Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Szerdai vita az alkotmánykoncepcióról

Szili beszólt az MSZP-nek, Turi-Kovács elfelejtené a gyerekek után adható szavazati jogot, a Jobbik alkotmányba venné a magyar föld védelmét.

1. rész
Képviselői felszólalásokkal folytatódott szerdán a parlamentben a KDNP-s Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottság által beterjesztett, az új alaptörvény szabályozási elveiről szóló határozati javaslat vitája, amelyről távol marad az MSZP és az LMP is.

Fidesz: mit gondol az MSZP a koncepcióról?
Cser-Palkovics András szerint furcsa, hogy az MSZP nem vesz részt az alkotmányozás parlamenti folyamatában és az is különös, hogy az MSZP az egyetlen párt, amelynek a konkrét véleménye nem ismert az Országgyűlés előtt fekvő alkotmány-koncepcióval kapcsolatban.
A fideszes képviselő hangsúlyozta: azzal, hogy a kormánypártok döntése értelmében az eseti bizottság által készített koncepció nem lesz végleges normaszöveg, a frakciók tulajdonképpen újabb lehetőséget kaptak véleményeik bemutatására és kifogásaik ismertetésére.
Ehhez képest az MSZP továbbra sem hajlandó elmondani konkrét kifogásait a javaslattal kapcsolatban, holott a Jobbik már ismertette, hogy mivel nem ért egyet és az LMP is kifejtette, hogy elsősorban nem tartalmi problémái vannak a koncepcióval - mondta Cser-Palkovics András, hangsúlyozva: szeretné hallani, hogy mit gondol az MSZP a parlament által tárgyalt alkotmány-koncepcióról.
A kormánypárti képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az eseti bizottság javaslata bővítené az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségét és változtatna a bizalmi indítvány intézményén is: a jövőben nem kellene miniszterelnököt jelölni a bizalmi indítvány beadásakor és elfogadása esetén nem járna új miniszterelnök automatikus megválasztásával. Emellett változás lenne, hogy a képviselők egyharmada kezdeményezhetne bizalmi indítványt - a jelenlegi egyötöd helyett - és egy képviselő egy ciklusban csak egy indítvány aláírásában vehetne részt.

Szili Katalin: nem duzzogni és kivonulni kell
Nem az a konstruktív ellenzéki, aki "vélt vagy valós kifogásai miatt duzzogva kivonul a vitáról, hanem aki beterjeszti saját javaslatait" - jelentette ki Szili Katalin független képviselő, az alkotmányt előkészítő nemzeti konzultációs testület tagja. A volt házelnök leszögezte: demokrácia nincs ellenzék nélkül, konszenzuális demokrácia pedig nincs konstruktív ellenzék nélkül.
Szili Katalin megerősítette: azért vállalta a részvételt a konzultációs testületben, hogy az "elkerülhetetlennek látszó alkotmányozás szociális, demokrata és nemzeti értékekkel gazdagítsa". A Szociális Unió alapító elnöke hangsúlyozta: addig és csak addig vesz részt az alkotmányozási folyamatban, amíg lehetőséget lát a Szociális Unió saját koncepciójának megvalósulására.
Szili Katalin elmondta: az egykori államszocialista tagállamok közül Magyarország az egyetlen ország, amely az elmúlt 20 évben nem alkotott meg egy "a korábbi szovjet típusú alaptörvénytől formailag és szerkezetileg is gyökeresen különböző alaptörvényt". Ilyen értelemben a képviselő szerint 20 éve alkotmányozási kényszer van Magyarországon.
Szerinte csak akkor készülhet nemzeti, konszenzusos alkotmány, ha mögötte széles körű nemzeti egyetértés alakul ki, éppen ezért elfogadhatatlan, hogy "minden pártpolitikai erő tudatosan háttérbe szorítja a vitában az alkotmányozás nem pártpolitikai vonatkozásait." Szili Katalin elmondta: azért is vállalta a részvételt a folyamatban, hogy a magyar nemzet szemében elismert, nagy legitimitással bíró szereplők érdemben hallathassák hangjukat az alkotmányozás kapcsán.
Felszólalásában a független képviselő a parlament második kamarájának visszaállítása mellett érvelt, amely szerinte alapvetően alakítaná át az országgyűlési konfliktusok megoldását, ugyanakkor Szili Katalin szerint sem drágább, sem pedig nehézkesebb nem lenne a törvényhozás.

