitagolási stratégiát elkészítették, azt minden érintetthez eljuttatták.
Jövő január elején több mint 7 milliárdos kerettel írnak ki pályázatokat e célra - jelezte az államtitkár.

Fidesz: újabb büntetés-végrehajtási szárnyakat kell megnyitni

Kulcsár József arról beszélt, hogy az előző kormányok számos hazai börtönt bezártak, 15-16 ezerre nőtt a fogva tartottak létszáma, a telítettség a 130 százalékot is meghaladja. Új szárnyakat kell megnyitni az eddigiek megnyitása mellett - mondta, és azt kérdezte: milyenek a tapasztalatok, és milyen további tervei vannak a tárcának.
Kontrát Károly államtitkár kiemelte: a bővítéseket a jövőben is folytatnák, és bízik benne, hogy az ehhez szükséges költségvetési fedezetet a parlament biztosítja majd. A 2012-es büdzsé 557 millió forintot különít el ilyen célra - jelezte a belügyi államtitkár.

MSZP: mi lesz a nyugdíjasokkal?

Tóth Csaba arról beszélt, hogy a korhatár nélküli ellátásokat megszüntetik, a mostaniakat úgy módosítják, hogy azok jövőre nem számítanak nyugdíjnak, és mintegy 200 ezer rokkant ellátását veszik el. Szerinte azok, akiktől a nyugdíjat elveszik nem kapják meg majd azt a kedvezményt, ami eddig járt nekik. Nyoma sincs annak, hogy rendszerben gondolkodik a kormány, a nyugdíjasok pedig félnek, hogy mi lesz velük - hangoztatta.
Soltész Miklós válaszában kiemelte: a nyugdíjasok idén is megkapták a törvényben előírt, jogos kiegészítést, és ezt jövőre is megkapják majd. Akik a rendszerbe úgy kerültek, hogy nem volt jogszerű, vagy furfang volt az ellátásban, az ki fog kerülni belőle - jelezte.
Hozzátette: nem igaz az, amivel riogatják az embereket.

Az MTI felvételei.

______________________
16:30 - A választójogi törvényről, a kormány gazdaságpolitikájáról és az uniós támogatással történő fejlesztések megvalósulásáról volt szó az interpellációs időszakban hétfőn a parlamentben.

Molnár Oszkár: miért bűnös város Edelény?

Molnár Oszkár, volt fideszes, most független képviselő, Edelény polgármestere azt kérdezte, miért és meddig marad még bűnös város Edelény a nemzeti együttműködés kormányának szemében. A politikus hosszan sorolta a várost hátrányosan érintő intézkedéseket. Mint mondta, az árvíz elleni védekezési költségeikből 271 millió forintot nem ismert el a szakminisztérium, hiába kértek méltányosságot, most bár bíróságon van az ügy. Hozzátette: a Bódván gátépítést, mederkotrás is javasolt, valamint pályáztak településrekonstrukcióra és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására is, de egyik célra sem kaptak pénzt.
Azt is kifogásolta, hogy a választójogi törvényjavaslat kettészakítja az edelényi választókerületet. A politikai szándékot értem - jegyezte meg a képviselő, aki szerint a Edelény térségközponti szerepét is elveszítheti, mert az új járási székhelynek Szendrőt szemelték ki.
Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában azt mondta, az árvíz elleni védekezés elszámolása kapcsán a minisztérium gazdasági főosztálya valóban büntetőfeljelentést tett, mert úgy találta, hogy egyes költségek indokolatlanul magasak voltak, mások pedig fel sem merültek. Mint mondta, ebben az ügyben a bíróság Molnár Oszkárt is meghallgatja majd.
Közölte: Edelény nem hátrányos helyzetű település, hanem ugyanolyan támogatott, mint az ország többi települése. Kiemelte, hogy az utóbbi időben Edelény többek között 580 millió forintos támogatást kapott a belváros fejlesztésére, 99 millió forintot az óvoda fejlesztésére, az edelényi kastély felújítására pedig 2 milliárd forintot szánnak.
A választókörzetek változásáról azt mondta: Borsodban 13-ról 7-re csökken a választókerületek száma, de arról sem a kormány és a Belügyminisztérium nem tehet, hogy ez Molnár Oszkárnak sérelmes.

MSZP: hol van az újratervezés?

