Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Siker, de milyen áron?

A rendszerváltás után felnövekedett nemzedék, a mai huszonévesek sikerhez, karrierhez való viszonyát elemzi legújabb könyvében Szakál Gyula győri szociológus.
Többéves kutatás, ezres mintán – a győri Széchenyi-, a Nyugat-Magyarországi Egyetem mosonmagyaróvári karának és a győri tanítóképző főiskolai karának hallgatóin – végzett felmérés eredményeit összegzi a Karrier és életstratégiák című kötetében Szakál Gyula. A Széchenyi-egyetem docense szerint a mai huszonévesek értékeiben, magatartásmódjában fontos helyet foglal el a sikermotiváció. A felmérésből kiderült: mindent megtesznek a siker érdekében, ha szükséges, feláldozzák egészségüket, baráti kapcsolataikat is.

– Ez a sikerminta nem tekinthető újnak, hiszen egy fejezet erejéig az apák nemzedékével is foglalkozunk. Már a hetvenes években kimutathatók – hatásaikkal együtt – a sikertörekvések, ezt a karrierista indíttatást vitték tovább a gyerekek. A különbség, hogy a mai fiataloknak nincsenek egzisztenciális félelmei. Számukra annyira fontos a siker, hogy ezért gondolkodás nélkül felmondják például a stabil munkahelyet is. S hogy mi jelent számukra a boldogság, a karrier? Jellemző a kötetben közölt egyik önvallomás: „a munkahelyemen levő magas beosztást, jó kereseti lehetőségekkel, presztízzsel, hatalommal". Felmérésünk eredménye is igazolja: a mai magyar társadalomban két hatalmas erő feszül egymásnak: az érezhető meggazdagodás elve, illetve a forráshiányos társadalom. Vagyis manapság az emberi méltóság anyagi javakkal mérhető. Ugyanakkor az emberek nagy része nem juthat nemhogy a gazdagodás, hanem még a tisztességes jólét szintjére sem.

Szakál Gyula úgy fogalmazott, hogy a sikertelenségben őrlődő emberek a kudarcért elsősorban önmagukat okolják. Az önmarcangolás miatt egy széles réteg élete alkoholizmusba, esetleg öngyilkosságba fullad. A magyar társadalom sokkal szegényebb annál, mint amilyennek láttatja magát. Azoknál, akik a „lakás-autó" szintig sem juthatnak el, torz magatartásformák jelennek meg: „Ha rádöbbennek, hogy a szerepeket hosszú évtizedekre leosztották, az irigység agresszióba vált, naponta találkozunk a médiában, az utcán ezzel a jelenséggel." Az szociológus szerint „fontos lehet az elkövetkező évtized, segíthet az uniós csatlakozás is abban, hogy olyan közeli viselkedésminták honosodjanak meg Magyarországon, amelyekre lehet jövőt építeni".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Országos fellépés a lakásmaffiák ellen

Az Országgyűlés lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottsága felkéri az országos… Tovább olvasom