Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Szegedi legek Szeged legjeiről

Értékeit ünnepli Szeged május 21-én, a város napján. Ebből az alkalomból az élet legkülönbözőbb területein dolgozó közismert és értékhordozó személyiségeket kértük arra, nevezzék meg: szerintük mi a „szegedi leg". Fölvillantjuk: mi az, amire büszke lehet e város, illetve milyen fonákságok miatt bosszankodunk.

Az egyik legszebb szegedi látkép – szállítóhajókkal. Céhlevél fejrésze a XIX. század elejéről. Forrás: Magyar Kódex

– Szegedet az utóbbi években megújult belvárosa az egyik legszebb településsé teszi – jelenti ki Kass János grafikusművész, Szeged díszpolgára. – Ugyanakkor olyan milliárdos értékeket, mint a régi Hungária Szálló pusztulni hagynak. A pénzhiány amúgy az egész országot nyomasztja: nincs, ami mozgásban tartsa például a kultúrát.

– A legfinomabb halászlé a szegedi – viccelődik Pajor László, a városi kórház főigazgatója, aki elismeri: kiemelkedően színvonalas szórakozási, művelődési lehetőségeket kínál Szeged. Ugyanakkor a legrosszabbnak a júliusi és augusztusi kánikulát nevezi. Tréfán kívül pedig azt, hogy túlontúl sokszor az itteni homokon fölnőttek szolidaritása dönt a tények helyett, vagyis túl erős a „mi kutyánk kölyke"-szemlélet.

– Hatvan éve lett nemzeti színházzá a szegedi teátrum, s kitűnő prózai társulatát az operával szembeni mellőzöttség miatt némileg kárpótolja, hogy legkiemelkedőbb művészét, Király Leventét – a „nemzet színésze" elismerés és a Kossuth-díj után – kitüntették a Szeged díszpolgára címmel – véli Sándor János, a színháztörténettel is foglalkozó rendező.

– Az egész országban itt a legjobb a közönség – nevet föl Mezei Richárd városi sportigazgató, a Szeged-Pick kézilabdacsapat kapitánya. – Talán mert így hálálják meg a szegediek, hogy a Tisza-parton szurkolhatnak a legtöbb NB I-es csapatnak.

– Az M5-ös a legjobb, ami a várossal az utóbbi néhány évben történt – rögzíti Beck Zoltán. A rangidős önkormányzati képviselő elégedetlen a vitakultúrával: sokan elfeledik, hogy az ellentétes nézetet valló nem ellenség, legfeljebb politikai ellenfél.

– A nyári nyüzsgő belvárost szeretem Szegedből a legjobban, s a legkevésbé azt, hogy nincsenek hegyei – zárja rövidre véleményét Gyimesi László, a legifjabb városatya.

– Az újszegedi liget a város legszebb része, s csúf minden terület, ahonnan eltűnik a fa, s így a levegő – magyarázza Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a Somogyi-könyvtár, vagyis a város legrégebbi közművelődési intézményének igazgatója.

– A legmagyarabb város, mert a XIX. századi Szeged társadalmában alacsony volt a nemzetiségiek aránya – utal demográfiai adatokra Marjanucz László helytörténész, aki azt is kiemeli: e város fordult legelsőként szembe a sztálini rendszerrel 1956-ban a MEFESZ megalapításával.

– A legnagyobb iskolaváros Szeged, mely alapítása óta folyamatosan törekedett e címre – mondja Mader Béla, az egyetemi könyvtár igazgatója.

– A növekedés elindulását igazoló legkisebb pozitív jelnek is lehet örülni, annyira minimálisra zsugorodott a rendszerváltás után a helyi gazdaság – fogalmaz a Heavytex Rt. utolsó vezérigazgatója, Széll János. A tiszteletbeli török konzul a legkatasztrofálisabbnak a közlekedést tartja: kétszeresére nőtt a kamionforgalom Bulgária és Románia uniós tagsága óta.

– A leg-leg-leg az egyetem, mert a legnagyobb munkáltató, a legnevezetesebb intézmény, a legnagyobb adófizető – jelenti ki Szabó Gábor rektor, aki amúgy a város adottságait kiválónak tartja – többek között – a Tisza, a fiatalok, a szabadtéri miatt.

– Az európai élvonalba tartozó szecessziós épületeink közül is kiemelkedik egyediségével a Reök-palota, ami kultúrpalotaként születik újjá – így Nátyi Róbert művészettörténész.