Józsa István (MSZP) a kormány gazdaságpolitikáját bírálva Orbán Viktor miniszterelnök egy mondatát idézte, miszerint "nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával, mindennek megvan az ideje". Szerinte a kormány mostanáig "legfeljebb a fogópálinkáig jutott", "a malacot meg hagyták elszaladni".
Hangsúlyozta: a kormány mára semmissé tette az elmúlt évek gazdasági erőfeszítéseit, megtorpant a fejlődés dinamikája, jövőre recesszió várható. Szerinte az ország rosszabb helyzetben van, mint két éve.
Hol van az újratervezés, mikor lesz az a bizonyos disznótoros vacsora - tette fel a kérdést a politikus.
Cséfalvay Zoltán, államtitkár erre reagálva azt hangsúlyozta, hogy az újratervezés a költségvetési kiigazításra vonatkozik, erre a növekedési mutató és árfolyam változása miatt van szükség. Ugyanakkor hozzátette: nem gondolja, hogy a gazdaságpolitika egészében újratervezés lenne szükséges.
Józsa István nem fogadta el a választ, mert szerinte azt az ország sem fogadja el, az Országgyűlés többsége azonban megszavazta azt.

MSZP: elmaradó fejlesztések

Nemény András arról beszélt, a kormány mélyen hallgat, hogy az Európai Bizottság olyan értesítést küldött, miszerint amíg Magyarország a közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatos közbeszerzéseknél az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, hiába nyújt be lehívási igényt, nem fog kapni semmit. Eközben a fejlesztési ügynökség arról adott hírt, hogy Magyarország az uniós fejlesztési források átcsoportosítását kezdeményezi a 2007-2013-as keret maradéktalan felhasználása érdekében, és az átcsoportosítások összesen több mint 282 milliárd forint forrást érintenek.
Mikorra várható a brüsszeli döntés, felkészültek arra, ha nem fogadják el a forrásátcsoportosítást milyen konkrét fejlesztések maradhatnak el? - sorolta kérdéseit. Nagyon úgy tűnik a fejlesztési terület az Orbán-kormány mostohagyereke, apja lelépett, tartásdíjat nemigen kap - fogalmazott.
Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy az Új Széchenyi Terven belül az átcsoportosítást az vezérelte, hogy Magyarország egyetlen forintnyi uniós forrást se veszítsen el. Ezzel lehetőség nyílik a hatékonyabb forrásfelhasználásra, hamarabb válnak megvalósíthatóvá az indokolt fejlesztések - jelezte.
Elsősorban finom hangolásról és nem a források radikális újraelosztásáról van szó - hangsúlyozta. Kitért arra, hogy első körben szakértői és vezetői szinten egyaránt folytak informális egyeztetések a bizottsággal, majd a monitoring-testületek külön is tárgyaltak róla. Egyetlen esetben sem fogalmaztak meg ellenvetéseket a magyar kormány szándékáról, így kedvező döntéssel számolnak - mondta. Jelezte: az érintett kérdésben március elejéig kell választ kapni Brüsszeltől.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 201 igen, 45 nem és 33 tartózkodás mellett jóváhagyta.

_____________________
15:40 - A bíróságok működéséről, jobbikos képviselőket ért fenyegetésekről, magzatvédelemről, valamint a rendőrség működéséről is szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az interpellációkat megelőzően a képviselők némileg módosítottak a Ház eheti ülésének tervezett napirendjén: nem szavaznak az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító javaslatokról, valamint az egyes rendvédelmi tárgyú törvény változtatásához benyújtott javaslatokról sem.
A Ház kedden tárgyalja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló, fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot.

