Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Századvég, Republikon: Nem várható ET-monitoring Magyarországgal szemben

A két intézet elemzői egyetértenek abban, hogy vélhetően nem indul monitoring vizsgálat Magyarország ellen, ám az Európa Tanácsban szerdán lezajlott vita jelentőségét némileg eltérően értékelik.

Bár formálisan még nem dőlt el a kérdés, gyakorlatilag nem látják esélyét a Magyarországgal szembeni monitoring vizsgálat megindításának az Európa Tanácsban (ET) szerdán lezajlott vita után a Duna Televízió által megkérdezett szakértők.

Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője és Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója ugyanakkor abban egyetértettek: az ET és bizottságai nagy tekintélyű testületek, az itt hozott döntéseknek igenis lehet szerepük politikai vitákban; jogilag azonban nem kötelező erejűek.

Kumin Ferenc elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos technikai kérdésekben, amelyekben jogosnak ítéli az Európai Bizottság kifogásait, módosítja a kormányzat a médiatörvényt. Tóth Csaba viszont elmozdulást vélt felfedezni a kormány álláspontjában Martonyi János Brüsszelben tette nyilatkozata kapcsán.

A monitoring eljárás ugyanaz a procedúra, amellyel egy belépő ország demokratikus rendszerét tesztelik - különös feltételek kellenek ahhoz, hogy ezt a tesztet újra lefuttassák egy már tag ország esetégben - mondta Kumin Ferenc, emlékeztetve, hogy az ET egy jóval tágabb közösség az Európai Uniónál, az ET-nek például kaukázusi országok is a tagjai.

Már az sem jó, hogy vitáznak rólunk

Az, hogy vita folyik a magyar demokráciáról az Európa Tanácsban, már önmagában egy súlyos dolog - vélte Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Mert bár igaz, hogy jelenleg a vita pártalapon zajlik, tehát szocialisták és liberálisok kritizálták a Tanácsban az Orbán-kormányt, viszont más országok esetében ezek a kritikák pártalapon sem szoktak felvetődni.

"A brit konzervatívok vagy szociáldemokraták nem szokták a német, a francia vagy a svéd ellenkező politikai irányultságú párttársaikat kritizálni. Azt, hogy most ez a magyarral megteszik, nem csak a pártlogikára írható, hanem arra is, hogy valóban valami probléma lehet itt" - szögezte le Tóth Csaba.

Mivel pedig az Európa Tanács nem az EU intézménye, a képviselők itt szabadabban is fogalmazhatnak - nincsenek megfelelési kényszerek - , ezért a valódi véleményüket is inkább megtudhatjuk az ET-ben elmondott felszólalásaikból - érvelt a politológus, egyben jelezve azt is: illik komolyan venni a Strasbourgban tegnap lezajlott vitákat.

Nem lesz monitoring eljárás

A Századvég stratégiai elemzője szintén megerősítette: az Európa Tanács nagy tekintélyű testület, nagy tekintélyűek az egyes bizottságai is, például a Velencei Bizottság, amelynek a neve felmerült, mint amely esetleg vizsgálhatná a magyar döntések alkotmányos hátterét.

Viszont - fűzte hozzá Kumin - az ET és testületeinek határozatai, döntései a politikai vitákban fontosak lehetnek ugyan, de kötelező érvényük, kötelező hatásuk egy európai ország belső ügyeire nincs.

"Mindenképpen politikai presztízskérdés, hogy mire jutnak. Azt gondolom, az lett volna Magyarország számára nagy presztízsveszteség, ha ezt a monitoring eljárást elindította volna az Európa Tanács. Ám mivel a konzervatív (néppárti) képviselők nem kritizálták Magyarországot, nem számítok rá, hogy elindul az eljárás" - szögezte le Kumin Ferenc.

A Republikon Intézet igazgatója szintén azt valószínűsíti, hogy "nem fog történni semmi" a továbbiakban. Viszont a kérdésekre, hogy jó-e a magyar demokráciának, ha Magyarországról egy ilyen vita zajlik az ET-ben, és jó-e ez magának a Fidesznek belpolitikai szempontból - ezekre a válasz egyértelműen "nem" - hangoztatta Tóth Csaba.

Elmozdulás a Martonyi-nyilatkozat

Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: lát egyfajta elmozdulást Martonyi János magyar külügyminiszter brüsszeli nyilatkozatában, miszerint Magyarország felülvizsgálja a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindenki számára kielégítő lesz; korábban ugyanis a kormányzat inkább arról beszélt, hogy felülvizsgálják, de csak akkor, ha más hasonló törvényekben is vannak hasonló problémák.

"Amit látunk, az lehet, hogy nem más, mint az Európai Unió pozitív nyomásgyakorlásának effektív működése" - szögezte le Tóth Csaba, hozzátéve: a sok kritikus hang, nem csupán az Unió, hanem külföldi kormányok és civil szervezetek részéről, elvezet oda, hogy a magyar kormány mégiscsak módosítja a médiatörvényt, "amit nem feltétlenül gondoltunk volna egy-két hónapja".

Elhúzódhat még a levélváltás Brüsszellel

A felvetésre, hogy meddig tarthat a levélváltás Brüsszel és a magyar kormányzat között a médiatörvény ügyében, Kumin Ferenc úgy reagált: a brüsszeli levél és a magyar válasz hivatalos nyilvánossá tétele után még várhatóan következik egy vita arról, hogy helyes válaszokat adott-e a kormány az Unió felvetéseire - ezt követően lehet lezárni ezt a "fejezetet". Ha valódi módosítási igény is megjelenik, akkor azt is nyomon lehet követni, hogy tényleg megejti-e a módosítást az Országgyűlés.

Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy bizonyos technikai kérdésekben, amelyekben jogosnak ítélik az Európai Bizottság kifogásait, módosítás lesz - ez politikailag akár még hasznos gesztus is lehetne. De mindez attól is függ, hogy valóban annyira fontos-e és módosításra érdemes-e az, amit kifogásol a Bizottság a magyar médiatörvényben; "amiről a jövő héten megtudjuk, hogy mi is az" - hangsúlyozta Kumin Ferenc a Közbeszéd stúdiójában.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Médiatörvény - Schmitt: a kormánynak komolyan kell vennie az uniós javaslatokat

Ügyelni fog Schmitt Pál arra, hogy a kormány komolyan vegye az Európai Bizottság javaslatait a médiatörvény módosítására, és időben válaszoljon a testület levelére - tudatta a köztársasági elnök. Tovább olvasom