– A szegedi múzeumon belül Tömörkény István a legjelentősebb személyiség, mert írói életművéből következően érvényesítette azt a szemléletet, melynek következtében megszületett a néprajzi gyűjtemény. Ugyanakkor teljesítménye ellenére máig a szegedi kultúrtörténet vakfoltja Kerényi Károly, aki Thomas Mann és Jung levelezőtársa volt – von mérleget Lengyel András irodalomtörténész.

– Az elkerülő út hiányzik a legjobban Szegeden, amit a leginkább mediterrán hangulatú városként szeretek – lelkesedik Sándor Klára országgyűlési képviselő.

– A legeredményesebb, mert két olimpiai arannyal is rendelkező, Szeged szimbólumává váló sportolónk: Janics Natasa – jelenti ki Petrovics Kálmán, a Démász-Szeged sportigazgatója. – A legsúlyosabb problémának az utánpótlás-nevelést érzem, hiszen az általános iskolásoknak mindössze 9 százaléka sportol valamilyen egyesületben.

– Gyűjteményeink két legértékesebb darabja: Munkácsy Mihály színvázlata a Honfoglaláshoz; illetve a nagyszéksósi hun fejedelmi lelet – véli Horváth Ferenc a Móra-múzeum megbízott igazgatója.

– Szeged megmaradásának jelképe, így legfőbb értéke is az alsóvárosi templom és kolsotor – teszi le voksát Novák István építész.

– A legnyugatibb Keletnek érzem Szegedet – írja Pacsika Emília textilművész. – Főiskolásként hittem: itt Európa van! Addig nem szerettem az eklektikát, a tizenkilencedik század „csőd-stílusának" tartottam. Szegeden döbbentem rá, mennyire nincs igazam. Úgy éreztem a kis Párizsban lakom! Mostanában szorongok: nehogy a megszerette város, Trianon-fájdalommal szült egyetemével, szabadtéri játékaival, ma még csak tervezett vasúti hídjával, repülőterével lemaradjon a most rajzolódó, nagy álomtérképről. Remélem, hogy mire megöregszem Szeged nem lesz a legkeletibb Nyugat!

Múltból jelenbe – mélyből magasba

Az Alföld egyik legrégebben, mert Krisztus előtt VI. évezred végétől lakott helye a folyók öntésvidékéből errefelé kiemelkedő „szegek" (szigetek). A legszkítább mai szó: a Tisza, amit a Krisztus előtti IX–VI. század táján itt élő nép „tijah" (folyó) szavából eredeztetnek. A legelső írott forrás 1183-ban említi a várost Cigeddin néven. A legelső megyegyűlést, Csongrád vármegyéjét 1723. október 6-án Szegeden tartották. A legpusztítóbb áradás, 1879. március 12-én hajnalban érte Szegedet. Aztán a legnagyobb összefogásnak köszönhetően született meg a legszebb és legrendezettebb magyar város, Szeged. Ahol a legősibb ma is álló építmény az ezeréves alapokkal rendelkező középkori keresztény emlék, a Dömötör-torony. A város legmagasabb építménye a 119 méteres rókusi telefontorony. Viszont a hét magyar építészeti csoda között a szegedi Dóm tér a második „leg". Az ország legnevezetesebb börtönének, legszigorúbb fegyházának a szegedi (csillag alakú főépületű) Csillagot tartják. Szeged – a főváros után – az ország második legjelentősebb piaci központja. Az itt kínált áruk sokféleségéhez az is hozzájárul, hogy Szegeden a legnagyobb a napsütéses órák száma. Ebből következően itt terem az a legcsodálatosabb paprika, ami ugyanúgy hozzájárult a város világhírnevéhez, mint az egyetem. A közismert szegediek közül a legelső az első magyar regény szerzője, Dugonics András. A legismertebb pedig Szent-Györgyi Albert, az egyetlen olyan tudós, aki magyar állampolgárként és itt végzett kísérleteiért kapta a Nobel-díjat. Munkahelyén, a Dóm téri orvosvegytani intézet falán a bronztáblán az áll: tevékenysége „mérföldkő a kémia történetében", s ez az egyetlen magyarországi jel, amely egy felfedezés színhelyét hirdeti.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felfüggesztett fogházbüntetéssek a szegedi betegcsereügyben

A szegedi betegcsere ügyben az elsőrendű vádlott beteghordót és a másodrendű vádlott szakápolót… Tovább olvasom