Interpellációk

Az MSZP az igazságszolgáltatás védelmében

Az MSZP-s Harangozó Tamás bírálta azt az alkotmányügyi bizottság által, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez benyújtott módosító javaslatot, amely lehetővé tenné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, hogy a kiegyensúlyozott ügykezelés érdekében egy másik bírósághoz utaljon egy ügyet. Ugyancsak bírálta, hogy a legfőbb ügyész is jogosítványt kapna, hogy utasítást adjon a területi illetékességtől eltérő helyen történő vádemelésre. Szerinte ez a hatalommal való visszaélésre ad lehetőséget és csorbítja a bíróságok függetlenségét. Azt mondta, míg Polt Péter volt fideszes képviselő a legfőbb ügyész és Handó Tünde, a miniszterelnök baráti köréhez tartozó személy felesége kerül az OBH élére, addig az ilyen szabályozás a hatalmi ágak elválasztása ellen hat.
Répássy Róbert szakállamtitkár azt mondta, hogy az alaptörvény rögzíti a bíróságok függetlenségét, a jogosítvány pedig ezen javaslat mellett más törvényben is szerepel, a többi közt a büntető eljárási törvényben. Kijelentette: az igazságszolgáltatás függetlenségét azoktól a politikusoktól kell félteni, akik azzal fenyegetik a bírókat és az ügyészeket, hogy egyszer majd elszámoltatják őket, ha hatalomra kerülnek.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megszavazta azt.

Jobbik: hogyan kezeli a rendőrség a jobbikosokat ért fenyegetéseket?


Pörzse Sándor (Jobbik) arról beszélt, hogy a Lázár János fideszes politikust ért fenyegetést a rendőrség alaposan kivizsgálta, és az ügyben terrorizmus vádjával emeltek vádat, de jobbikos politikusokat is számos esetben ért hasonló atrocitás. A képviselő hosszasan sorolta ezeket, mint mondta, többek között Vona Gábor pártelnököt és családját, valamint Szegedi Csanádot, Juhász Oszkárt és több vidéki képviselőjüket is ért fenyegetés. Arra volt kíváncsi: ezeket az ügyeket hogyan kezeli a rendőrség.
Kontrát Károly belügyi államtitkár felhívta a figyelmet a kormánypártok által elfogadott szigorú rendvédelmi törvényekre, és azt mondta: a rendőrség politikamentesen működik, senkinek nem tartja számon a pártkötődését.
Hozzátette: a konkrét ügyekről a nyomázások lezártáig nem adhat tájékoztatást, csak annyit mondott, hogy már több ügynek van gyanúsítottja, és olyan eljárás is van, amelyben nemzetközi társhatóság segítségét kérte a rendőrség.
A képviselő a választ nem fogadta el. Az Országgyűlés megszavazta azt.

KDNP: hatásos volt az abortuszt megelőző kampány


Spaller Endre (KDNP) üdvözölte a szociális államtitkárság tavaszi, magzati védelmet célzó plakátkampányát, amely az örökbeadást népszerűsítette az abortusz alternatívájaként. Mint mondta, volt értelme a kampánynak, mivel nemcsak az abortuszok száma csökkent idén tavasszal, hanem az örökbeadásé is emelkedett, amely egyre több házaspár számára jelenti a családalapítás egyetlen esélyét.
Halász János államtitkár a kampányról szólva kijelentette: az valóban sikeres volt, a kormány ezért várhatóan jövőre is folytatni fogja. A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: hasznos volt-e a rendőrség átszervezése?

A fideszes Borbély Lénárd arra várt választ, hogy milyen eredményt hozott a rendőrség munkáját befolyásoló jogszabályok szigorítása, a büntetőeljárás gyorsítása, a rendőrség létszámának megerősítése és a szervezeti feladatok újbóli meghatározása?
Felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy 3500-zal bővült a rendvédelmi dolgozók létszáma.
Kontrát Károly azt mondta, hogy a kormányváltás óta elfogadott szigorú törvények jól szolgálják a közrend és a közbiztonság helyreállítását, amelyeknek köszönhetően a kormány valóra tudja váltani ígéreteit.
Hozzátette: sikerült visszaszorítani a korrupciót, a munka ugyanakkor folytatódik, ehhez - mint mondta - a jövő évi költségvetés is biztosítja a feltételeket.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: megéri-e a kormánynak engedni a korrupciógyanús közbeszerzéseket?

