Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Szegediek jártak a csodató partján

A szibériai Bajkál-tóhoz, Burjátföldre és Mongóliába vezető, majd egy hónapos expedíción vett részt tavaly nyáron a hetvenkilenc esztendős Galiba Ferenc, a rendszerváltó szegedi közgyűlés doyenje. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei szervezetének elnökségi tagja és négy barátja több éve tervezte már a belső-ázsiai utat, amelyen számos lenyűgöző természeti csodával találkoztak.
Helyi halászok
– Az egyharmad magyarországnyi tóba több száz folyó szállítja a vizet, ezerhatszáz méteres mélységével pedig a Föld legmélyebb tava. Vize olyan tiszta, hogy pohárral merítve belőle egészségügyi kockázatok nélkül iható, egyes részein lelátni akár ötven-hatvan méterre is. A világörökség része – sorolta a több ezer kilométeres utazás okait Galiba Ferenc. A Bajkál-vidék ezenkívül majd háromszáz, csak itt honos állatfajnak ad otthont.

A koros kalandorok Moszkvából indultak a szibériai Irkutszkba, a Bajkál kapujához. Mint Galiba Ferenc mondja, észak-kelet felé repülve csodálatos természeti jelenségnek lehettek tanúi: először „lement", majd röviddel később „felkelt" a nap, egy idő után pedig látták az úgynevezett „éjjel-nappal vonalat" – az Északi-sark közelében ugyanis nyáron huszonnégy órán át van világos.

Százfokos különbség

A keleti városból indultak a tó környékének felfedezésre, amelynek összetéveszthetetlen jellegzetessége a szibériai vörösfenyő és a nyír. Több száz éves példányai összefüggő őserdőt alkotnak. Sajnos néhol már láthatók az emberi tevékenység árnyoldalai: a letarolt ősfenyvesek, a szétdobált autóroncsok és a hulladéklerakók. Az expedíció tagjai addig használt, nyugati típusú kisbuszukat lecserélték egy orosz UAZ-ra – az ottani terepviszonyokat más jármű nem bírta. A vidéken posztvulkáni tevékenység is megfigyelhető: gejzírek működnek, és meleg vizű forrásokban, gyógyiszapban merülhetnek meg a vállalkozó kedvűek. A tajgai, tundrai és sztyeppi növényzet és állatvilág teljesen egyedi keveréke a tó klímabefolyásoló szerepének köszönhető, ami területének ötszörösére van hatással. A víz hőmérséklete minden évszakban plusz tizenöt fok körüli, a környező területen azonban a téli és nyári hőmérsékletkülönbség akár száz fok is lehet.

Szeszvédelem

Galiba Ferenc elárulta: utazásuk alatt hét-nyolc liter pálinka fogyott el fertőtlenítő céllal. Mint mondja, a helyi ételek némelyike ugyan nagyon ízletesnek bizonyult – főként az omul nevű hal –, a higiéniai feltételek azonban gyanúsnak tűntek a „nyugati" turista számára. A kupicás gyakorlat bevált: senki sem betegedett meg.

Petőfi a vízen jár

Ehhez az elképesztő különbséghez is alkalmazkodtak azonban az élőlények: a ma már növekvő állományú fekete cobolynak például éppen száz fok a tűréshatára. Az egykor cári gallérprémként hasznosított menyétfélét úgy sikerült megmenteni a kihalástól, hogy államilag alaposan lefizették a helyi vadorzókat, ezzel pedig megszűnt az állat illegális vadászata. A fekete coboly prémjének egyébként ma is horribilis ára van: állítólag egymillió dollárba kerül egy abból készült zeke.

A furcsa nevű Szent Orr-félszigeten a szegediek meglátogatták a Bajkál Nemzeti Parkot: itt a park kutatóhajójával, a Petőfivel derítették föl a táj szépségeit. Ismerősen csengő nevét annak köszönheti, hogy a közeli Barguzinban sokan még mindig úgy hiszik: náluk raboskodott és halt meg a magyar szabadságharc költője.

Négyzetkilométerenként egy ember

Burjátföldön keresztül végül Mongóliába ért a szegedi társaság, ahol minden út – azaz az egyetlen – a fővárosba, Ulánbátorba vezet. A mongol természettudományi múzeum őslénytani gyűjteménye az első a világon, mivel a háborítatlan föld és a sivatag szinte teljes épségben megőrizte a őskori maradványokat. A ma is főleg nomád állattartásból élő népesség – amelynek eloszlása mindössze egy fő négyzetkilométerenként – növényi élelmiszert alig fogyaszt, „kenyerük" Galiba szerint leginkább a szlovák knédlihez hasonlítható. Az út végén Dzsingisz kán ősi fővárosában, Harhorinban szálltak meg, ahol jurtában aludtak. Éjszaka a magyarok kimentek a szabadba, ahol lenyűgözve álltak a látvány előtt: a végtelen síkság és a teljes sötétség miatt a Tejút valamennyi csillaga teljes fénnyel ragyogott a látóhatár széléig.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Palacsintafesztivál

A rajkai Aranykárász kempingbe várják az érdeklődőket szombaton délután egy órától, ahol első ízben… Tovább olvasom