Kisalföld logö

2018. 07. 19. csütörtök - Emília 18°C | 27°C Még több cikk.

Száztíz éve született Szent-Györgyi Albert

Holnap lesz száztíz éve, hogy 1893. szeptember 16-án megszületett Budapesten Szent-Györgyi Albert, aki alighanem világszerte a legismertebb magyar természettudós.

A pesti egyetem orvoskarára iratkozott be, de tanulmányait megszakította az I. világháború kitörése. 1917-ben megszerezte az orvosi diplomát. A következő évtizedet tanulással töltötte. Cambridge-ben megszerezte a kémiai doktorátust is.

1930-ban hazatért és a szegedi biokémiai tanszék vezetője lett. Már itthon befejezett kutatásai során fedezte fel a fumársav katalitikus hatását. Így jutott el a C-vitamin izolálásához. Még Cambridge-ben megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat valamiért lassabb a vártnál, ami redukáló anyag jelenlétére utalt. Szent-Györgyi ezt ignóznak, nemismerem-cukornak, majd hexuronsavnak nevezte el. Több mázsa mellékveséből 25 grammot állított elő, de ez a mennyiség nem tette lehetővé a vizsgálatot.

Így "született" a C-vitamin 

Szent-Györgyiék 1932. április 15-én tették közzé felfedezésüket a Nature folyóiratban, ám az amerikai Charles Glen King két héttel előbb tett a Science-ben hasonló bejelentést. Többéves vita után kiderült, hogy Szent-Györgyi már március 18-án, a budapesti Orvosegyletben kijelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag. P ismerte fel, hogy a szegedi pirospaprika sokkal többet tartalmaz belőle, mint a citrusfélék. Csakhamar egy kiló volt a birtokukban, ekkor kapta „aszkorbinsav" (skorbut ellenes anyag) elnevezését. Szent-Györgyit már 1934-ben orvosi Nobel-díjra jelölték, de csak 1937-ben kapta meg a biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízisével kapcsolatos felfedezéseiért – mindmáig egyedüli olyan magyarként, aki a díjat itthoni kutatásaival érdemelte ki.
Szent-Györgyi 1947-ben – a kommunisták „szalámitaktikája" miatt – elhagyta Magyarországot. Az Egyesült Államokban telepedett le, Woods Hole-ban létrehozták számára az Izomkutató Intézetet, ahol munkáját folytathatta. Szent-Györgyi modern, szókimondó, közvetlen, demokratikus ember volt, ez népszerűvé tette őt diákjai között, ám visszatetszést keltett a tudományos körökben.

Elítélte a háborút  

Számos fórumon tiltakozott a vietnami háború ellen. Az őrült majom című könyvében az emberiség túlélési esélyeivel foglalkozott. „Amikor felfedeztem a C-vitamint, büszke voltam, hogy olyasmivel vittem előre a tudományt, ami semmiképp sem segítheti az öldöklést. Egy gyárban azonban tégelyekre figyeltem fel, amelyek aszkorbinsav-készítményt tartalmaztak. A német tengeralattjárók számára gyártották, amelyek így hónapokon át képesek lesznek a nyílt tengeren tartózkodni..." – írta.
Szent-Györgyi Albert 1976-ban a Szent Koronát hazahozó amerikai delegáció tagja volt. Utolsó éveit a rákkutatásnak szentelte. 1986. október 22-én, 93 éves korában hunyt el Woods Hole-ban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legjobbakat kiemelni

A Pannon Baromfi Kft. „Az év környezetvédelmi díja” elismerésben részesült, a díjat a… Tovább olvasom