Kisalföld logö

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 7°C | 10°C Még több cikk.

Schmitt Pált választották államfőnek

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek augusztus 6-i hatállyal az Országgyűlés kedden.


17: 50 -
A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki  kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül  263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án  váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. (A  megválasztáshoz a képviselők kétharmadának igen szavazatára,  legalább 258 képviselő támogató voksára volt szükség.)   

Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59  szavazat érkezett.  

A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor  elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket  hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok  száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Balogh Andrásra, 263-at  Schmitt Pálra adtak le.  
A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta  kézjegyével az esküokmányt.  

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az  eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom  Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság  elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és  Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel. Gratulált neki Orbán Viktor  miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány  több tagja is követett.  

A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a  szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP   frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik  jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra.   

Schmitt az új alkotmány mellett 
 
Mindannyiunk történelmi felelősségének" nevezte Schmitt Pál a  rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó,  modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet  új alkotmányának megszületését. A politikus köztársasági elnökké  választása után a parlamentben Szent István király intelmeire  alapozta beszédét.  

"Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az  ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi  Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez  mindannyiunk történelmi felelőssége" - mondta Schmitt Pál, aki  felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy  új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a "szent  meggyőződés", hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő  generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres  szöveg marad.  

A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte  elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és  Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete,  szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps  fogadta.  

A megválasztott államfő beszéde után a képviselők elénekelték a  Himnuszt, majd Schmitt Pál Sólyom László leköszönő államfővel  folytatott megbeszélést.   

A plenáris ülés után az államfőválasztásra meghívottak fogadáson  vettek részt. A meghívottak között voltak a határon túli  szervezetek, a történelmi egyházak, a diplomáciai testületek  képviselői, valamint a közjogi méltóságok.  

Schmitt Pál megválasztását a Magyar Olimpiai Bizottság  tisztségviselői és neves sportolók is figyelemmel kísérték többek  közt Grosics Gyula, az Aranycsapat egykori tagja, Regőczy Krisztina   jégtáncos, Kovács István ökölvívó és Balogh Gábor öttusázó.  

Az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját.

16:48 - Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és  -választás. A MSZP államfőjelöltje Schmitt Pál megválasztása után - a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott -  sajtótájékoztatóján kedden úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a  vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel  tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a  legközelebb állnak. Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása -  tette hozzá.  

Balogh András azt mondta, tudta, hogy kétféle szavazás van: az  egyik elvek, eszmék, programok összevetésén alapuló döntés, a másik  a pártok iránti lojalitás szerinti.   

Magyarország thaiföldi nagykövete hozzátette: ez nem magyar  sajátosság, sok európai demokráciában teljesen lefogadott elv, hogy  a frakciók tagjai arra szavaznak, akit a pártok a legjobbnak  tartanak. Most is ez történt - mondta.  

Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két  személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott  meg az államfőválasztásnál.  

A szocialista párt és a frakció nevében megköszönte Balogh  Andrásnak, hogy vállalta a jelölést annak ellenére, hogy arra  számíthatott, bizton 59 szavazatot fog kapni, ami meg is történt.   

A frakcióvezető hangsúlyozta: Balogh András személyisége,  életútja, államfőjelölti beszéde jól szimbolizálja, hogy miben hisz  az MSZP, és megítélésük szerint milyen típusú köztársasági elnökre  lenne szüksége az országnak.  

Mesterházy Attila sok sikert kívánt Schmitt Pálnak, akinek  szerinte a következő években embert próbáló feladata lesz. Reményét  fejezte ki, hogy a megválasztott államfőben hagyott annyi nyomot az  MSZP-frakció előtti meghallgatása, hogy komolyan gondolja a  párbeszédet, az ellensúlyképzést, még akkor is ha nem kíván gátja  lenni a kormány törvénykezési menetrendjének.  

Remélem, a kritikus pillanatokban, amennyiben lesznek ilyenek,  Schmitt Pál tudni fogja, hogy mi a köztársaság elnökének a feladata  és nem "Orbán-főként", hanem valódi államfőként fog viselkedni -  mondta.  

