Kisalföld logö

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Sólyom: az Ab megszűnik alkotmánybíróság lenni

Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság (Ab) megszűnik alkotmánybíróság lenni, "ezen a lejtőn nehéz megállni" - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke szerdán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán az alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.

A volt államfő ezt annak kapcsán mondta, hogy az Országgyűlés szerdán szűkítette az alkotmányban az Alkotmánybíróság jogkörét.

Hangsúlyozta: a legnagyobb veszteségnek azt érzi, hogy elvették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az Alkotmánybíróság megállapíthatja a gazdasági tárgyú törvények alkotmányellenességét, de a jogszabályokat nem semmisítheti meg. Sólyom László szerint így deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követni.

Kitért rá, hogy az alkotmányellenes mulasztás és a jövőbeni megsemmisítés esetében ez most is így van, de ezekben az esetekben fennáll, hogy a testület kötelezi a jogalkotót a helyzet orvoslására. A módosítással azonban az alkotmányellenesség érdektelenné válik a törvényhozó számára, következmények nélkül túlléphet az alkotmányon.
A volt államfő kitért arra is, hogy az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. Szerinte ez marad az egyetlen lehetőség a jogállam alapvető zavarának jelzésére és egy, legalább halasztó hatályú közbelépésre.

"Ma délutántól a reményünk a jövő alkotmánya marad" - jelentette ki Sólyom László. Ezzel összefüggésben megismételte korábbi véleményét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal, s az új alkotmánynak a hatályos alkotmány értékeire kell épülnie, azt kell kiteljesítenie. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy jó, használható és legitim alkotmány szülessen, nincs szükség a hatályos alkotmány "becsmérlésére", sem olyan szembeállításra, mintha a hatályos alkotmányos rend ellenében kellene alkotmányozni.

Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki, a normatív részben pedig a visszalépés tilalmának és a már eddig is előremutató rendelkezések továbbfejlesztésének kellene érvényesülnie. Hangsúlyozta: az új alkotmányt a normális parlamenti kormányzás viszonyaira kell tervezni.

Beszédében Sólyom László úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hét törvényjavaslatai és indokolásuk a népi igazságérzetet, a többség mindenhatóságát, továbbá a régi világot képviselő alkotmány és az új világ ellentétét a jog uralma fölé helyezték. Utalt Zlinszky János volt alkotmánybíró levelére, amelyben a jogtudós arról írt, hogy a "jogállami kontroll szükségességének megkérdőjelezése a jogállami létre hoz súlyos veszélyt, és hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy a parlamenti többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes normákat alkothasson". A volt államfő szerint ezek az intézkedések, illetve az indokolásukként szánt érvek megrendíthetik az új alkotmányba vetett bizalmat. Hozzátette ugyanakkor, az is lehetséges, hogy a mai helyzet korrekcióját éppen az új kormány indíthatja el, helyreállítva a normális viszonyokat.

A volt köztársasági elnök fontosnak nevezte, hogy az első javaslatokhoz képest történt bizonyos visszakozás. Szerinte biztosan hatott erre a politikai döntésre az, hogy a jogtudó értelmiség széles körben, pontos szakmai érvekkel állt ki az alkotmányos állam alapelvei mellett.

Sólyom László több érvet is bírált, többi között "nonszensznek" nevezte azt a törvényjavaslat indokolásában szereplő mondatot, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörét azért kell korlátozni, mert a jogállam már nagyon jól működik. A legsúlyosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy miután az Alkotmánybíróság nem engedi érvényesíteni a kormány gazdaságpolitikáját, illetve az igazságosságot, így - ahogy fogalmazott - nem az alkotmány, hanem az Ab a gát, "következésképpen az Ab-t kell kiiktatni, s akkor alkotmányossági kérdésekkel nem kell foglalkozni".

