Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 13°C Még több cikk.

Szállodai árturpisságok

A szállodások vitatják, hogy az EU diszkriminációnak tekinti és elítéli, ha különböző állampolgárságúaktól eltérő árakat kérnek ugyanazért a szállásért. A témában illetékes jogi szakértő pedig aligha téved.

Sűrűn volt erről szó az utóbbi években, amikor Wolff Péter a Magyar Szállodaszövetség elnökeként – bár akkor még nem ismerte az EU álláspontját – saját erkölcsi érzékére hagyatkozva rendre kifogásolta azt a szokást, hogy számos hotelben más árat hirdetnek vagy ajánlanak a különféle állampolgárságú vendégeknek. Annál is inkább, mert tapasztalata szerint ilyenkor általában a hazai turisták kerülnek hátrányos helyzetbe.

Ismertetett egy esetet is, amely addig a legkirívóbb volt. Történt, hogy egy hazai utazási iroda balatoni nyaralást szervezett magyaroknak. A szállodában, ahol a csoport megszállt, osztrák turisták is laktak, akik szintén szervezetten érkeztek. A hazai csoport vezetője ott tudta meg, hogy az osztrák utazási iroda kedvezőbb árajánlatot kapott, mint a magyar. Elképzelhető a magyar turisták felháborodása.

Az is gyakorta megtörténik – állítja lapunknak Wolff Péter, aki most az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke –, hogy a telefonon érdeklődőnek mondanak egy szobaárat, de amikor a vendég megérkezik, sikerül ebből lealkudnia. Ezt nevezik a szállodások deszk árnak. Ami rendben is lenne, ha a hotel átgondolt és tudatos árpolitikát folytatna, vagyis ha a menedzsment hetekre előre meghatározná, milyen árat alkalmazhat a deszk.

A többféle árat az utazási szakmában először a légitársaságok alkalmazták – amolyan last minute alapon. Vagyis ha a repülés napján még volt üres hely a gépen, az utolsó repülőjegyeket hajlandók voltak olcsóbban odaadni. Ezt a légitársaságok yieldingnek nevezik. A módszert a szállodák úgy vették át, hogy ha estefelé váratlanul befutott egy autóbuszos csoport, minden másnál kedvezőbb áron megszállhatott – mondván, különben üresen állnának az ágyak.

Mivel a szállodások tudják, hogy a magasabb árat fizetők enyhén szólva zokon veszik az összevisszaságot, a problémát leggyakrabban úgy próbálják áthidalni, hogy speciális csomagokat állítanak össze belföldi és külföldi csoportoknak. Olyanokat, amelyekből az ügyintézőkön kívül senki más számára sem derül ki külön-külön a szállás, a reggeli, a transzfer, a program és egyebek ára.

Az viszont már szokott dolog az egész világon, hogy a konferenciák, kongreszszusok résztvevői speciális árat fizetnek, ha pedig valamelyik nagyobb túraszervező rendszeresen ugyanabba a szállodába viszi utasait, vagy ha hosszú időre előre a csoportok egész láncolatának foglal helyet, lényegesen jobb árat kap, mint mások. Ha a túraszervező csak egy-egy alkalommal visz csoportot egy hotelbe, szintén kaphat kedvezményt, amiért sok vendéget hozott. Wolff szerint ez is rendben van: a hotel jól átgondolt üzletpolitikájában szerepelhet ilyen, az elfoglalt ágyak számától függő áreltérés.

Napjainkban a last minute kedvezményt az ellenkezője kezdi felváltani: minél előbb fizet be valaki valamely túrára, annál kedvezőbb árat kap. Ez üzletileg indokolt, korrekt eljárás, és az OIB elnöke reméli, a szállodák is áttérnek rá. Annál is inkább, mert a külföldi és a belföldi vendégek megkülönböztetése az EU-tagországokban, így már nálunk is, diszkriminációnak tekintendő, ezért elítélendő – állítja Salamon András, az Európai Unió Bizottsága mellett működő idegenforgalmi-jogi tanácsadó csoport magyar tagja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megszűnt a vámtorlódás

Az uniós vámrendszer bevezetése után az ország vámhivatalaiban tumultus lett, a fuvarozók,… Tovább olvasom