Az Országgyűlés kedden köztársasági elnöknek választotta Schmitt  Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét. A titkos szavazáson 263-an támogatták  szavazatukkal a házelnököt, Balogh Andrásra, a szocialisták  köztársaságielnök-jelöltjére 59 szavazat érkezett. 


14:44 - Schmitt Pál szerint a köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell  kihoznia annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve  hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához. A Fidesz-KDNP 68 éves  köztársaságielnök-jelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében  csapatemberként jellemezte magát és hangsúlyozta, elnökként - a  pártsemlegesség jegyében - nem lehet majd tekintettel arra, hogy  melyik párt javaslatával kapcsolatban kell az alkotmány által  biztosított elnöki jogkörét érvényesítenie. 
       
Schmitt Pál kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni, az  ellensúly szerepe ugyanis az ellenzéké.   

Az alkotmány által az elnökre bízott feladatokat többféle módon  lehet megvalósítani: a stílusbéli különbségek inkább az illető  személyiségéből adódnak, mintsem az alkotmányhoz fűződő viszonyából  - mondta.  
 
A magyar társadalom ma minden közéleti szereplőtől, így az  elnöktől is egy nyitott, emberközelibb magatartást vár el, aki  elérhető, megközelíthető, aki kész a párbeszédre; gyakori közéleti  szerepvállalásával nem relativizálja, hanem ellenkezőleg, erősíti a  tisztség méltóságát - fejtette ki álláspontját az elnöki  szerepkörről Schmitt Pál.   

Utalva a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmére, azt  mondta: a következő elnök a húszéves demokrácia történetében eddig  példa nélküli helyzettel találja magát szemben, ugyanis a nép  szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási  lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. A kétharmados többségű  törvényhozás tekintetében - folytatta - lényegében az egyetlen  korlát az alkotmánybírósági normakontroll. Az utólagos  normakontrollt bármely állampolgár igénybe veheti, az államfő  előzetes normakontrolljának azonban az a sajátossága, hogy ebben az  esetben a jogszabály nem is lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság  nem veti össze az alaptörvénnyel - emlékeztetett.  

Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni,  "éppen ellenkezőleg", ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok  alkotmányosságában, "de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem  lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata  vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört  érvényesítenem".

Az alkotmány módosításánál különösen nagy a  felelősség, hiszen az államfőnek nincs lehetősége előzetes  normakontrollt kérni - jegyezte meg Schmitt Pál, aki reméli, a  parlament által felállított alkotmányozó bizottság átérzi  küldetésének súlyát, és olyan javaslatot tesz majd, amely hosszú  időn keresztül értékálló marad, biztosítja a következő generációk  emberi jogainak védelmét, a rendet.   

Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi  tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti,  vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés.  

Schmitt Pál indokoltnak tartja azt is, hogy az elnök vállaljon  aktív szerepet a külpolitikában, "az új köztársasági elnöknek új  energiákat kell vinnie a világ magyarságának". Az állampolgársági  törvény módosítása, valamint a nemzet összetartozásáról szóló  tanúságtétel elfogadása új lehetőséget ad arra, hogy az elnök  egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz  fűződő érzelmi és jogviszony megerősítésére - fűzte hozzá a jeölt,   akinek e szavait taps fogadta. 
 
Fontos, hogy az elnök szót értsen a miniszterelnökkel, az összes  közjogi méltóssággal, a kormánytagokkal, a parlamenti pártokkal, a  történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel - hangsúlyozta,  megjegyezve: "csapatember vagyok". Most is készen állok a  csapatmunkára, a nemzeti együttműködés erősítésére - szögezte le.  

Kitért arra, hogy megválasztása esetén tevékenysége  középpontjába a magyar embert állítja, aki magabiztos, büszke  magyarságára, van munkája, hite és önbizalma, aki maradéktalanul  gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában semmi és senki nem  sérthet. Ennek jegyében mozgósítani kíván az egészséges életmód,  rendszeres sport népszerűsítése érdekében - közölte. 
      
