Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Szegény múzeum

A megyei múzeumhoz tartozó hat intézmény összességében is majdnem hetvenmillió forinttal kapott tavaly kevesebbet, mint amit a Terror Háza kap a támogatás vitatott csökkentése után.
Dr. Szőnyi Eszter
Szőnyi Eszter, a megyei múzeum főigazgatója elmondta: az önkormányzati múzeumok hagyományosan kevesebb pénzből élnek, mint az országos intézmények. A megyei igazgatóság ötvenkétmillió forintot fordíthatott tavaly dologi kiadásokra, a többit a dolgozók bére vitte el. A tárolt anyag feldolgozására, tervásatásokra se pénze, se embere a múzeumoknak.


Állandó bizonytalanságban működnek

Egyesek tisztán múzeumként, mások politikumként kezelik a Terror Házát, amelynek az eredeti 330 milliós költségvetési támogatása 50 millió forinttal csökken. De vajon mennyiből gazdálkodik az országos intézmény „mostohatestvére", az önkormányzati múzeum?

Ne fejtsük most meg, hogy van-e politikai rendeltetése a Terror Házának, annyi azonban biztos, hogy költségvetési támogatásából politikai kérdés lett. Az Országgyűlés 150 millió forinttal kevesebbet szavazott meg ez évre, a kormány azonban átcsoportosítással 100 milliós további támogatásról döntött. Így az eredeti támogatás összege 50 millióval csökkent. A tárca közleményében kifejtette: az olyan nagy múzeumok, mint az Iparművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum vagy a Szentendrei Skanzen is, 300 milliónál kevesebb működési támogatásból gazdálkodtak 2002-ben.

Az országos – minisztériumi hatáskörbe tartozó –, valamint az önkormányzati múzeumok működési feltételei között hagyományosan ég és föld a különbség, de azért nem árt tudni: megyénk hat múzeumot és számos kiállítótermet látott el a 2002-re előirányzott 242 millióból, amely néhány tízmillióval módosult csupán a szeptemberi béremelések miatt.
Szőnyi Eszter, a megyei múzeumok igazgatóságának igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, a megyei támogatásból – 217 millió forint – és a saját bevételből összetevődő 242 millióból nem kevesebb mint 190 milliót fordítottak a dolgozói bérekre és járulékokra.

A győri lapidárium: Az értékes római kori kőgyűjteményre is igaz, hogy fejlesztésre és propagandára már nem jut.
A dologi kiadás csak a kilencven – így sem túlfizetett – dolgozó fizetése után következik. Arról pedig, hogy a múzeum többéves tervásatást végezzen, szó nem lehet: se pénz, se idő, se régész nem áll rendelkezésre. Az igazgatótól megtudtuk: kellő munkaerő híján szinte lehetetlen restaurálni, regisztrálni a mintegy százezer feldolgozatlan műtárgyat, nemrég egy külső szakértő segítségével három hónap alatt is mindössze ezret sikerült nyilvántartásba venni. „Téma van, anyag van, csak pénz és ember nincs" – szögezi le a főigazgató.

A remélt kiállításoknak csak egy részét lehet valóban betervezni, de példaként megemlíthetjük a Kis János utcai kályha- és fazekasműhelyt, a Fruhmann-házat, amelyet tíz éve nem sikerül megnyitni.
– Nem akarom magunkat összehasonlítani egy országos múzeummal, de azt velünk együtt minden önkormányzati múzeum elmondhatja magáról, hogy állandó bizonytalanságban él. Nincs pénz a feldolgozásra, a vizsgálatokra, a kiállításokra, a karbantartásra – propagandára pedig már gondolni sem merünk – mondja Szőnyi Eszter, akitől megtudhattuk: a megyei múzeumokat és kiállítóhelyeket 2001-ben összesen 194 ezren látogatták meg. Érdemes ezt összevetni a vitatott Terror Házával, amelyre csak egyetlen nap 1000–1100 ember kíváncsi. Persze nem könnyű eldönteni, hogy a nagyobb látogatottság magasabb vagy éppen alacsonyabb támogatást indokol.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyéves az euró

Egy évvel minden idők talán legnagyobb pénzügyi vállalkozása, az euró bevezetése után… Tovább olvasom