Fidesz és a Jobbik is támogatja a közpénzügyi fejezet létrehozását az új alkotmányban
Horváth Zsolt (Fidesz) felszólalásában a leendő közpénzügyi fejezet fontosságáról beszélt és ugyanezt üdvözölte Nyikos László (Jobbik) is.
A kormánypárti politikus szerint az új alkotmánynak az új kor kihívásainak kell megfelelnie és ezek közé tartozik a közpénzügyi fejezet témájának előtérbe kerülése is. Horváth Zsolt szerint ebben a fejezetben a költségvetés, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kell, hogy mindenképpen szerepeljenek.
A konkrét koncepcióval kapcsolatban a fideszes képviselő azt emelte ki, hogy abban az szerepel: amennyiben egy adott év március 31-ig nem sikerül elfogadni az azévi költségvetést, akkor az államfő feloszlathatja az Országgyűlést.
Nyikos László (Jobbik) szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar GDP felét kitevő közpénzügyi kiadások "értelmes és hatékony" felhasználásának mindenképpen szerepelnie kell a végleges új alkotmányban.
Az ellenzéki politikus emellett felszólalásában a közbiztonság erősítésének alaptörvénybe foglalását emelte ki: szerinte az alkotmányban ki kell mondani, hogy "a magyarság biztonságban érezhesse magát a saját hazájában, és az államnak, kormánynak garantálnia kell, hogy a tisztességes ember személyes és tulajdonának biztonságában élhessen".
A jobbikos képviselő hozzátette ezek mellett a magyar nyelv védelmét is szerepeltetné az új alaptörvényben.


2. rész
A fideszes Turi-Kovács Béla szerint a gyermekek után adható szavazati jogot "el kellene felejteni"; a Jobbik ennek a jognak az esetleges megadását az egyenlő választójog megkérdőjelezésének tartja - derült ki a KDNP-s Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak az új alaptörvény szabályozási elveire beterjesztett határozati javaslata parlamenti vitájának folytatásában szerdán.

KDNP a gazdasági és morális válságról
Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a morális és gazdasági válsággal folytatott küzdelem felszínre hozta, illetve felgyorsította a társadalom mélyén már jó ideje zajló folyamatokat, így került elő a "használhatatlanná vált alkotmány" is.
A politikus feltette a kérdést, hogy a szabadság közepette miért hallgatja el az európai alkotmányok többsége - a lengyelt és az írt leszámítva - az európai történelmi gyökereket, amelyek szerint a kereszténység vetette meg a közös európai civilizáció alapjait. Emiatt is elengedhetetlennek nevezte a hagyományos magyar és európai értékek alkotmányban történő deklarálását.

Jobbik az elvárt alapértékekről
Ferenczi Gábor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy pártja csak egy teljesen új, szemléletében más, a Szent Korona Tanon és az ősi magyar törvényalkotási alapelveken alapuló alkotmányban hisz, de kötelességüknek érzik, hogy a "régi-új alkotmány módosítása során" az alaptörvényben rögzítsék a nemzet érdekeit.
Kiemelt jelentőségűnek nevezte az ország belső erőforrásainak hasznosítását, a vidék felemelését, a színvonalas keresztényi oktatás megteremtését és az igazságos, nemzeti családpolitika bevezetését. Hangsúlyozta, hogy ezeket az alapértékeket szívesen látná viszont az alkotmányban.
Megjegyezte, hogy meglátásuk szerint az új alkotmány "mindössze egy tartomány alkotmánya lesz, mely fölött Brüsszel szelleme lebeg majd". Úgy fogalmazott, hogy sem politikai, sem gazdasági téren nem lehet magyar nemzeti önrendelkezésről beszélni.