Szólt arról is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel  elősegíti majd a tudás alapú társadalom megteremtését. Csak a magas  szintű tudásból lesz hatékony kutatás, fejlesztés, innováció,  kreativitás - jegyezte meg. Schmitt Pál szerint rendkívül fontos a  tanítók, tanárok, a professzorok és egyetemi oktatók magasabb rendű  erkölcsi és anyagi megbecsülése.  

Schmitt Pál megválasztása esetén mozgalmat kíván indítani a  magyar nyelv védelméért, "amely szemünk láttára veszít szépségéből,  pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma". Ebben  elkötelezett vagyok a széleskörű együttműködésre a határon innen és  túl, mindenkivel, aki a magyar nyelvet szívügyének tartja. Ma is  igaz a mondás, nyelvében él a nemzet - fogalmazott, és szavait ismét  taps fogadta.   

Mint mondta, a társadalom egészséges szövetének formálásában  kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil  szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a  harmadik társadalomformáló pillérnek.  

Minden elnöki vezetőnek példát kell mutatnia szolidaritásból -  szögezte le, kiemelve: nagy fokú empátiára van szükség amikor az  országban közel 3 millió ember él a létminimum környékén és  ötszázezer gyermek éhezik.   

Végül szólt arról, hogy megválasztása esetén lemond  párttagságáról, de kialakult világnézetén nem kíván változtatni.  Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a  kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend  határozzák majd meg - zárta beszédét. 

14:36 - Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága támogatta Hatala József országos rendőrfőkapitánnyá történő kinevezését kedden.

A bizottság 14 igen, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett döntött a jelölt alkalmasságáról.

Hatala József a testület ülésén arról beszélt, hogy rendőrnek lenni egy családot és embert próbáló hivatás, ezt csak emberi és szakmai tisztességgel lehet végezni. Hangsúlyozta: munkáját a törvények szellemében kívánja végezni, és legfőbb feladatának a rendőrség szolgálati rendjének és fegyelmének erősítését nevezte.

Fontosnak nevezte, hogy a rendőrség személyi állománya messzemenőkig szem előtt tartsa az emberi méltóságot. Ugyancsak kiemelte a parancsnoki munka tekintélyének visszaállítását, a felelősségi rendszer rendbetételét.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a bizottsági ülésen arra az ellenzéki kritikára, miszerint csak egy bizottsági ülés meghívójából derült ki, hogy leváltják az országos rendőrfőkapitányt, felidézte: Pintér Sándor belügyminiszter korábban többször is kifejezte, hogy először értékeli a rendőri vezetők munkáját, s csak ezt követően dönt személyi kérdésekről. Hozzátette: ezt a fontos és felelősségteljes munkát elvégezték, a miniszter pedig a hatályos rendőrségi törvényt tiszteletbe tartva kezdeményezte Hatala József kinevezését és értesítette a bizottságot.

A személycsere indokaként az államtitkár azt mondta: a parlament által elfogadott kormányprogram is kiemelt szerepet szán a közbiztonság és közrend helyreállításának, mivel az elmúlt években a magyar rendőrség elvesztette az emberek támogatását, bizalmát. Aláhúzta: a nemzet érdekében új rendőrség kell hogy szülessen, ehhez gyökeres változtatásra van szükség, az új szemlélethez pedig új vezetőkre. Előrevetítette: a további személycseréket szintén törvény alapján hajtják végre.

Hatala József kérdésre válaszolva azt mondta: 2004 elején egy jelentést készített az országos rendőrfőkapitánynak, amelyben elsősorban a csapatszolgálat problémáit vetette fel. Mint mondta, az akkori rendőrfőkapitány egy feljegyzéssel nem igazán foglalkozott ezzel a kérdéssel, különösen akkor nem, miután a számítások szerint az 20 milliárdos költséget igényelt. Hozzátette: bizonyos vonatkozásban az általa vázolt jóslatok egy része bekövetkezett.

