Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 21°C Még több cikk.

Széchenyi-díj - Szörényi László irodalomtörténész

Már Arany János születésének 2017-ben esedékes kétszázadik évfordulójára készül Szörényi László irodalomtörténész, aki örömének adott hangot, hogy munkássága elismeréseként Széchenyi-díjat vehetett át hétfőn a Parlamentben.
Az 1945-ben született Szörényi László előtt az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelmélet és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége miatt tisztelegtek Széchenyi-díjjal. A József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az MTA irodalomtudományi Intézetének igazgatója hamarosan Olaszországba látogat, ahol az olasz egység fennállásának 150. évfordulója alkalmából tart előadást Bolognában és Rómában.

"Bolognában Arany Lászlóról és A délibábok hőse című művéről beszélek majd" - mondta el az MTI-nek Szörényi László. "Mint tudjuk, Hübele Balázs +belehübeléskedte+ magát a Garibaldi-féle seregek közé a verses regény szerint, megpróbálok utánajárni, hogy Arany miként ábrázolja az olasz szabadságharcot" - részletezte bolognai terveit, hozzátéve hogy Rómában Jókai Mórról tart előadást. Szörényi Lászlónak idén a Nap Kiadónál jelenik meg válogatása régebbi tanulmányaiból, amelyek a 20. századi magyar irodalommal foglalkoznak. A kötetben kritikák, tanulmányok és esszék szerepelnek majd.

Jövőre a filmről, színházról és képzőművészetről készült írásait rendezik kötetbe. A tudós Olaszországban töltött nagyköveti éveinek emlékiratait is tervezi, de mint fogalmazott, "főleg és leginkább" Arany János foglalkoztatja. "Közeledik az ő születésének kétszázadik évfordulója, amely 2017-ben lesz" - jegyezte meg, hozzátéve hogy könyvet szeretne írni róla. Viccesen megjegyezte, hogy az irodalmon és a kutatáson kívül az alvással foglalkozna szívesen, de erre ritkán jut ideje. "Amit nem szeretek, de csinálok hűségesen, az a vonatozás" - mondta, utalva arra, hogy Szegedre vonattal jár tanítani. Szörényi László 1973 óta oktat.

A tudós szerteágazó munkássága alatt foglalkozott többek között Vergilius és Dante műveivel, a régi magyar neolatin irodalommal. "Nincs kifejezetten kedvenc évszázadom, mindig változik, hogy mi áll a szívemhez legközelebb" - árulta el. Annyit még hozzátett, hogy többen "fölszólították", írjon könyvet Aranyról. Ennek eleget is akar tenni, az Elvezett alkotmány című művel szeretne kötetben foglalkozni. A mai magyar irodalommal is igyekszik kapcsolatban lenni, "vannak fiatal írók és költők, akiket tanítottam, és még mindig szóba állnak velem" - jegyezte meg némi humorral. Szörényi László 1945. március 22-én született Budapesten, 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) latin-görög-iranisztika szakán diplomázott. 1968-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, tudományos főmunkatársa, 1996-tól igazgatóhelyettese, 1997 óta az intézet igazgatója. 1973-tól a szegedi egyetem összehasonlító irodalomtudományi tanszékén adjunktus, docens, 1997-től az olasz nyelv és irodalom tanszék, majd az összehasonlító irodalomtudományi tanszék egyetemi tanára, 2000-től tanszékvezető, a neolatin tanszékcsoport vezetője.

1973 és 1991 között az Eötvös Kollégiumban is oktatott a XX. századi magyar regényről. 1980-1981-ben Firenzében, 1986-ban a Columbia Egyetemen ösztöndíjas, 1990-ben a Bolognai Egyetem vendégtanára. 1991-95-ben Magyarország római nagykövete volt, San Marinóba és Máltára is akkreditálva. Kutatói munkássága felöleli a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII-XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom területét. 1997-től az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője. 1982-től az irodalomtudomány kandidátusa, MTA doktori címét 2000-ben védte meg, 1997-ben habilitált.

Munkásságának elismeréseként 1990-ben megkapta a Toldy Ferenc-díjat, 1999-ben a József Attila-díjat, 2010-ben az Arany János-díjat, valamint az Olasz Köztársasági Érdemrend parancsnoki fokozatát. Számos jelentős tudományos műve közül 2002-ben jelent meg a Philologica Hungarolatina, majd az utóbbi években a Harmóniára teremtve. Tanulmányok Mátyás királyról (2009), az "Újzélandot választottam ki új hazámul" (2010), valamint az Önfiloszhattyú. Irodalomtörténeti rejtélyek (2010).

Sajtó alá rendezte többek között Faludi Ferenc: Téli éjszakák, Stein Aurél: Ázsia halott szívében című műveit. A nyolcvanas évek közepétől személyes hangú szépprózai írásai is megjelennek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vona Gábor: rabságban van Magyarország

A Jobbik elnöke szerint Magyarország rabságban van és a magyar emberek rabságban élnek, a nemzetet pedig csapdahelyzetek fenyegetik. Tovább olvasom