A Fidesz a nemzeti vagyonról
Turi-Kovács Béla (Fidesz) kijelentette, azok számára, akik népben és nemzetben gondolkoznak, alkotmányban kell rögzíteni, hogy a termőföldek és a vizek nemzeti vagyont képeznek. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak joga van ezeket a szabályozókat beépíteni az alkotmányba.
Helyesnek és szükségesnek nevezte azt a gondolkodást, amely visszautal a magyar történelemre. Hozzátette, hogy ez nem pusztán 1000 éves, ezért véleménye szerint fontos lenne a magyarság keleti gyökerekre is utalni.
A képviselő hangot adott annak a véleményének, hogy a gyermekek után adható szavazati jogot "el kellene felejteni". A sajtószabadság kapcsán leszögezte, hogy az az alkotmány egyik sarkalatos tétele kell, hogy legyen. Hozzátette, hogy a sajtószabadságot "szinte mindig" a legkevésbé az állami cenzúra korlátozta, sokkal inkább a tulajdonosi érdek.
A köztársasági elnöki jogkörök kapcsán azt mondta, nem látja értelmét, hogy azokat bármilyen formában is bővítsék. A politikus nem értett egyet a kétkamarás parlament létrehozásával sem.

A mentelmi jog eltörlését is támogatná a Jobbik
Dúró Dóra (Jobbik) a konstruktív bizalmatlansági indítvány megszüntetéséről azt mondta, hogy az eljárási szabályok szigorítása miatt nem lehet kijelenteni, hogy ezen a téren a parlament erősödött volna a kormánnyal szemben.
A magzati élet védelmére vonatkozó jobbikos javaslat elvetéséről úgy vélekedett, hogy ha az nem marad benne a végső normaszövegben, akkor újra be fogják nyújtani.
A képviselő az egyenlő választójog megkérdőjelezésének nevezte a gyermekek után járó szavazati jogot.
Örömét fejezte ki, hogy újra akarják gondolni a mentelmi jog szabályozását, amit véleménye szerint akár el is lehetne törölni.

KDNP a fenntartható fejlődésről
Nagy Andor (KDNP) emlékeztetett, hogy az EU 23 tagállamának alkotmányában szerepelnek a környezeti alapértékek.
Saját véleményét hangsúlyozva leszögezte, hogy az alkotmány nem vezethető le utópiákból. Hozzátette, hogy egy társadalom működését nem kizárólag csak az alkotmány vezérli, ezért nem kell minden problémát "beletuszakolni" abba, ugyanis ezeket sarkalatos törvényekkel is lehet szabályozni.
Kijelentette, hogy az egyes környezetpolitikai elveket nem az alaptörvényben kellene megfogalmazni.
Javasolta, hogy a jogilag jól körülírt környezet és természeti erőforrásvédelmet fogalmazzák meg a jelenlegi alkotmány kiegészítéseként. Hozzátette, hogy a jövő generációkra való odafigyelés szimbolikus módon a preambulumban jelenjen meg.

3. rész
A Jobbik szerint szükség van a Magyar Nemzeti Bank státuszának alkotmányban való rögzítésére; a KDNP-s Salamon László úgy látja, lehet gondolkodni a gyerekek után járó szavazati jogról, de a választójog személyes döntést igénylő jog - derült ki az alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak az új alaptörvény szabályozási elveire beterjesztett határozati javaslata parlamenti vitájának folytatásában szerdán.

A Jobbik a jegybank függetlenségéről
Hegedűs Tamás (Jobbik) szerint szükség van a Magyar Nemzeti Bank státuszának alkotmányban való rögzítésére. Véleménye szerint a jegybanki függetlenség az elmúlt 300 év "legkártékonyabb téveszméje" a világgazdaság történetében.
Az ellenzéki képviselő szerint az alkotmányban szerepelnie kell, hogy a jegybank köteles támogatni a kormányzati gazdaságpolitikát. El kell felejteni a jegybanki függetlenséget - jelentette ki.
Hegedűs Tamás megjegyezte azt is: eszközt kell találni arra, hogy az Országgyűlés érdemében ellenőrizhesse a jegybank tevékenységét.
Fidesz: az alkotmány a nemzet, az ország immunrendszere
Kővári János (Fidesz) közölte: az alkotmány a nemzet, az ország immunrendszere. Annak kapcsán, hogy a készülő koncepció szerint az új alkotmányt nem lenne szükség népszavazásra bocsátani, azt mondta, a népszavazások Magyarországon általában nem voltak eredményesek.
Véleménye szerint nem lehet azzal vitatkozni, hogy az élet a fogantatás pillanatától élet.
Hangsúlyozta azt is: az alkotmánynak meg kell erősíteni a házasság és a család intézményét.
Úgy fogalmazott, Magyarország szellemi javait is felvásárolhatják más nemzetek, ha nem fordítunk rá kellő figyelmet.
Iván László (Fidesz) kétperces felszólalásában kiemelte: az alkotmányban rögzíteni kell az időskor védelmét.