A strukturális változást firtató kérdésre válaszolva azt mondta: egy rendőrség szervezete sosincs befejezve, mivel a bűnözés is változik, a rendőrségnek ehhez kell igazítania a szervezetét. Úgy fogalmazott: biztos, hogy a szervezeten valamilyen finomítást kell tenni, de hangsúlyozta: szervezeti változást csak a vezetői kinevezés miatt nem tart helyesnek.

A rendőrség anyagi helyzetével kapcsolatban azt mondta: először teljes mértékben szeretne tájékozódni, előkészítés alatt áll a szervezet átadás-átvétele, de információi és ismeretei vannak a rendőrség nehéz helyzetéről és gazdálkodási körülményeiről. Hozzátette: ezeket, és az állomány egzisztenciális helyzetét és problémáit a lehető legrövidebb időn belül orvosolni kell.

Kifejtette: életmód, életstílus rendőrnek lenni, a rendőr bizonyos dolgokat nem tehet meg és bizonyos dolgoktól el kell, hogy zárkózzon. Álláspontja szerint a magányosságot, a távolságtartást egzisztenciálisan kell támogatni és elviselhetővé tenni.

Arra a kérdésre, mennyi pluszforrást tartana szükségesnek, azt mondta: pontos képet még nem ismer, de tudomása szerint 4,2 milliárd forint hiányzik a rendőrség költségvetéséből.

Leszögezte: minden rendőr mellett, aki a szolgálati előírásokat, a törvényt betartja, ki fog állni, de - mint fogalmazott: nem hajlandó törvénytelenségeket, jogtalanságokat elviselni. Hatala József minden kérdéses, esetlegesen problémás eset korrekt kivizsgálását ígérte. Kitért rá: becsúszhatnak hibák, ha ezt elismerik, a következtetéseket le kell vonni, de ha azokban sunyiság, szándékosság nem lelhető fel, a rendőr az állomány tagja maradhat.

Szólt arról is, hogy át kell tekinteni az objektív felelősséggel kapcsolatos bírságolási gyakorlatot, amit sokan egyfajta adóbehajtásnak minősítettek, de hangsúlyozta: ezt úgy kell áttekinteni, hogy a közlekedésbiztonságban elért eredmények ne romoljanak, hanem tovább javuljanak.

Azt is mondta: nem kívánja a jogorvoslati lehetőségek körét korlátozni, azt nagy segítségnek nevezte. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy rosszul értelmezett gyakorlat miatt mindenért panaszkodnak, és már előre látható egy panaszból, hogy azt időhúzó céllal teszik. Mint mondta, mindent meg fog tenni, hogy ezekben az esetekben "a parancsnokok helyesen értelmezzék az állampolgári panaszjogot és előre prejudikálva semmiféle szankciót és hátrányt ne okozzanak".

Előrevetítette azt is, hogyha szükségesnek tartja,a jogszabály-változtatási kezdeményezéssel él. Mint mondta, az előző rendőri vezetés is összegyűjtötte változtatási szándékát, amelynek jelentős alapja és időszerűsége van.

A létszámhiánnyal kapcsolatban kifejtette: a rendőrségnek volt olyan időszaka, amikor jelentős létszámhiánnyal küzdött, akkor is megtalálták a módját a pótlásnak és az iskolai kibocsátás-kapacitás növelésének.

Hatala József a bizottság előtt azt ígérte, hogy bármikor, amikor a testület kéri, beszámol a munkájáról.

A rendőrségről szóló törvény értelmében az országos rendőrfőkapitányt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja és alkalmasságáról állást foglal.

A köztársasági elnök hétfőn kelt határozatában a belügyminiszter előterjesztésére június 25-i hatállyal visszavette Hatala József nyugállományú rendőr altábornagyot a rendőrség hivatásos állományába.

14:10 - A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciójának tagjai az államfőválasztáson nem vették fel a szavazólapot, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra - mondta Schiffer András, a párt frakcióvezetője kedden újságíróknak.
"A köztársasági elnök személyének egy világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között" - közölte az LMP-s politikus, aki Schmitt Pál államfőjelölt azon kijelentésére, miszerint a nép a szuverén hatalmát átruházta egyetlen pártszövetségre, azt felelte: a nép parlamenti képviselőkre ruházza át a hatalmát és nem egyetlen pártszövetségre.


