Kisalföld logö

2016. 12. 10. szombat - Judit -1°C | 8°C

Szárazságtűrő gabonákra van szükség a klímaváltozás miatt

A mai kor elsősorban szárazságtűrő gabonát követel; a globális felmelegedésre adható válasz vagy ez, vagy az öntözés - mondta el Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dél-alföldi Agártudományi Centrumának elnöke szerdán Szegeden.

Véha Antal beszámolt arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutató Intézet, a Gabonakutató és az SZTE közösen keresi a megoldást, számos új fajta fejlesztésében vesznek részt. Rámutatott: Magyarország kifejezetten búzatermelésre alkalmas terület a talajadottságok és az éghajlat alapján. Most az a feladat, hogy a terület megmaradjon, meg kell győzni a gazdákat a búzatermesztés fontosságáról. A jó terméknek már könnyű jó piacot találni - jegyezte meg a szakember.

Véha Antal szerint rendkívüli jelentőségű a Pannon-gabona program, amelyet a hazai kutatók indítottak az Magyar Tudományos Akadémiával közösen, és amely a búzatermesztési hagyományok felelevenítését tűzte ki célul.

A program az Alföldön termelt magyar búzára épít, amely a rendkívül jó keménységi értékekkel és magbelső-struktúrával rendelkezik, jó tésztaminőséget eredményez. Bár a mennyiségi versenyt Európában nem tudja felvenni, a minőségben jelentős fölénnyel rendelkezik. A szegedi konferencia az Élelmezési Világnaphoz kapcsolódó tanácskozássorozat egyik állomása volt.

A főkonferencia október 16-án tartották Budapesten, a Magyar Élelmiszertudományi és Technológiai Egyesület szervezésében. Keszthelyen az állati termékek és azok feldolgozása volt a fókuszban, Debrecenben az agrárgazdálkodás, Szegeden pedig az élelmezés során a növényi ágazat, a gabonatermékek kerültek a középpontba. A konferencián jelen volt az ENSZ Élelmezésügyi Világszervezetének regionális képviselője, Maria Kadlecikova is, aki az MTI-nek elmondta: jelenleg a világon több mint egy milliárd ember éhezik.

A folyamatot meg lehet állítani megfelelő anyagi ráfordítással, ami azonnali 83 milliárd dollár mezőgazdasági befektetést jelentene. Maria Kadlecikova szólt arról, hogy a szegény országokban jó infrastruktúrát kell kiépíteni, olyan intézményhálózatot, amely a partnere lehet a külföldi segítőknek. Támogatásra van szükségük a jó minőségű vetőmag alkalmazásához, és az öntözés kialakítása is nagyon fontos. Az utolsó nagy probléma pedig az élelmiszerláncolatban a raktározás, a megtermelt élelmiszer ugyanis sok esetben tönkremegy, mert nem tudják szakszerűen tárolni.

Későbbi feladat lesz majd, hogy a szegényebb országokban megtermelt árut a megfelelő élelmiszerbiztonsági előírások mellett a piacra kell engedni az Európai Unióban - részletezte Maria Kadlecikova.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gőgös Zoltán: felénél tart a kukorica betakarítása

A kukorica felét már betakarították, soha ilyen korán még ennyi nem került a magtárakba; az idén… Tovább olvasom