Kisalföld logö

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 20°C Még több cikk.

Szabadka – egy karnyújtásnyira

Észak-Vajdaság legnagyobb városa ezernyi szállal kötődik Szegedhez. De hiába, hogy több mint harminc éve testvérvárossá fogadta egymást a két régióközpont, a szegediek sem igazán ismerik azt a várost, ahová többnyire csak vásárolni járnak, esetleg futó pillantást vetnek szecessziós épületeire.
A magyar konzulátus épületében működött egykor Közép_Európa első mozija. A szerző felvétele
Az Osztrák–Magyar Monarchia fénykorában Szabadka sokkal nagyobb volt Szegednél.
A múlt század elején épült városháza, amely a Monarchia legnagyobb alapterületű önkormányzati épülete volt, így ma a helyhatósági hivatalokon kívül kényelmesen elfér itt a helytörténeti múzeum, a történelmi levéltár, egy étterem, egy gyógyszertár, sőt néhány bankfiókot, és boltot is találunk a jellegzetes vörös falak között. Érdemes felmászni a központi torony tetején található kilátóba, mert szép időben nemcsak a várost és a környékbeli településeket látni, de néhány magasabb szegedi épület körvonalait is megpillanthatjuk.

A városháza előtti téren található a Népszínház klasszicista stílusú épülete, melyben már nem működik társulat, de azért érdemes bemenni, mert az előcsarnokban egy hangulatos kávézó várja a vendégeket. Ha már a szórakozóhelyeknél tartunk, Szabadka igazi mediterrán hangulatú város, rengeteg terasszal. Az árak nem szöknek az égbe, kicsit olcsóbban ehetünk, ihatunk, mint otthon, de jobbára csak a dinárt, esetleg az eurót fogadják el. Forinttal csak a piacokon próbálkozzunk, ott sem mindig veszik el a magyar fizetőeszközt.

Ha a sétálóutca végén található Belgád Áruháznál balra fordulunk, egy kis utcában rábukkanunk a magyar konzulátus gyönyörűen felújított szecessziós épületére. A helyiek szerint ebben a házban működött Közép-Európa első mozija. Szabadka a múlt század elején valóban szellemi központ volt.

A város nagy szülötte, Kosztolányi Dezső, akinek szobra néhai gimnáziuma előtt látható. Unokatestvére, Csáth Géza egyszer, az innen is jól látható városházára azt mondta, ilyen ízléstelen épületbe nem hajlandó belépni. A sors fintora, hogy Csáth a magyar irodalmi szecesszió egyik legismertebb képviselője, ő azonban inkább a Szabadkához tartozó Palicson szeretett időzni.

Aki ellátogat Palicsra, hamisítatlan századfordulós hangulattal találkozhat. Palics hajdan Balatonfüredhez, Wiesbadenhez, Karlsbadhoz hasonló nagyvilági fürdőhely volt. A hatalmas Palicsi tó környékén csárdák, tanyák, borospincék, természetvédelmi területek és kirándulóhelyek találhatók. Valaha pezsgő sportélet jellemezte a kis települést, sőt már a 19. század végén helyi olimpiát is rendeztek itt.

A sportolásra és pihenésre vágyók egy másik kedvelt helyre is kirándulhatnak Szabadka szomszédságában. Kelebián, közvetlenül a magyar határátkelő mellett egy európai hírű lovarda várja az érdeklődőket. A lipicai lovak istállóját egy üvegfal választja el az étteremtől, így akár ebéd közben is gyönyörködhetnek a vendégek a csodálatos állatokban. Aki lovagolni akar, itt kísérletezhet, de megtekinthetünk egy kocsimúzeumot is, és aki ki szeretné próbálni, milyen érzés volt egy régi konflisban utazni, itt megteheti. A szellemi és időutazás végén akár gyalog átsétálhatunk a kelebiai átkelőnél a magyar oldalra, és búcsút inthetünk Szabadkának és környékének.


Biztonságos-e a Vajdaság?

Sokan félnek Szerbia és Montenegrótól, mert egyre gyakrabban érkeznek hírek magyarverésekről. Szabadkán is történt ilyen, de az ott élők állítják, az észak-vajdasági városban mindig békében megfértek egymás mellett a különböző etnikumok. A mostani problémát elsősorban a Koszovóból menekült szerb fiatalok okozzák, akik elkeseredettségükön sokszor azzal szeretnének felülemelkedni, hogy megtámadják a más nemzetiséghez tartozókat. De az utóbbi időben erre is egyre kevesebb a példa, turistákat pedig még sohasem támadtak meg menekült fiatalok. 


Szincsok György

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarországon jut a legtöbb tanár egy diákra

Az európai Unióban Magyarországon jut a legkevesebb diák egy tanárra. Az uniós statisztikai hivatal… Tovább olvasom