13:45 - Kedden délután fél kettőkor megkezdődött a köztársaságielnök-választás a parlamentben.
A szavazatok leadása és az értékelés idejére 80 perces szünetet rendelt el az elnöklő Lezsák Sándor.
A titkos voksoláson az első fordulóban az lehet államfő a két jelölt - a szocialisták által támogatott Balogh András, illetve a Fidesz-KDNP jelöltje, Schmitt Pál közül -, aki megkapja a képviselők kétharmadának, azaz legalább 258 képviselőnek a támogatását.



13:40
- A köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia - mondta Schmitt Pál államfőjelölti bemutatkozásában kedden a parlamentben.
Kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni. Hozzátette: a pártsemlegesség jegyében nem lehet tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenie.
Schmitt Pál hangsúlyozta: az elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia, annak érdekében, hogy választóik megbízását teljesítve hozzájárulhassanak a közjó megvalósulásához.
A magyar társadalom nyitott, emberközeli magatartást vár el az elnöktől, aki megközelíthető, kész a párbeszédre, az együttműködésre - fogalmazott. Kitért arra is, hogy "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának".


13:20 - Balogh András pártatlan elnök kíván lenni, aki fő feladatának az ország és a nemzet egészének szolgálatát, a közös nemzeti érdekek következetes képviseletét, az alkotmányos rend tiszteletben tartását, illetve védelmét tekinti.
A MSZP államfőjelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki - nem téve tönkre a környezetet - , ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek.
A köztársasági elnöknek mindig a vesztesek oldalán kell állnia, velük kell szolidárisnak lennie - fogalmazott Balogh András.

Korábban:
Kedden 13 órától államfőt választ az Országgyűlés. Először a jelöltek meghallgatására kerül sor 10-10 perces időkeretben, majd a szavazatok leadására 40 perc áll rendelkezésre. A voksok összeszámolása további 40 percet vesz igénybe, így eredményes szavazás esetén az eskütétel várhatóan fél háromkor lehet.
Két érvényes jelölés érkezett a múlt pénteki határidőig: Balogh Andrást az MSZP, Svhmitt Pált a FIDESZ-KDNP jelölte a posztra.
A Medián közvéleménykutatása szerint legtöbben Schmitt Pált látnák szívesen a poszton. A kisalfold.hu szavazásán ezzel szemben az derült ki, hogy legtöbben Sólyom Lászlót választanák újra köztársasági elnöknek (25 százalék), Balogh András 22, míg Schmitt Pál 21 százalékot kapott, Morvai Krisztinát 12 százalék látná szívesen államfőként. A válaszadók 20 százaléka szerint mást kellene jelölni a posztra.

Olvasóink írták

63 hozzászólás
  • 63. f.r.22 2010. július 05. 09:13
    „Sakk és matt. Ezt akarta a nép. Még várni kell három és fél évet s kiderül minden:-)”
  • 62. HR_XAR 2010. július 01. 19:45
    „Jó ok load, ezt megértem, de ugyanakkor elismerhető az is, hogy nagyon minimális az esélye annak, hogy a határon túli magyarok közül magas azok száma, akik a mai napig csak magyarral kötnek pl házasságot. Mert, ha valaki be is tartja, semmi garancia nincs, hogy a másik oldalról, aki a fia/lánya mellé kerül már nem keveredett-e az elmúlt 90 év alatt a helyi népcsoporttal.”
  • 61. load 2010. június 30. 22:20
    „60. pancser
    Háááát, igazad van, de szinte biztos, hogy a közvetlenül választott elnöknek nagyobb lett volna a legitimációja, amit ő vagy kihasznál, vagy nem.
    Ez már csak politikai habitus - és ambiciók - kérdése.”
  • 60. pancser 2010. június 30. 22:11
    „A fanyalgóknak: Meg mernék esküdni, hogy mind a közvetlen elnökválasztás ellen szavaztatok, vagy el sem mentetek. Most cs.sszétek meg amit főztetek. Én annak idején a közveteln elnökválasztás mellett tettem le a voksomat.Ettől még nem lett volna elnöki rendszer!”
  • 59. rick_ 2010. június 30. 21:15
    „55. admen