A volt köztársasági elnök szerint ezek olyan klasszikus dilemmák a napi politika szolgálatában, amelyek a régi jogállamokban is felmerülnek. Ugyanakkor épp azért, mert az alkotmánybíráskodás maga 150 éve vitakérdés, a képviselőknek a magyar alkotmányfejlődésből, az elmúlt 20 évből kellene kiindulniuk. Kritikaként fogalmazta meg, hogy ez fel sem merült a vitában.

Olvasóink írták

  • 8. Robusto 2010. november 11. 13:32
    „Sólyom szembesült elvbarátai igazi arcával...”
  • 7. LAZA 2010. november 11. 11:22
    „Meg hát nagy valószínűséggel fenn állhat a személyes ill.baráti rokoni érintettség is.
    Különben miért is volt ez ennyire sürgős?
    Tán csak nem a saját leendő pénzeiket is féltették az urak.
    Biztos vagyok abban,hogy lesz még Orbánéknak nagyon sok törvénye, rendelete,megoldása amelyek nekem és sok másunknak nem fog tetszeni. Fogom is ezeket kritizálni. Ám az alkotmánybíróság ilyetén történő megregulázása nem tartozik ezek közé!”
  • 6. LAZA 2010. november 11. 10:51
    „1.osztom!
    Az egész gyülekezet mint már oly sokszor leírtam már egy tudálékosan okoskodó bagázs.
    Egzakt mindenki számára egyértelmű határozatot még nem hallottam tőlük.
    Aztán a szelektálásuk.
    Nevezetesen,hogy mit tárgyalnak és mit nem.
    Nem emlékezem arra,hogy egyszer is bármiféle határozatot hoztak volna az elmúlt 10-15 évben gyakorlattá vált pofátlanul magas(minimum a jó erkölcsbe ütköző)végkielégítések ellen.
    Ezzel lehetőséget,teret biztosítva a tolvaj gazembereknek,hogy az adófizetők által keservesen befizetett adó forintokból tíz és száz milliókat tegyenek zsebre.Biztosan tudva,hogy a pénz a zsebükben maradhat mert ha vissza akarják venni tőlük akkor majd jőn az AB és a jogbiztonságra való hívatkozással úgysem engedi!
    Tessék már mondani nekem,hogy MILYEN JOGBIZTONSÁGOT JELENTENEK EZEK,A GITTEGYLET ÁLTAL LASSAN MÁR HÚSZ ÉVE MEGHOZOTT HATÁROZATOK?
    Egy nagy kupac sz.rt!”
  • 5. Fürgeszarvas 2010. november 11. 07:04
    „Nem szeretem ezt az embert,mert tevékeny részese volt annak,hogy narancsuralom alakulhatott ki az országban - de most igaza van ! Jogászként , az Alkotmánybíróság egykori elnökeként világosan látja, hogy az alkotmányozásnak ez a fideszes módja hová vezet ! Nem lesz ennek jó vége !”
  • 4. janika 2010. november 11. 06:54
    „"gjpzsi" aki még nem fordult az Alkotmánybírósághoz és válaszaként egy eget verő baromságot nem kapott tőlük az ne kritizálja a mások véleményét ez ügyben. Ugyan is fogalma sincs a valóságról.”
  • 3. load 2010. november 11. 01:14
    „Na akkor van-e most is erkölcsi válság?”
  • 2. gjozsi88 2010. november 10. 19:26
    „janika!
    Meg be kellene ketrecbe zárni az országot, hogy a tőke véletlenül se jöjjön be és az elme osztályról senki ne juthasson ki...majd szóljatok, hogy időbe leléphessünk, nehogy bezárjatok bennünket!”
  • 1. janika 2010. november 10. 19:15
    „Már több mint tíz éve, hogy azt írtam ,hogy szét kellene zavarni őket a szélrózsa minden irányába.l”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

15 évre enyhítették az apósát halálra késelő férfi büntetését

Életfogytiglan helyett 15 évre mérsékelték a fegyházbüntetését a férfinak, aki halálra késelte apósát, volt feleségét pedig életveszélyesen megsebesítette egy éve Nyíregyházán. Tovább olvasom