Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Sivataggá válhat fél Magyarország

Horvátország egyes területein a nyári időszakban már a folyó bornál is drágább egy pohár csapvíz. Hazánk ellenben elpocsékolja a 21. század aranyát, az ivóvizet.
„Naponta egymilliárd ember nem jut elegendő ivóvízhez" – jelentette ki Butrosz Gáli, az ENSZ volt főtitkára a BBC brit közszolgálati médiumnak adott interjújában. A politikus szavait megerősítette az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) a napokban véget ért genfi tanácskozása, amelyet a megújuló energiaforrások, így az édes víz kapcsán is folytattak. Az IPCC tavalyi jelentése kitér arra, hogy a rablógazdálkodás és a klímaváltozás miatt 2050-re a világ népességének fele nem jut elég ivóvízhez. Butrosz Gáli is megerősítette: a Nílus völgyének országaiban és a Közel-Keleten a következő évtizedekben háborúkat is okozhat az édes víz hiánya.

Ivóvízzel locsoljuk a kertet

Magyarország édes víz szempontjából kiváló helyzetben van, a Kárpát-medence gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, így egyelőre nem kell tartanunk a szomjúságtól. A lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban nem ennyire derűlátóak: hazánk ugyanis egybehangzó vélemény szerint elpazarolja édesvíz- és termálvíz-kincsét.

„Nem becsüljük meg az ivóvizet" – mondta Ányos József. A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint a magyarok inkább fogyasztanak palackozott ásványvizet, pedig hamarosan idehaza is nagy kincs lesz a vezetékes víz. „Felszíni vizeink nyolcvan százaléka a határainkon túlról érkezik. Jelenleg az a stratégia, hogy ezt a vízmennyiséget, az árvízveszély miatt, minél gyorsabban ki kell terelni az országból. Pedig tározókban kellene tartani, fel lehetne használni öntözésre, gazdálkodásra, nem kellene a drága ivóvizet pazarolni. Itthon azonban tabutéma a víztározók építése, holott ez elemi szükséglet lesz a klímaváltozás miatt" – jelentette ki a szakember. A Vásárhelyi-terv keretében tervezett 13 víztározó helyett csak a cigándi készült el, és a tiszaroffi épül, amelyek kapacitása nem elegendő.

ha hamarosan nem változik a vízgazdálkodás, az egyre kevesebb nyári csapadék miatt fogyasztási korlátozásokat kell majd bevezetni
Ha hamarosan nem változik a vízgazdálkodás, az egyre kevesebb nyári csapadék miatt fogyasztási korlátozásokat kell majd bevezetni.


Ányos József szerint ha hamarosan nem változik a vízgazdálkodás, az egyre kevesebb nyári csapadék miatt fogyasztási korlátozásokat kell majd bevezetni. „Ez főleg a mezőgazdaságot és az ipari szektort érintheti, a lakosság kezdetben hasonló korlátozásokra számíthat, mint Európa más részein: tilos lesz vezetékes vízzel locsolni vagy autót mosni. Nyugat-Európa legtöbb országában már most is elképzelhetetlen, hogy valaki vezetékes ivóvízzel locsolja a kertjét. Szerencsére hazánk most még gazdag felszín alatti vizekben is, így nem okoznak majd komoly gondot a nyári aszályok – tette hozzá. Kiemelte azonban, hogy ez nem lesz mindig így.

Vészesen kiszáradhat a Szigetköz

„A termálvizek hasznosításában még elképesztőbb a pazarlás: az ország kincse egyszerűen elfolyik. Bármelyik település bárhol fúr egy ezerméteres kutat, abból ömlik a termálvíz vagy a gyógyvíz, de senki nem gondolkodik azon, hogy ennek a víznek vissza is kellene kerülnie. A nyakló nélkül kitermelt víz előbb-utóbb el fog fogyni" – tette hozzá.
Egy 2003-as tanulmány szerint 2001-ben tízmillió köbméter termálvizet emeltek ki hazánkban. Jelenleg nincs hivatalos adat az éves vízkiemelésről, de az időközben fúrt kutak kapacitására alapozott becslések szerint ez meghaladhatja a százmillió köbmétert. „Ha nem vezetünk be hamar mennyiségi korlátozásokat, egyszer el fog fogyni" – mondta. Külön kiemelte, hogy a termálfürdőkben felhasznált meleg víz sokszor egyszerűen szennyvízként elfolyik. „Ez bűnös pazarlás" – zárta szavait Ányos.