    Az ne is zavarjon, hogy nem elővezettem a "komcsi" témát, hanem csak reagáltam egy másik hozzászólóra... :))
    Végülis részletkérdés, ahogy az is, hogy az új nemzedék a kihaló családtagoktól nem csak a vagyont örökölte, hanem a kapcsolatrendszert és a reflexeket is.

    58. load

    Ezúttal totálisan egyetértünk!”
  • 58. load 2010. június 30. 21:03
    „49. HR_XAR
    A nemzethez tartozás érzése nem veszik ki egy-két generáció alatt. Tudom, mert gyakran megfordulok Erdélyben.
    A műholdas televíziók ott is rombolják a korábban együtt tartó közösségeket, és ehhez még hozzá járul az asszimilációs kényszer, jellemzően az értelmiségi, technokrata, iparral, kereskedelemmel foglalkozó, románul jól beszélő magyar (székely) értelmiség körében.
    A szegények azok, akik megalkuvás nélkül - mint egyetlen történelmi, etnikai fogódzó - ragaszkodnak a magyarságukhoz.
    Az ő érzéseiket, kötődésüket mesélte el nekem az a bözödújfalui, negyven éves - az elárasztástól megmenekült házán kívül feleséggel, 5 gyermekkel, sovány gebével, rozoga szekérrel tengődő - férfi, akinek megindultságomban odaadtam a valutaváltáskor visszakapott 100 eurót.
    Pár perccel később ezt megbántam, mert bár megköszönte - szerintem - nem ezt várta tőlem.
    Őket hibridmagyaroknak nevezni, nagyfokú aránytévesztés.”
  • 57. makacs 2010. június 30. 18:11
    „Én tudom mi volt a legnagyobb baj a rendszerváltás előtti alkotmánnyal: Előírta ,hogy kötelező dolgozni! Micsoda arcátlanság!
    Nem is termel ebben az országban 1 millió embernél több.
    Mi lesz az új alkotmányban? Tilos dolgozni? Lehet. Így akkor nem kell viktornak azt az 1 millió munkahelyet megteremteni. Egy gonddal kevesebb.
    Esetleg lehetne az első pont: szabad lopni! Ezzel törvényessé válna a politikusok munkája.”
  • 56. Ing.Böck 2010. június 30. 17:50
    „A FIDESZ megtalálta a legjellemtelenebb bábot akit csak találhatott. Gondoljunk Annus esetére aki apipijhét a hátára ragasztotta, akkor Schmitt megigérte kiáll mellette- mégis ellene fordult, titokban persze.
    Pfuj!!!!”
  • 55. admen 2010. június 30. 17:32
    „Rick! Az Alkotmányt a rendszerváltáskor 1989-ben nem a komcsik, de alapvetően átírták. A régi Mszmp tagok már nem is élnek, a komcsizás meg uncsi, beteges. Mellesleg Kádári időkben volt a szlogen, hogy aki nincs velünk az ellenünk van, amit ti úgy "fordítottatok le", hogy aki nem Fideszes az komcsi.:))))
    Az MDF támogatásáról meg annyit, hogy az első független magyar MDF-es kormány legfőbb seggnyalója a Fidesz volt, ill. OV, hisz Antall J. őt emlegette, mint politikai örökösét.”
  • 54. lauracska 2010. június 30. 14:48
    „^Az új államfő, Schmitt Pál mindenesetre nem fog akadályokat gördíteni az Orbán-kormány útjába. Nemrég sietős engedelmességgel kijelentette, hogy megválasztása esetén nem fogja gátolni a kormány "törvényhozási lendületét" Die Presse Ausztria haaaat igen igen Kellenek a jobbagyok”
  • 53. okostojas007 2010. június 30. 13:51
    „NOCK !
    a volt állampárt tagjai 20 évig nem vehetnek részt közügyek ......
    akkor jelen esetben pont letelt ez a 20 év .......”
  • 52. lauracska 2010. június 30. 11:48
    „Hat ezek mar mindenkit kurugnak meg azt is akit ök valasztottak Egy osztrak elemzö szerint Orban könnyenkezelhetö rabszolgat valasztatott meg Solyom mar kicsit maceras volt mert egyeniseg es önalloan gondolkodo ember volt . Schmitt könnyen kezelhetö es szintelen poltikus . De amin at egesz EU mosolyog hogy az egykori legvidamabb barakkban szabad a palinkafözes Proszt!”
  • 51. fióka 2010. június 30. 10:48
    „49. HR_XAR 2010.06.30. 06:16-->azért ez ebben a formában abszolút nem igaz nem tudom milyen véleményed lenne ha most valami okból kofolyólag elvennék az országhatárt és te mondjuk Ukrajnához tartóznál és ilyen beállítottságú emberek mint te azt mondanák le vagy te sz*rva.Kicsit elgondolkodhatnál ezen!”
  • 50. rick_ 2010. június 30. 09:45
    „HR_XAR