Jávor Benedek, az LMP képviselője örömtelinek nevezte, hogy uniós támogatással Szegeden épülhet fel Magyarország legnagyobb napelemfarmja, ugyanakkor szerinte egy Simicska Lajoshoz és Baji Csabához köthető cég úgy nyerte el a megbízást, hogy a jobb ajánlatot tevő vállalatok pályázatát "mondvacsinált" okokra hivatkozva érvénytelenítették. Azt kérte, hogy a minisztérium vonja vissza ezt a közbeszerzést és írjon ki új pályázatot. A politikus egy felmérésre hivatkozva azt mondta, tavaly a közbeszerzések 40 százalékánál csak egy induló volt, ami arra utal, hogy a "lezsírozás" minden eddigi határon túlterjedő gyakorlattá vált.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a kormány olyan feltételrendszert alakított ki a közpénzfelhasználás területén, ami lehetővé teszi, hogy teljes szigorral lehessen fellépni a visszás esetekben. A korábbi pazarló intézményrendszer helyett, szolgáltató jellegű struktúrát hoztunk létre és átláthatóvá tettük a támogatási folyamatokat - tette hozzá.
A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

____________________________________
14:37 - Az MNB szerepéről, a karácsony valódi jelentőségéről, az idei esztendőben végzett kormányzati tevékenységről valamint a devizahiteleseknek nyújtott segítségről is szó esett a hétfői napirend előtti felszólalások során a parlamentben.

Jobbik: tűrhetetlen, hogy az MNB szinte bármit megtehet

A jobbikos Rozgonyi Ernő a Magyar Nemzeti Bank szerepéről beszélt. Kitért arra, hogy a jegybank feladata a gazdaság pénzzel való ellátása, bírálta a monetáris tanács által követett restrikciós pénzpolitikát, amely magasan tartja az alapkamatot és felvetette, szükség van-e valóban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére. Tisztázni kellene, meddig tart a jegybank függetlensége – mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint tűrhetetlen, hogy a függetlenség mögé bújva az MNB – mint mondta - szinte „bármit megtehet".

A válaszadó Cséfalvay Zoltán elsőként leszögezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank független intézmény, amit a kormány messzemenően tiszteletben tart. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy a pénzintézet szervezeti felépítésében vagy működésében ne lennének indokoltak a változtatások.
Az MNB és a PSZÁF esetleges összevonásáról azt mondta, hogy Európa több országában is van erre példa.

KDNP: a karácsony valódi üzenete a szeretet

Michl József (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a karácsony az "átkosban" is ünnep volt mindenki számára, aminek a valódi üzenete, a szeretet, soha nem tűnt el. Szavai szerint az elmúlt években viszont a "szirupos, az üzletet mindenek fölé helyező szellem lengi körül" az ünnepet, amelynek így elvész az eredeti üzenet.

A karácsony kétezer éve a születés napja volt, mert megszületett az emberiség reménysége - mondta a képviselő. Hangsúlyozta, hogy a születendő gyermekek a családok reménységei.

A nemzet legnagyobb vágya is az, hogy legyen békesség a társadalomban, legyenek egészségesek a családok és szülessen minél több gyermek, mert csak a fiatal nemzetnek biztos a jövője - tette hozzá.

LMP: a kormány három esélyt is elszalasztott

Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban a kabinet három esélyt is elszalasztott, ezért pedig Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának személyesen kell majd a felelősséget viselnie. A képviselő úgy látta, hogy a kabinet nem tudta növelni az ország pénzügyi függetlenségét, nem oldotta meg, hogy értelmes keretek között vitatkozzanak a jegybank átláthatóbbá tételéről illetve nem tudta elérni, hogy európai szinten is újraszabályozzák a spekulatív tőke áramlását.

A kormánypárti képviselők december 23-án egy sor olyan törvényt fognak megszavazni, amelyekkel elismerik, hogy "elbaltázták" azt az esélyt, amelyet az ország megújítására kaptak és felszámolják a parlamentáris demokráciát - jelentette ki a képviselő, aki hozzátette, hogy frakciójuk aznap az Országgyűlésen kívül képviseli majd "az elégedetlen állampolgárokat".

Cséfalvay Zoltán szerint Európában jelenleg az a kérdés áll a középpontban, hogy hogyan lehet az állam a vállalkozói szektor és a lakosság között úgy megosztani a terheket, hogy ki tudjunk lábalni a válságból. Felhívta a figyelmet, hogy a kabinet az ügyben egyezséget kötött a Bankszövetséggel.
MSZP: a kormány felszámolta a demokratikus intézményeket
Tóbiás József (MSZP) a miniszterelnök februári szavait idézte, amelyek szerint 2011 a megújulás éve lesz. A politikus szerint a kormányoldal ennek során mindent felszámolt, ami még létezett az elmúlt húsz év közösen összerakott demokráciájából. Példaként említette az Alkotmánybíróságot, amelyik most még dönthetett az egyházügyi törvényről, de januártól arra sem lesz lehetősége, hogy "kimondja egy törvényről, hogy alkotmányellenes". Hozzátette, a köztisztviselőket ezentúl indoklás nélkül ki lehet rúgni, szubjektív okokra hivatkozva. A magán-nyugdíjpénztári tagoknak már nem lesz vagyonuk, Magyarország pedig jószerivel "páriává válik" az európai közösségben, mert a kormány felszámolta a kiszámíthatóságot és a bizalmat - mondta Tóbiás József.