Jobbik: legyen az alkotmányban az egészséges környezethez való jog
Bödecs Barna (Jobbik) szerint nem elégséges a környezeti jogokat az 1949-es alkotmány szintjén szabályozni.
Közölte: a Jobbik szükségesnek tartja a környezetet érintő döntéshozatalban való részvételi jog alkotmányba való foglalását.
Az emberi élet óvása mellett minden élet tisztelete és megóvása az emberi társadalmak kötelessége - jelentette ki, majd hozzátette: ezért indokolt a környezeti állapotra vonatkozó alapelveket az alkotmányba beemelni.

Jobbik: az önrendelkezés jogát veszi el az önkormányzatoktól a súlyos alulfinanszírozottság
Hegedűs Lórántné (Jobbik) az önkormányzatok pénzhiányát emelte ki felszólalásában. A súlyos alulfinanszírozottság az önrendelkezés jogát veszi el az önkormányzatoktól - értékelte.
A Jobbik azt javasolja, hogy a magyar föld, mely az önkormányzatok tulajdonában van, legyen a stratégiai vagyon része.

A Fidesz a gyermekek szavazati jogáról
Szatmáry Kristóf (Fidesz) a gyermekek esetleges szavazati jogának megadásáról beszélt. Véleménye szerint a gyermekvállalás fontosságát elismerő passzusnak akkor van értelme, ha elfogadjuk azt a tényt, hogy nagy társadalmi problémával állunk szembe.
Megjegyezte, hogy 40 év múlva Magyarország területén alig 8,5 millió ember él majd. A mai fiatalok átlagosan 2-3 gyereket szeretnének, azonban csak 1-2 gyereket vállalnak - mondta, rámutatva: a nők és a sok gyermeket vállaló családok helyzetének javítása kulcsfontosságú abban, hogy melyik ország tudja megfordítani a demográfiai trendet.
Salamon László (KDNP) úgy reagált a kormánypárti politikus szavaira, hogy lehet gondolkodni a gyerek utáni szavazati jogról, de szerinte a választójog személyes döntést igénylő jog.

A Jobbik a köztársasági elnök hatásköréről
Balczó Zoltán (Jobbik) arról beszélt: az alkotmánykoncepció hatására, mikor lejár a jelenlegi államfő mandátuma, megtörténhet az, hogy egy egyszerű többségű parlament új, komoly határköröket határoz meg a köztársasági elnöknek. Ennek következtében pedig létrejöhet a prezidenciális magyar köztársaság - tette hozzá.
Salamon László (KDNP) válaszul közölte: ez a passzus a jelenlegi alkotmányban is megtalálható, hiszen az nem sorolja fel kimerítően az államfő jogait. Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, a szövegjavaslat a jobbikos képviselő által említett veszélyt nem rejti magában.

4. rész
A kormánypárti és jobbikos képviselők kora délután befejezték az alkotmánykoncepció szerdai általános vitáját; az Országgyűlés munkája két napirend utáni felszólalással zárult.