    Nem érzed ellentmondásnak, hogy egyszer úgy jellemzed a miniszterelnököt mint "akinek nincs hitele a külföldiek szemében, akik csak legyintenek, ha megszólal mondván egy szavának sem lehet hinni", másik mondatban meg akkora hatalommal ruházod fel, hogy ellenzékiként kényére kedvére rángatta az EUR árfolyamot?

    Fel sem merül benned, hogy 2006 őszén nem az ellenzék utasítására, hanem a saját disznóságainak egy részét elismerő gyurcsány-kormány ténykedése miatti felháborodásból? Arról most ne is beszéljünk, hogy a kormány akkori magatartása és az összes azóta megtartott állami ünnep lebonyolítása a legsötétebb kommunista időket idézi.

    A választási törvényt valóban nem módosították 1990 óta. Attól most eltekintek, hogy az 1990-es törvényben rögzíteni kellett volna, hogy a volt állampárt jogutódja nem indulhat egyetlen demokratikus választáson sem Magyarországon, illetve volt tagjai 20 évig nem vehetnek részt közügyek gyakorlásában. Attól viszont nem kéne eltekinteni, hogy hosszú évek óta szükséges a választási törvény módosítása, a parlament létszámcsökkentése, az önkormányzati képviselők számának csökkentése. Tudom, hogy azt szeretnéd, ha a módosítás arról szólna, hogy bármilyen választási vereség esetén is akkora súllyal legyenek ott a szocik, hogy jusson mindenkinek pozíció illetve ne születhessen úgy döntés, hogy a szocik nem értenek vele egyet. De hát sajna ez nem lehet cél.”
  • 49. HR_XAR 2010. június 30. 06:16
    „load, Trianonnal elvesztett az ország nagyobb területeket és elcsatoltak magyar embereket is. Azok a magyarok már rég meghaltak, vagy nagyon öregek, akik akkor kerültek elcsatolásra, akik valóban magyarok voltak, a mostaniak döntő többsége felhigult és egyre jobban keveredett a románnal. Első sorban azzal kellene törődni, hogy mi van itthon, nem a hibridmagyarokkal foglalkozni a határon túlon, akikhez semmi közünk nincs már.”
  • 48. piteam 2010. június 30. 06:16
    „Emberek !