A kormány senkivel sem hajlandó kooperálni, pedig nyitnia kellene Magyarország érdekében - jelentette ki.

Rétvári Bence visszautasította a képviselőnek a demokrácia felszámolásáról szóló kijelentéseit. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a képviselő is idézte Alkotmánybíróság döntését, ez pedig véleménye szerint éppen azt bizonyítja, hogy működik a demokratikus kontroll mechanizmusa.
Hangsúlyozta, hogy a kormány él a nyitás politikájával, amelynek során megállapodott a Bankszövetséggel illetve a szakszervezetekkel is.
Fidesz: a devizahitelek jelentik az egyik legnagyobb problémát
Rogán Antall (Fidesz) arról beszélt, hogy a devizahitelek elterjedése jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. A képviselő szerint ezeket a terheket korábban minden alkalommal az emberekkel fizettették meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány viszont olyan megoldásban érdekelt, ahol a bankok, az állam és a hitelfelvevők egymás között osztják meg azokat.
Emiatt az elmúlt másfél évben a kormány megszűntette az egyoldalú szerződésmódosítás és a kamatemelés lehetőségét - emelte ki. A kabinet több mint másfél évig védelmet nyújtottak a kilakoltatások ellen és jelenleg is kvótákkal szabályozzák az árveréseket, miközben megnyitották a végtörlesztés lehetőségét.

Végül történelmi jelentőségűnek nevezte a kormány és a Bankszövetség múlt heti megállapodását, ami közel 30-35 százalékkal csökkentheti az ezt választók havi terheit.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszként leszögezte, hogy a megállapodás világosan szabályozza a bankadó mértékét és annak változásait. Hozzátette, hogy a költségvetés eközben megszünteti a válságadókkal kapcsolatos bizonytalanságokat.

12:55 - Az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága hétfői ülésén 19 igen szavazattal 4 ellenében támogatta a kormánynak a jövő évi költségvetés 320 milliárd forintos módosítására irányuló javaslatát.

A módosítást Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára azzal indokolta, hogy a kormány jelenlegi tudása szerint a jövő évi gazdasági növekedés 0,5 százalékos, az euró árfolyama 299,4 forint lesz. A kormány arra törekszik, hogy ennek ellenére teljesüljön a GDP 2,5 százalékában meghatározott hiánycél.

Ezt figyelembe véve javasolja a kormány a korábban már betervezett 200 milliárd forintos tartalék zárolását szeptember végéig, a kamatkockázati tartalék növelését 48 milliárd forinttal, illetve a 10 százalékos nyugdíjjárulék befizetését a magánnyugdíjpénztár helyett a Nyugdíjbiztosítási Alapba, ami 48 milliárdot jelent, végül, végül a dohány jövedéki adójának megemelését 20 milliárd forinttal.

12:35 - Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága hétfőn a kormánypártok képviselőinek szavazataival elfogadta a 2002-2010 közötti államadósság-növekedést vizsgáló albizottság jelentését, amely várhatóan az ügyészség elé kerül.

Cser-Palkovics András, az albizottság fideszes elnöke a jelentés ismertetésekor elmondta, hogy a vizsgált időszakban működő kormányok tevékenységét külön-külön kell elemezni. A kormánypárti politikus szerint fontos megállapítani, hogy szándékos megtévesztés állt-e az adósság növekedésének hátterében.

A jelentés szerint a szocialista-szabad demokrata kormányok egyes döntéseit is vizsgálni kell, Cser-Palkovics András ennek kapcsán példaként a PPP konstrukciójú beruházásokat említette.

Az albizottság jelentése nyomán a Gyurcsány-kormányok tevékenységét külön is vizsgálni kell, mert ott a testület szerint egyebek mellett a hűtlen és hanyag kezelés gyanúja is felmerülhet. Az esetleges polgári- és büntetőjogi felelősség megállapítása kapcsán a volt izlandi miniszterelnök példáját hozták fel, aki ellen az ország pénzügyi rendszerének összeomlása miatt emeltek vádat.