Fidesz: az alkotmányban jelenjenek meg az új nemzedék jogai is
A fideszes Ágh Péter felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az ország hosszú távú érdekében továbbra is a legmagasabb törvényi szinten kell szabályozni az új nemzedék védelmét.
Frakciótársa, Gajda Róbert azt mondta, pozitívum, hogy a koncepcióban szerepel a hazatérés joga, mivel ezzel a fiataloknak kedveznek. Azt is hangsúlyozta, hogy őket is megilleti az egyenlő bérhez való jog, illetve a munkahely szabad megválasztása.
Kovács József (Fidesz) az egészséges élethez való jogra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az alkotmány nem általános alapjogként értelmezi most az egészséges élethez való jogot. A jövőben az a legfontosabb kötelezettség, hogy olyan intézményrendszert építsenek ki, amely biztosítja az egészséges életmód feltételeit.
Merényi László a kisebbségi jogokkal kapcsolatban szólalt fel. Mint mondta, indokolt, hogy egyes kisebbségi jogok gyakorlását nyilatkoztat tételéhez kötnék. Megfontolandó az is, hogy 2014-ben a kisebbségek parlamenti képviseletet jussanak - tette hozzá.
Révész Máriusz felszólalásában kiállt a gyermekek után járó szavazati jog mellett. Közölte, ha ezt megkapnák a családok, akkor a pártok sokkal nagyobb figyelmet fordítanának rájuk.
A szintén fideszes Farkas Sándor ezt követően a falvak és tanyák védelmében emelt szót.

Jobbik: a magyar föld védelmét is alkotmányba kellene foglalni
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a magyar termőföld és az édesvízkészlet védelmét is alkotmányba kellene foglalni, mivel Magyarország védelmére a multinacionális cégek ellen csak így van esély. Ezt a problémát nem ismerték most fel - tette hozzá.
A szintén jobbikos Sneider Tamás az alkotmánnyal szembeni minimális elvárásként említette például a sztrájkhoz, a kollektív szerződéshez, valamint az ingyenes munkaszerződéshez való jogot.
Sneider Tamás szerint emellett azt is ki kell mondani, hogy a magyar államot terheli a felelősség a lakosság jelenlegi magas mértékű eladósodottsága miatt, ezért az ez elleni védekezést szintén az alaptörvénybe kell foglalni.
Az elnöklő Ujhelyi István elnapolta az alkotmánykoncepció általános vitáját, amelyet a képviselők várhatóan csütörtökön fejeznek be. Az ülést levezető szocialista politikus ezt követően a Magyar Nemzeti Bankról (MNB), illetve a nyugdíjpénztár-választásról szóló törvényjavaslatok részletes vitáit is lezárta.

Jobbikos napirend utáni felszólalások
Farkas Gergely (Jobbik) napirend utáni felszólalásban a szerinte méltatlanul elfelejtett írókra emlékező sorozatát folytatta. Az ellenzéki politikus ezúttal Erdélyi József írót ajánlotta a nyilvánosság figyelmébe.
Frakciótársa, Dúró Dóra az RTL Klub Fókusz Plusz című legutóbbi adása miatt emelt szót, amelyben - mint mondta - a műsor készítői "tévhitnek, legendának, hamis hiedelemnek" titulálták egyebek között Mátyás király igazságosságát, a nándorfehérvári csata és a déli harangszó kapcsolatát, valamint Dugovics Titusz létezését.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában kiemelte: a kormánynak még ebben a "jogosan felemlített ügyben" sem áll módjában, hogy kivizsgálásra utasítsa a médiatanácsot. A kabinet képviselője ezért azt tanácsolta Dúró Dórának, hogy maga tegye meg feljelentését.

