Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Strasbourg: a magyar egyházjogi törvény sérti a kisegyházak jogait

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól - mondta ki keddi ítéletében Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a státuszától megfosztott kilenc egyházat képviselt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, az MTI-hez eljuttatott közleményében a jogvédő szervezet sikereként értékelte az ítéletet.

A bírák úgy találták, hogy a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás az állami támogatással visszaélő közösségek kiszűrésére.

Emellett a bírák szerint nem összeegyeztethető az állammal szemben támasztott vallási semlegesség követelményével, hogy a vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, és objektív indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak.

A bírák úgy ítélték meg, hogy öt panaszos számára megfelelő nem vagyoni jellegű kártérítést jelent az, hogy a bíróság megállapította, hogy a jogaik sérültek, a többi esetben viszont arra a megállapításra jutott, hogy nem áll készen, hogy kártérítést ítélhessen meg, ehhez az ítélet jogerőssé válásától számítva fél éven belül további információkat kér a panaszosoktól.

A döntést ismertető kommüniké rámutat, hogy a bírák legitim célként ismerik el a csaló, az állami támogatásokkal visszaélő egyházak elleni fellépést, ám emlékeztet, hogy a vallási felekezeteket nem lehet úgy megkülönböztetni, hogy az megítélésüknek ártson, és rámutat, hogy sok országban az egyházként való állami elismerés a kulcsa a közösségek társadalmi megítélésnek, amely nélkül egy vallási csoportra "gyanús szektaként" tekinthetnek.

"Éppen ezért a bíróság nem hunyhatott szemet afölött a kockázat fölött, hogy így valamely vallás követője legfeljebb megtűrtnek, de nem szívesen látottnak érezze magát, ha az állam megtagadja annak az elismerésnek és támogatásnak a megadását, amelyben egyháza korábban részesült, és amely más felekezeteknek továbbra is jár" - írja a strasbourgi bíróság.

"A bíróság elismeri a magyar kormány legitim aggodalmait azzal a problémával összefüggésben, hogy Magyarországon korábban nagy számú egyház volt bejegyezve, amelyek közül néhány visszaélt az állami támogatással, de valódi vallási tevékenységet nem folytatott. Mindazonáltal a kormány nem bizonyította, hogy a vélt problémát ne lehetne kevésbé drasztikus eszközökkel megoldani, például igazságszolgáltatási ellenőrzéssel vagy a bizonyítottan visszaélő egyházak feloszlatásával" - tudatja a bíróság.

Sérelmezik a bírák azt is, hogy a kisegyházaknak, a parlamenttől, egy alapvetően politikai testülettől kell kérniük, hogy újra jegyezzék be őket egyházként. A bírák úgy vélték, hogy összebékíthetetlen az állammal szembeni semlegesség elvárásával az a helyzet, amelyben vallási közösségek kedvező szavazatokért "udvarolnak" politikai pártoknak.

"A magyar kormány nem szolgáltatott semmilyen indokot, amely igazolná, hogy miért kellett megvizsgálni, hogy már aktív egyházak veszélyesek-e a társadalomra, sem azt nem bizonyította, hogy a panaszos szervezetek valóban veszélyt jelentenének" - állapították meg a bírák.

A panaszos vallási közösségek annak megállapítását is kérték, hogy a törvény diszkriminatív, és a jogorvoslathoz való joguk is sérült, ám ezt a bíróság a megállapított jogsértés miatt nem vizsgálta külön.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európai Uniótól teljesen független, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács intézményi családjába tartozik, ítéleteit az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján hozza meg.

Jogsértés megállapítása esetén a strasbourgi bíróság vagyoni és nem vagyoni kártérítést, úgynevezett igazságos elégtételt ítélhet meg, de ítéleteivel nem semmisítheti meg tagállamok jogszabályait, és önmagában az ítélet nem kötelezi arra a magyar törvényhozást, hogy megváltoztassa a kérdéses törvényt.

Hegyi Szabolcs, a TASZ lelkiismereti szabadság programjának vezetője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy az egyháztörvény 2012-es beiktatása a magyar jogba a jogfosztás egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta. A TASZ ezzel kapcsolatos álláspontját pedig korábban megerősítette az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is.

Ez ugyanis kimondta - idézte fel -, hogy a törvényesen működő egyházaknak a státusuktól törvényalkotással történő megfosztása semmis, az egyházi jogállás változatlan, a határozatot a kormányzat azóta sem hajtotta végre.

"Ítéletével az EJEB olyan jogsértést állapított meg, amelyért a jogalkotó a felelős, a jogorvoslat megteremtése tehát szintén a jogalkotó felelőssége" - szögezik le.

Ebben a helyzetben a TASZ azt várja, hogy a magyar állam eleget tesz a döntésnek, hiszen az ítéletből az is következik, hogy Magyarország Alaptörvénye is emberi jogokat sért.

Mivel az Országgyűlés az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, ezért jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz - tette hozzá.

"Jó oka van tehát a parlamentnek az alapos módosításra" - közölte Hegyi Szabolcs
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

20 ezren regisztráltak a diplomementő programba

Április 14-ig meghosszabbították az előjelentkezést. Tovább olvasom