Az albizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a parlamenti bizottságok egyike sem vádhatóság vagy bíróság. Az alkotmányügyi bizottság azt javasolja a költségvetési bizottságnak, hogy az elkészült és elfogadott albizottsági jelentést, a szakbizottságok jelentéseit és a szakértői javaslatokat összevonva küldjék el az ügyészségnek.

Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén elutasította a Jobbik házszabály-módosítást érintő javaslatait. Az ellenzéki párt egyebek mellett azt indítványozta, hogy kivételes, sürgős tárgyalást az ülés megnyitása előtt ne egy, hanem 8 órával lehessen kezdeményezni, ilyet ülésszakonként hat helyett csak egy alkalommal lehessen tartani, illetve, hogy az ellenzéki pártok felszólalásaira negyed óra helyett egy óra álljon rendelkezésre.
A tanácskozáson az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt.

11:50 - Rogán Antal (Fidesz) újabb indítványokat tesz majd a nemzetgazdasági miniszter által a parlament elé terjesztett Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényjavaslat módosítására, amelyekről a gazdasági és informatikai bizottság még a hétfő délutáni ülésén dönt majd.

A bizottság délelőtti ülésén jelenlévő Simor András, a jegybank elnöke azt kérte, hogy szánjanak több időt a törvény előkészítésére. Rogán Antal, a gazdasági és informatika bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy elegendő lesz az idő az előkészítésre és bejelentette, hogy újabb módosító indítványokat készít, amelyeket délután a gazdasági bizottság megtárgyal.
A fideszes politikus pénteken a jegybanktörvényhez már két módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezekről támogatólag nyilatkozott a bizottsági ülésen jelen lévő Simor András jegybankelnök és a kormány képviseletében Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) helyettes államtitkára.

Simor András az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes megfontolni az Európai Központi Bank (EKB) jegybanktörvény tervezetéről nyilvánosságra hozott nagyjelentőségű kritikáit és félő, hogy a gyors törvényhozásban hiba születhet. Kritikai érte - fűzte hozzá - a monetáris tagjainak számát, kinevezési rendjét, az alelnökök számát, az MNB elnökének a Költségvetési Tanácsban betöltött szerepét.
Hozzátette: az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja nyilvánvaló tette, hogy múlt heti, idő előtti hazatérésük egyik oka a jegybanktörvény tervezete volt. Simor András szerint ezért alaposan meg kellene fontolni a módosító javaslatokat, ehhez több időre lenne szükség.

"Attól félek, hogy a jegybanktörvény idei elfogadása kicsit hazárdjáték az ország pénzügyi biztonságával" - fogalmazott az MNB elnöke azt kérve, hogy fontolják meg minden lépésnek a következményét, amelyek nagyon súlyosak lehetnek.

Rogán Antal erre válaszul azt mondta, hogy megpróbálják összefoglalni az EKB észrevételeinek jelentős részét, amelyekkel egyetértenek, azokat módosító indítvány formájában beterjesztik. Közölte: pénteken az Országgyűlés a módosító indítványokról dönt, és ha maradnak nyitott ügyek, akkor azokat zárószavazás előtti módosító indítványként is rendezni lehet. Azt mondta még, hogy a tervek szerint a parlament a két ünnep között két ülést is tart, még ott is alakítható a szöveg. Szerinte elegendő a munkához a rendelkezésre álló időkeret.

Rogán Antal pénteken benyújtott két javaslata szerint kikerülne az eredeti előterjesztésből az a rész, amely szerint az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több az MNB alelnökeinek bérénél. A másik módosítás pedig beemelné a törvénybe a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályozást, mivel - ahogy az indoklás fogalmaz - ezt tartalmazta a kormány által az EKB-nak megküldött szövegtervezet; az EKB azt a változatot véleményezte, és azt támogatta.

A nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán terjesztette az Országgyűlés elé az MNB-ről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját pénteken folytatta le a parlament, és amely a tervek szerint január 1-jén lép hatályba.