Olvasóink írták

  • 8. janika 2011. február 17. 17:37
    „Hát igen "7"-es amit leírtál, azt minden normális ember tapasztalhatja ebben az országban! Sőt meg is lehet írni! Nincs cenzúra! Persze az illetékesek jó magasról le sajnálják! Utána meg jókat röhögnek e birkatürelmű népen.”
  • 7. tamas46 2011. február 17. 13:45
    „A cikkből is látszik, hogy alapvető probléma van a parlamenti képviselőkkel.Nem tudják mit kell tenni.
    Egy új Alkotmányról vitatkoznak,mikor 20 év alatt azt sem döntötték el,hogy az "átmeneti " Alkotmányból,hogyan fognak véglegest(?) csinálni.
    A 20 évnek semmilyen stratégiája nem volt(közép-vagy hosszútávú tevékenységi koncepciója),mindössze egyetlen cél lebegett valamennyi lépviselő előtt:minél tovább maradni a hatalomban,és valahogy majd csak lesz.
    Lett is a mi bőrünkre. Egyetlen ígéretet sem váltott be egyik párt sem,ami előbbre vitte volna az országot.
    Nem lett demokrácia,nem lett jogállam,és ma már ott tartunk, hogy rosszabb diktatúra kezd kialakulni,mint ami 40 évig volt,arról nem is szólva, hogy már létbiztonság sincs,óriási a munkanélküliség,az államadósság,és a képviselő hölgyek és urak még mindíg arról vitatkoznak, hogyan lehet az adófizetőkből még többet kicsikarni.
    Vajon ezekért nem felelős senki? Dehogynem,de ezt a felelősséget akarják áthárítani ránk.Ennek egyik eszköze az Alkotmányról folyó vita.
    Ha a vitatkozók elolvasnának a jelenlegi Alkotmány(sajnos azt a fáradtságot sem veszik)sehol nem atlálni benne olyan §-t,ami megengedi új Alkotmány létrehozását.
    Nem értem miért emlegetik állandóan az 1949.évi XX. törvényt,mert a jelenlegi Alkotmány a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján(1989.október 23)megjelent Magyar Közlöny szerint a preambulumában az 1972.évi I.sz törvényként határozza meg az alapját,melynek az átmeneti időszakra néhány módosítással lett érvényesítve.
    Azt hiszem ennyi egyenlőre elég ahhoz,hogy bárkinek fogalma lehessen arról a színjátékról,melynek a rendezője nem ismeri az alapot,amire próbálja ráerőltetni a változatot. Az előadás(remélem ez még nem az) nagyon rossz.”
  • 6. janika 2011. február 17. 12:49
    „Az a disznóság, hogy Dr.Szili Katalint érdemeit és eszméit egybemossák a volt MSZMP-káderekkel. Szili, valóban "el volt nyomva" a "böszme" uralkodása alatt. Szilinek nincs szüksége párt támogatásra ahhoz, hogy az Ő tisztelői megválasszák és bízzanak képességeiben.”
  • 5. load 2011. február 17. 11:27
    „4. Pofátlan
    A maszop lopásban is csak ipari tanuló volt a mostaniakhoz képest.
    "Műszaki, jogi és szakmai tanácsadásra írt ki közbeszerzési eljárást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, amelyet végül példátlanul magas összegért, kétmilliárd forintért egy PD Konzorcium nevű cégcsoport nyert el. Az NFÜ 2006 óta nem kötött ekkora összegű szerződést magáncéggel, az eddigi legdrágább tanácsadói szerződése is csupán 74 millió forintba került."
    A teljes cikk itt olvasható:
    http://www.origo.hu/itthon/komment/20110216-ket-milliardert-vesz-tanacsokat-az-nfu.html?cmnt_page=1”
  • 4. Pofátlan 2011. február 17. 09:16
    „Szili megreformálni akarta a csak a pénzlenyúláshoz értő maszopot, de nem hagyták a KISZ régi vezérei.
    Az új pártja viszont pénz nélkül nem fog bekerülni a parlamentbe 3 év múlva.”
  • 3. Infamous 2011. február 17. 08:59
    „Szili el volt nyomva a maszop-ban, amikor szembement a böszmével egyből kegyvesztett lett.”
  • 2. öszödiböszme 2011. február 16. 20:22
    „1. Teljesen egyetértek. Ez a nagy triumvirátus: Zűrös, Pozsgai, Szili gusztustalan, megélhetési politikusokból áll.”
  • 1. Andersen 2011. február 16. 19:52
    „Szili beállt a Szűrös-Pozsgai vonulatba, hátha csurran-csöppen majd valami még neki.Tény, hogy az MSZP romokban és innen, ha van egyáltalán felállás a szociknak, akkor az nem lesz könnyű, lehet sokáig is tart. Nekem mégsem szimpatikus,amit a volt házelnök asszony művel. Országos ismertséget és pozíciókat kapott a szociktól, de most inkább a további felszínen maradásért azok kegyeit keresgéli, akik nem is olyan régen utálatos szocinak nevezték. Tükörbe kellene nézni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Médiatörvény - LMP: a jogszabály másodszor szenvedett vereséget

A médiatörvény a második vereséget szenvedi el és küszöbön áll a harmadik is - kommentálta Karácsony Gergely azt, hogy a médiaügyekben eljáró EU-biztos szóvivője bejelentette: Magyarország és az Európai Bizottság megállapodott a jogszabály változtatásában. Tovább olvasom