Kisalföld logö

2018. 01. 18. csütörtök - Piroska 0°C | 6°C Még több cikk.

Ruhák tüllből, drótból, krumpliszsákból

Tervezőként, varrónőként és modellként egyszerre kellett bizonyítaniuk a megye ruhaipari diákjainak, akik a Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola „Aranyolló” modellversenyén saját tervezésű ruháikat mutatták be.
A megye három szakiskolájából érkezett ötvenegy versenyző lejtett végig a színházteremmé alakított tornaterem rögtönzött kifutóján. A „modellek” az első gondolattól az utolsó öltésig maguk készítették ruháikat, persze a legtöbben még szaktanáraik szárnyai alatt. A legnépszerűbb idén is az alkalmi ruhák kategóriája volt – ebbe 26-an neveztek –, feleennyien választották a hétköznapi és a fantázia-ruhakölteményeket. Utóbbi izzasztotta meg leginkább az indulókat, hiszen az extrém, show-műsorba illő öltözékeknek már az anyaguk sem mindennapi. Kőhalmi Réka például papírcsíkokból álmodott uszályos ruhát, s három hónapig kísérletezett, mire kitapasztalta, hány csíkot ragaszthat-varrhat össze, hogy a súlyukkal még éppen ne húzzák le egymást. A kész ruha végül 1400 papírszalagból állt össze. Réka egyébként azon kevés versenyzők egyike, aki mindhárom kategóriában indult, s annak ellenére, hogy még csak 13. osztályos, már rutinosan, harmadszor szállt ringbe.
Ami az extrém anyagokat illeti, nem sokkal marad le Varga Márta sem, ő drót, pontosabban csirkeháló felhasználásával alkotta meg fantáziakölteményét. Megszenvedett érte, a szúrós drót ugyanis alaposan megkeserítette a ruhapróbát.
Azt, hogy az ördög a részletekben rejtőzik, saját bőrén tapasztalta Dervalics Lívia is, aki alaposan megszenvedett almazöld, uszályos, zsinóros szaténruhájának rakásaival. Lívia, aki idén végez varrónőként a Kossuthban, nemcsak a varrást és a ruha bemutatását, de a tervezés fázisát is kifejezetten élvezte. S mivel a kreativitás, a divattervezés nem áll távol tőle, kacérkodik a gondolattal, hogy Pesten tanuljon tovább, a varrás után elsajátítva a tervezés fortélyait is.
– Az, hogy a leendő varrónők minden munkafázist ismerjenek, ma már követelmény, különösen, ha valaki előbb-utóbb a saját lábára akar állni – mondja Farkas József igazgató, aki szemmel láthatóan nagyon büszke diákjaira. – Volt 10–15 olyan év a ruhaipari oktatásban, amikor elég volt, ha valaki lelkiismeretesen megvarrta, amit kiszabva a kezébe nyomtak, de ez ma már kevés, legfeljebb arra elég, hogy szalag mellett dolgozzon valaki. A mai fiatalok nagy része többre vágyik, szeretnék kibontakoztatni az egyéniségüket, saját vállalkozásba fogni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bajnokság állása

1. Tovább olvasom