Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Rokonok

Magyarországon évszázados hagyomány, hogy nem valakire, hanem valaki ellen voksolnak.

Magyarországon évszázados hagyomány, hogy nem valakire, hanem valaki ellen voksolnak.
Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon.

A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba, és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.


INFÓ

A film Móricz Zsigmond Rokonok című regénye alapján készült. Szabó István tizenhat év elteltével forgatott magyr produkcióban játékfilmet.
A művet először 1954-ben vitte filmre Máriássy Félix Tolnay Klári és Ungvári lászló főszereplésével.


Szabó István rendező
- arról, miért a Rokonok és miért most:

- Volt egy belső igényem arra, hogy forgassak egy magyar filmet, amely magyar témával foglalkozik, magyar regény alapján készül, és magyar színészek szerepelnek benne. Olyan régen dolgoztam fel nemes, értékes magyar irodalmi szöveget, hazai színészek tolmácsolásában, hogy számomra már szinte szükséges volt megrendezni ezt a filmet. A Rokonokat produceri javaslatra választottam, és egyebek között azért döntöttem mellette, mert az iskolai tanterv alapján mindenki ismeri. Az emlékeim és a regény újraolvasása aztán meggyőzött arról, hogy Móricz írása tökéletesen mutatja be a magyar társadalom gyökereit, az emberi relációkat, és összességében azt, hogy mi még mindig egy feudalizmus előtti, törzsi társadalmat alkotunk, ahol a szimbolikus értelemben vett rokonság és az érdekek összetartó ereje irányítja az ügyek intézését és uralja a kapcsolatrendszereket. Ebben a társadalomban nemcsak ellenfél, de egyenesen ellenség az, aki nem a mi kutyánk kölyke, aki nem a mi érdekünk szerint cselekszik, aki valamilyen okból másként gondolkodik. Ebben a világban nem emberek, hanem törzsek állnak egymással szemben.

Amikor Móricz ezt a könyvet megírta, nem csupán újságírói látleletet készített kora társadalmáról, hanem olyasvalamit mutatott meg, amely évszázados gyökerekkel rendelkezik ebben az országban. Nem akarom elemezni a filmet, ez ugyanis nem az én feladatom, mégis lényegesnek tartom elmondani, annak ellenére, hogy ragaszkodtunk az eredeti szöveghez és a kor ábrázolásához, a Móricz által leírtak még ma is érvényesek - nem azért, mert ma éppen olyan a helyzet, amilyen, hanem mert nálunk évszázados hagyománya van ennek a társadalmi berendezkedésnek és ügyeink intézésének. Nekünk, filmkészítőknek az a dolgunk, hogy megmutassuk és elemezzük az állapotokat, mert csak akkor lehet megkeresni a gyógyulás útját, és továbblépni, ha az ember ismeri a betegségét.

- arról mennyiben volt hatással a filmre az 1954-es, Máriássy Félix rendezte változat:

- Máriássy Félix mindannyiunk - Koltai Lajos operatőr, Rózsa János producer és jómagam - mestere volt, ezért ízlésünket bizonyíthatóan és egészen biztosan tőle tanultuk, örököltük. Az ő Rokonok-feldolgozása nagyon erősen a kor hatása alatt készült, látható benne az ötvenes évek elejének minden társadalomszemléleti problémája, a mi filmünkben pedig a jelen szemlélete tükröződik. Ez a nagy különbség a két film között.

Mi más elemeket emeltünk ki a történetből, de ennek ellenére a Rokonok forgatókönyve egy az egyben a regényre épül, a film az anyagi lehetőségekhez képest igyekszik minden részletében visszaadni a korabeli világot, kiemelni a cselekmény legfontosabb, filmen kifejezhető elemeit, és életre kelteni Móricz nyelvét és figuráit. Különösen nagy hangsúlyt helyeztünk a regényben is fontos nevetésekre, mert a nevetés mindent elárul arról, hogy a hatalomban, jó pozícióban lévő emberek hogyan próbálják meg leplezni valódi szándékaikat, hogyan birkóznak meg a rájuk háruló felelősséggel, és hogyan élnek a rájuk ruházott hatalommal. A színészek nagyon nagy tehetséggel és karaterformáló erővel jelenítették meg ezeket a lényeges finomságokat.

Koltai Lajos operatőr
- arról, mit szólt, amikor megtudta Szabó István filmtervét:

- Nem voltam meglepve, mert ha ő valamit elhatároz, annak nyilván oka van. Még soha nem készítettünk úgy filmet, hogy ne beszéltük volna meg, miért kezdünk neki, és mi lesz benne az újdonság - akár számunkra, akár a közönség számára. A legfontosabb mindig az, hogy eldöntsük, mi saját magunk számára a kihívás, illetve mi az, amit kifelé szeretnénk megmutatni, mi az, amit mondani tudunk általa. A Rokonok ötlete ugyanakkor kicsit meglepett, mert sokat utaztam a Sorstalanság bemutatói kapcsán, és a szokásosnál kevesebb időt töltöttünk együtt. Sokan vártak ugyanakkor arra, hogy az Édes Emma, drága Böbe után újabb magyar filmet forgassunk, terveztünk is egy mai történetet, de szerintem István végül azért döntött a e regény mellett, mert az magában hordozza mindazt, amit a mai magyar viszonyokról el akartunk mondani.

Valamelyest nehezítette ugyanakkor az elhatározást, hogy amikor a közös mesterünk, Máriássy Félix elkészítette a saját adaptációját, játszott Magyarországon egy hihetetlen jó középnemzedék, ma azonban nincsen olyan színész, akire egyértelműen ráillene Kopjáss figurája. Gondoltunk hát egyet, és 6-8 évvel megfiatalítottuk a főhőst, hogy nagyobb tétje legyen a dolognak, mert ha egy fiatalabb emberrel történik mindez, akkor még erősebb a film kérdésfelvetése. Azt hiszem, jól döntöttünk a fiatalításkor, mert ennek köszönhetően csupa nagyon tehetséges emberrel dolgozhattunk.

- a Szabó Istvánnal való közös munkáról

- Mivel a házi feladatot otthon elvégezzük, azaz minden lényeges kérdést a forgatás előtt tisztázunk, mindkettőnk pontosan tudja, mi a dolga. Egy-egy jelenet beállítása előtt egy pillanatra összenézünk, én nekilátok világítani, neki pedig van ideje foglalkozni a színészekkel - így nem zavarjuk, hanem segítjük egymást. A közös munkamódszerünk másik sajátossága az, hogy egyikünk sem a monitort nézi, hanem a színész arcát: én a kamerán keresztül, ő a kamera mellől. Bizalmi alapon dolgozunk tehát, megadjuk egymásnak a teret, ő a színészek mellett a kezemet is figyeli, és a felvétel végén megkérdezi tőlem, hogy megvolt-e a dolog, hogy megszületett-e az a pillanat, amiről az adott beállítás szól. István nem is engedi, hogy más üljön a kamera mögött, mert szüksége van arra a kontrollra, amit az én szemem jelent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

sfac: őszi Góleső

Öt pont előnnyel vezeti a megyei harmadosztály Kapuvári csoportjának táblázatát a Soproni FAC.… Tovább olvasom