Magyarországon nemcsak a globális felmelegedés miatt kerülhet veszélybe a lakosság ivóvízellátása. A Duna völgyének települései közvetve a folyóból, azaz a folyó mentén fúrt kutakból nyeri vízellátásának nagy részét. Pontosan ezt veszélyezteti a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztési programja, amelynek keretében 2,7 méteres mélységben, 150-180 méter szélességben kotornák végig a Duna medrét, hogy a teherhajók számára optimális 2,5 méteres merülési mélységet biztosítsák.

„Méterekkel lejjebb száll majd a talajvíz, ennek pedig három következménye lesz: először is mélyebb kutakat kell fúrni, költségesebb lesz a víztisztítás, így drágább lesz a vezetékes ivóvíz. Másodszor a Duna teljes hazai szakaszán kiszáradhat a parti növényzet és az ártéri erdők, mint Gemenc vagy a Szigetköz. Harmadszor a Duna menti területek, így a Bács-Kiskun megyei Homokhátság még kevesebb vízhez jutnak" – mondta lapunknak Figeczky Gábor, a WWF természetvédő szervezet természetvédelmi igazgatója.

Kiemelte: mindez hozzájárul majd a globális felmelegedés miatti aszályos időszakokhoz. „El kell majd döntenie a kormánynak, melyik ujjába harapjon: a hajózást támogassa, vagy a Duna mellett élők ivóvizét biztosítsa" – közölte Figeczky.
Farkas Károly

Olvasóink írták

  • 14. Pétervitéz 2008. szeptember 30. 09:59
    „Tengermély Tiszteletem az ide tévedő internetvándoroknak!

    a meglátásom az, hogy nem fogyasztási korlátozásokat kell majd bevezetni, hanem legeslegelőször is beszüntetni azt a téveszmét, hogy szép a csillogó-villogó gépjármű! az autó használati tárgy és mint olyan, nem esztétika szempontot kell képviseljen!

    ezért; követelem a világ kormányaitól, hogy szüntessék be a folyadék alapú fényezést, valamint az ivóvízzel történő autómosók üzemelését!

    Péter, BIOGárda”
  • 13. kútfúró 2008. szeptember 22. 15:55
    „A saját kútból való öntözéssel pedig kéretik vigyázni: érvényes törvények-rendeletek szerint nem biztos, hogy csak úgy fúrhatunk egy kutat, csak úgy vételezhetünk a közös kincsből, ingyen, bérmentve. Szíveskedjenek utánanézni!”
  • 12. kútfúró 2008. szeptember 22. 15:51
    „Ha majd egyszer nem kell a jövedelmem 40-45%-át csak fűtésre fizetnem, ha majd egyszer lesz lehetőségem arra, hogy ipari vízzel vagy tisztított szennyvízzel mossam a (nem létező) autómat, ha majd egyszer lehetőségünk lesz a takarékoskodásra (mert a mostani jövedelmi viszonyok miatt ezt csak nagyon kevesen tehetik meg), ha majd egyszer lesz kertem meg füvem is, bizony meggondolom majd, hogy mikor, milyen vizet, mire fogok használni. Ha majd egyszer elérjük azt, hogy az alattunk (Kisalföld alatt) levő hatalmas méretű és ezért hihetetlen nagy kincset érő ivóvíz-lencse védelmében nem engedjük, hogy szlovák barátaink hatalmas méretű iszaptárolót működtessenek e kincs fölött, akkor beszélgethetünk e témáról újra.
    Amíg egy szűk ösvényen kell egyensúlyoznunk a lét-nemlét határán, addig nekem ne tartson környezetvédelmi előadást senki!”
  • 11. Platini Jose 2008. szeptember 21. 16:14
    „A kut-viz minosege is problema. Nalunk majdnem mindenki "szemetel" ahelyett, hogy elszallittassa a hulladekot, es a szenyvizet. A szenny-viz szallitok meg sporolni akarnak es jaratlan utakon, erdokben uritik a tankot, vagy rakjak le a szemetet. Sajnos mi magyarok olyanok vagyunk mint a diszno, sajat szemetunkben elunk, csak azert, hogy ne kelljen fizetni par szaz forintot. A talaj viz legtobb esetben annyira szennyezett, (moso-porok, stb) hogy ivasra alkalmatlan. Egyre jobban szennyezzuk ezt a kincset es a vegen a szenny az ivo-vizben fog megolni minket.”
  • 10. cs 2008. szeptember 21. 12:46
    „Tán meg kéne fogni az esővizet. 50 m2 tetőről 30 m3 víz gyűjthető össze. Én ezt használom a kert öntözéséhez, a kútvíz legfeljebb a fűre mehet.”
  • 9. miracle 2008. szeptember 21. 12:37
    „federik
    Azért nem egészen. A kút a talajvizet gyűjti össze, ezt közvetetten végül is az országunkba befolyó folyóvizek pótolják. Ha nem locsolom el, akkor is "eltűnne", mert elfolyna a patokkal, folyókkal, mivel nem tudna a földbe beivódni.
    A vezetékes víz viszont tisztított, tárolt, szállított vagyis drága.”
  • 8. /joco1-az igazi 2008. szeptember 21. 12:34
    „federik.: a kutban is ivoviz van, de nem a 300X drágább "hálozati" ivoviz. A megoldás "megtalálása" a legfontosabb. Mi még mindenben igy a vizkészletünkben is pazarlo "gazdálkodást" folytattunk, mert ez van. Tehát inkább keressük a megoldást, mint azt ami szétválaszt bennünket.Ezt az utolso mondatomat nem a Te(7) reagálásod motiválta.”
  • 7. federik 2008. szeptember 21. 11:53
    „Okos ötlet miracle!
    Csakhogy a kútban is ivóvíz van, és a cikk nem azzal foglalkozik,hogy nekem melyik megoldás az olcsóbb,hanem az ívóvízbázist féltve óv a locsolástól és az autómosástól.Ebből a szempontból meg tök mindegy,hogy helyben,kútból vételezem a locsolóvízet,vagy közvetve a vízmű kútjáról,azaz a vezetékről.Ezért tartom magam is rossz példának a locsolást és az autómosást.
    ..de ne legyen igaza beetetésnek.”
  • 6. DP 2008. szeptember 21. 11:46
    „Arról volt szó hogy marad a vízszint mert visszapótolják a kiásott medret vízzel.