    Színház az egész világ,ez alol országunk sem kivétel. Új műsorhoz, új férfi kell !
    Lehet sírni, nevetni, és tapsolni !”
  • 47. HR_XAR 2010. június 30. 06:14
    „rick,

    a fideszben nem egy olyan tag van, amely régen valamilyen szinten köthető volt akár az MSZMP-hez, akár a KISZ-hez. Az összes párt közül gondolkodásmódban a fidesz áll a legjobban a kommunizmus elveihez a mostani időszakban bárhonnan is nézzük.

    az ugyanakkor tény, hogy az EUR főként a világválságnak köszönhetően ment fel, de a nagyobb ingadozást nemcsak a belső politikai csatározásoknak lehetett betudni, hanem annak is, amikor szíjjártó beismerte 2006-ban, hogy ők küldték az embereket az utcára, és az ostobák randalírozása miatt, vagy az ellenzék brüsszeli mocskolódása miatt is sokszor elszabadult az árfolyam. Nem is tudom, hogy vajon melyik miniszterelnök az, akinek nincs hitele a külföldiek szemében, akik csak legyintenek, ha megszólal mondván egy szavának sem lehet hinni? Mikor tettek valamit az országért a "maradék" értelmetlen osztogatásán kívül?

    az állami vezetői dolgokban nincs igazad, mert vezetői posztokban lévő emberek között nem csak olyanok voltak, akik mszp-t részesítették előnyben. Legfőképp a fidesz volt az 1998-ban is, aki nagy tisztogatásokat végzett 1998-ban országosan, 2006-ban pedig önkormányzati szinten, hogy kirúgtak minden olyan embert, aki nem szimpatizált a párttal, vagy nem fogadta el az eszméit. Annak idején a németországi munkáspárt tett hasonló gyakorlatot - drasztikusabban

    Abban egyetértek, hogy 1990 után egyszer sem módosítottak választási törvényt kedves rick, még akkor se, mikor a Horn megszerezte volna a 2/3-ot, inkább lemondott ezen előnyről, csak ilyenkor megsértődtök, amikor ezt joggal felemlegetik. 1990 előtt meg hogy mi volt az megint más tészta, mert elméletileg annak cseréjére lettek elzavarva az orosz katonák, estünk ki a keleti piacokról és kiáltották ki a köztársaságot. Egyetlen egyszer sem láttam az átkozottnak titulált szocialistákról, hogy ennyire betegesen elkezdtek volna törvényeket módosítani úgy, hogy ha hibáznak, vagy bármi rossz történik az országgal, akkor ne lehessen őket eltávolítani. Most vagyunk ugyanott, hogy egypártrendszer van, amely ugyanolyan, mint ami abban az átkos 50 évben volt, úgyhogy előveheted te is a pártkönyved, ami most nem vörös csillagos, hanem narancs csillagos

    1958-as az első alkotmány - ha jól tudom - amit rendszerváltáskor módosítottak mindenki véleményével együtt, de legfőképp az akkori kormány, az mdf érdekei alapján

    És nem az a lényeg, hogy egy köztársasági elnök pártkatona-e vagy sem, hanem az, hogy mennyire függ a párttól, ami alapján a független és objektív pozícióra alkalmatlan. Schmitt esetében ez maximálisan igaz, hogy függ, és máris nem beszélhetünk független elnökről.”
  • 46. janika 2010. június 30. 06:03
    „Minek kellett ezért ennyit bohóckodni? Az esemény várható és kiszámítható volt előre.”
  • 45. load 2010. június 30. 00:12
    „44. Ibrox
    Vaskalaposságom ide, vagy oda, de a magyar diplomácia vezetője mindíg a mindenkori külügyminiszter.
    A román fővárosban alkalmanként 1,5 millió magyar sorsáról döntenek.
    Ha ez téged nem érdekel, a lelked rajta.
    Martonyitól szép, hogy megbizatása elején rögtön ellátogatott oda.”
  • 44. Ibrox 2010. június 29. 23:36
    „43.load.kicsit,vagy nagyon---de vaskalapos vagy.Martonyi külügyi főcíme pártjutalom.Sokáig nem fog tartani,de nem is lényeges. ( a román főváros kutyát nem érdekel)
    "nemzetközi tekintély"---ugyan hol? : tájékozatlansággal nem kéne dicsekedned !! a jelenlegi külügyminiszter már rég nem a magyar diplomácia vezetője.”
63 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Középkori rituális gyilkosság Szigetszentmiklóson?

Egy esetleges középkori gyilkosság nyomaira bukkantak a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei… Tovább olvasom