Kisalföld logö

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -4°C | 2°C

Szabad szájú gyerekek?

Mi, felnőttek sokszor morgunk: „Már megint mit mondott, hogy beszélt ez a gyerek?" „Micsoda tiszteletlenség!"
Ez így van, mióta a világ forog: a fiatalok sokszor szabad szájúak, viselkedésük néha sértő és tiszteletlen. De vajon mit teszünk mi, felnőttek azért, hogy lázadásaikat, méltatlankodásaikat helyes mederbe tereljük? Vajon hozzák-e fiataljaink a családból azokat a konfliktusmegoldási mintákat, módozatokat, melyek a másik fél számára is elfogadhatók? Ha pedig ilyenekkel nem rendelkeznek, megtanítjuk-e őket a személyiségi jogokat tiszteletben tartó véleménynyilvánításra?
A közoktatási törvény kimondja, hogy „a tanuló joga különösen, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről".

Joga a tanulónak, hogy véleményt nyilvánítson „az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről" is. A tanulói érdekképviseletnek, a diákönkormányzatnak is van véleménynyilvánítási joga „a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben". (Megjegyzés: kevés olyan kérdés van az iskolában, amely valamilyen módon nem a tanulókkal kapcsolatos.)

A jog oldaláról tehát megfogalmazódik a szabad véleménynyilvánítás. De hol és hogyan mondhatja el a véleményét a tanuló, van-e ennek valamilyen intézményes formája az iskolákban? Tájékoztatják-e a tanulókat arról, hogy az iskolákban baj, probléma, félreértés esetén kit keressenek, hova forduljanak? Megfogalmazódnak-e ezek a lehetőségek az iskolai szabályzatok valamelyikében, és ezekről megfelelően tájékoztatják-e a tanulókat?

Ha vannak ilyen kimondott, intézményesült lehetőségek (osztályfőnöki óra, diák-önkormányzati gyűlés, diákparlament) valóban működnek-e, bíznak-e bennük a tanulók, vagy más informális csatornák szolgálják a véleménynyilvánítást, illetve „fogják ki a szelet a vitorláikból"? A kérdések sorozatára válaszokat, jó gyakorlatokat keresünk!
Hiszen valószínűleg nem jutnak el a tanulói vélemények mindig a megfelelő döntéshozó helyre. Sok esetben megmaradnak a folyosói morgolódás szintjén. A kimondatlan és megoldatlan problémák néha bombaként robbannak, melynek következménye a sértődés, a harag, netán a megtorlás. A jó szándék ellenére valószínűleg érdemi válasz, következmény nélkül marad sok tanulói kérdés, vélemény.

A meghallgatás, a véleményekre való reagálás pedig – még ha negatív is – fontos, hiszen nevelő hatással bír. A tanulói véleménynyilvánítás eljárásrendjét – a véleménynyilvánítási fórumok megjelölésével, a vélemények kikérésének, összegzésének mikéntjével, a vélemények értékelésének rendjével és a döntések előkészítésében játszott szerepük meghatározásával – minden intézményben meg kell határozni.
Sok idő és sok tanulás szükséges ahhoz, hogy a tanulók tudjanak élni ezzel a jogukkal. A fórumokat működtetni kell, és minden lehetséges eszközt meg kell ragadni arra, hogy a tanulók véleményét kikérjük. Gyakorolják ezáltal gyermekeink a gondolkodást, a kritikus szemléletet, lássák, hogy léteznek alternatív megoldások a problémákra! Ez a folyamat hosszú és fáradságos pedagógiai munkát, a nevelőtestületektől közös szemléletet igényel. Hozadéka viszont mind az egyének, mind a közösség szintjén óriási lehet.

Remseiné Bódi Judit, megyei pedagógiai intézet
A témával kapcsolatos véleményeket a hancz.gabor@kisalfold.hu e-mail címre várjuk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Van-e már karácsonyi hangulata?

Tovább olvasom