    Errefele vagy nem locsolják a kertet, vagy kútból.”
  • 5. miracle 2008. szeptember 21. 11:08
    „beetetés
    Kertet locsolni kútból kell. 1000* olcsóbb is.”
  • 4. beetetés 2008. szeptember 21. 10:43
    „"tilos lesz vezetékes vízzel locsolni vagy autót mosni. Nyugat-Európa legtöbb országában már most is elképzelhetetlen, hogy valaki vezetékes ivóvízzel locsolja a kertjét."
    Ányos József talán alternatívát is ajálhatna milyen vízzel mossuk autónkat,és milyen vízzel locsoljuk kertjeinket?
    Mindemellett Ányos úr valószínű nincs tisztában azzal,hogy az emberek túlnyomó többsége a fűtés,a villanyszámlát is nehezen fizeti
    a jelenlegi jövedelmi viszonyok között,ezért esze ágában sincs pazarló módon azzal a vízzel locsolni, melynek köbméterenkénti ára még a szennyvízként való tisztítást is magába foglalja.Természetesen egyetértek,óvni kell az ívóvízbázist,mégis van egy olyan (rossz) érzésem, hogy a fenti cikk,egy újabb áremelés előkészítésének céljából íródott.”
  • 3. kútfúró 2008. szeptember 21. 10:08
    „Néhány tíz évvel ezelőtt, ha egy cég saját kutat fúrt és vizet termelt (akár hideg vizet is), plombált-hitelesített mérőn keresztül vételezhetett, és negyedévesszámadásokban kellett jelentenie és fizetnie. (hideg kútvízért is, szennyvízért is!) A cikkben pedig azt olvasom, hogy senki nem tud semmit a kitermelt vizek mennyiségéről.
    Ez tényleg így van?”
  • 2. tollas 2008. szeptember 21. 08:19
    „Az ország számára, olyan területeken kell példát mutatni ahol van
    víz, - csak ésszerüen kell vele gazdálkodnunk.
    Az árterek kapják meg a vizet, tanuljuk meg hogy az árterekben
    burjánzó növényzetnek több funkciós jelentősége van.
    - Ne úgy kezeljük, hogy annak a helyére mennyivel több víz elfér,
    hanaem a viz visszatartó képessége sem jelentéktelen.
    - Ne úgy kezeljük, hogy az csak szunyog paradicsom lesz, mint a
    mostani időszak is bizonyítja. - A fecskék számára az árterek a
    túlélést biztosítják. - Az utolsó szunyog írtás napját meg kell
    határozni. A zsírtartalékaik a 0 val egyenlő.
    Ilyen kondicióval a hosszú vándorutat nem tudják megtenni.
    Madárvédelem - Természetvédelem”
  • 1. bbbb 2008. szeptember 20. 21:55
    „szerintem mar el is dontotte. gonyu kikoto meg is epult mar.
    nincsenek tavlati elkepzelesek, pontosabban vannak a jelen kornak, de hogyan fogunk az unokaink szemebe nezni, ha megkerdezik, miert nem gondoltunk rajuk is?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elégettem a gyermekemet

Mi visz rá egy édesanyát, hogy hagyja meghalni újszülött kisbabáját, majd a piciny testet elégesse?… Tovább olvasom