Korábban:

A képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén fogadhatják el a jövő évi költségvetést, valamint az új közoktatási és önkormányzati törvényt is. A szavazások várhatóan a késő estébe nyúlnak majd, mivel a 17 óra körül kezdődő határozathozatalok során csak az időkeret nélküli záró vitát követően dönthetnek tíz javaslat végleges formájáról, míg további tizennyolc előterjesztés esetében a benyújtott módosító indítványokról is voksolni kell.

A képviselők az ülésnap legvégén szavazhatnak a napokban újraszámolt jövő évi költségvetésről, amely az eredetileg benyújtott javaslatban szereplőnél magasabb, 299 forintos euróárfolyammal kalkulál és 0,5 százalékos gazdasági növekedést vár.

A változás miatt a kormánynak 320 milliárd forintot kell előteremtenie, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országvédelmi Alap felhasználásával, a még magán-nyugdíjpénztári tagok járulékbefizetéseinek állami kasszába irányításával, fejezeti tartalékokkal és a dohánytermékek jövedéki adójának emelésével kíván előteremteni.

Ezt megelőzően fogadhatják el az új közoktatási törvényt. A parlament korábban az előterjesztéshez benyújtott kormánypárti és ellenzéki módosító javaslatokról már döntött, ezek során egyebek mellett úgy módosították az indítványt, hogy az egész napos iskola ne kötelező, hanem választható forma legyen, amelyre speciális szabályok vonatkoznak. Egy másik változtatással a kötelező tanórai foglalkozások része lehet az erkölcstanóra vagy a helyette választható, egyház által szervezett hit- és erkölcstanóra.

Az LMP kezdeményezésére név szerinti szavazással dönthetnek az új önkormányzati törvényről, de határozhatnak még a szakképzésről, a közszolgálati tisztviselőkről, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól, a nemzetiségek jogairól, valamint Esztergom egyes intézményeinek állami átvételéről szóló előterjesztésekről is.

A Ház kedden három indítvány részletes vitájával folytatja munkáját, a képviselők a Magyar Nemzeti Bankról, a házszabály módosításáról és a köztisztviselői törvénnyel összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatokhoz benyújtott módosításokat értékelhetik. Az Országgyűlés ezt követően egynapos ülést tart pénteken, amikor további 18 javaslatot fogadhat el. Új jogszabály születhet például a felsőoktatásról, a családok védelméről, valamint az országgyűlési képviselők választásáról is, de ekkor dönthetnek az ország pénzügyi stabilitásáról szóló kormányzati javaslatról is.

Olvasóink írták

  • 5. onem 2011. december 19. 14:49
    „ha megdöglött a ló, le kéne szállni róla:
    http://hvg.hu/itthon/20111219_Orban_IMF_harom_pontos_ultimatum#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_12_19&utm_content=normal”
  • 4. öszödiböszme 2011. december 19. 14:43
    „Enyhén szólva szkeptikus vagyok. Tehát, nálunk biztos nem lesz gazdasági növekedés. Biztos recesszió. Másodszor a bóvlikabinetnek köszönhetően nagyon nagy illúziónak tűnik a 299 ft-s euró ár. Nyugodtan egy 20-30 ft-tal többel számolhatnának. A már rég nem létező országimázsunk a béka perspektívában van. Eddig röhögtek rajtunk Európában és USA-ban, most már azt latolgatják milyen nélkülünk az élet. Lásd Mellia amerikai külügyi államtitkár nyilatkozatát.Másodsorban a szombati IMF delegációt egy jobbközép politikus vezette. Aki nem beszél héberül. Tehát óvatosan a zsidózással. Kérdésem. Meddig tűrjünk még??”
  • 3. bojtár 2011. december 19. 13:55
    „Nem kell félni nem fog fájni:)”
  • 2. poto 2011. december 19. 13:08
    „Köszönjük a kormánynak.
    Az eddigieket figyelembe véve ez még 180 fokban változhat.
    Az idő telik uraim.
    Lassan de biztosan ismét rajtunk a sor hogy SZAVAZZUNK !!!!!”
  • 1. embertelen 2011. december 19. 11:45
    „"Parlament: megszülethet a 2012-es költségvetés" Isten óvja tőle Magyarországot és a nemzetet!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Hírközlési Hatóság szerint a médiatörvény jó

Célját és rendszerét tekintve alkotmányos a sajtó szabályozása - közölte a NMHH Szóvivői Irodája, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több az írott sajtót érintő rendelkezését. Tovább olvasom