Kisalföld logö

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 0°C | 13°C Még több cikk.

Rétvári a kommunikációban látja a hibát

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét átalakító kormányzati tervek részleteiről nyilatkozott a Duna Televíziónak.
Nem utcára küldeni és nem is munkanélkülivé tenni akarja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultakat, például a rendvédelmi dolgozókat a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat. Azt szeretnék rajta keresztül elérni a kormánypártok, hogy például az ötvenhét éves kort még el nem ért nyugdíjas, ám munkaképes, egészséges rendvédelmisek ismét álljanak szolgálatba korábbi saját szakmájukban, tehát nem közmunkásként - nyilatkozta Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában hétfő este. A politikus azt mondta: még nem tudják, pontosan hány főt érintene a javaslat, de az biztos, hogy az elmúlt nyolc évben megadott korkedvezményes nyugdíjakra nyolcvan milliárd forintot fizet ki évente az állam. Szerinte megvannak vagy megteremthetők a feltételei annak, hogy például a rendőrség vissza tudja fogadni a kedvezményes nyugdíjból majdan visszatérőket.

A több százezres becslésekhez képest viszonylag szűk lesz azok köre, akiket érint majd a korhatár alatti nyugdíjak rendszerének átalakítására tett alkotmánymódosítás; azokról van szó, akik munkaképes állapotban vannak, nincsenek egészségügyi problémáik, és kapnak havi százötvenezer forint nyugdíjat az államtól úgy, hogy ugyanannyi pénzért dolgozhatnának is, mondjuk a rendvédelmi szerveknél – nyilatkozta Rétvári Bence a Közbeszéd stúdiójában.

Korhatár alatti öregségi ellátásban kétszázharmincnyolcezer ember részesül. Vannak számításaik arra, hogy az alkotmánymódosítás hány embert érint majd? - kérdezte a Közbeszéd.

Annyit, amennyi ennek a létszámnak a munkaképes korú százaléka- reagált az államtitkár. Mint mondta: főleg a rendvédelmi szerveknél tapasztalható, hogy korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba az ott dolgozók a korábbi években. Az elmúlt nyolc év korkedvezményes engedményei évi nyolcvanmilliárd forint kiadást jelentenek a büdzsének – sorolta érveit az államtitkár, hozzátéve: ezt a pénzt nem akarják megspórolni. “Mi oda akarjuk adni ezeknek az embereknek ezt a juttatást, csak nem azért, hogy ne csináljanak semmit és nyugdíjasok legyenek otthon. A munkaképes állapotúak jöjjenek vissza rendőrnek, katonának, vagy a közszférába dolgozni" - hangzott az interjúban.

Az új rendszer január elsejétől indulna. Hogyan találnak majd értelmes munkát ezeknek az embereknek a szakmájukban? Sokszor felhozzák a közmunkaprogramot is – utóbbi a szakértők többsége szerint nem jelentene valódi megoldást a kedvezményes nyugdíjból visszahozandók számára – vetette fel a Közbeszéd.

A közmunkaprogram is megoldás, de a konkrét témában – mivel különböző rendvédelmi szervek volt dolgozóiról van szó – a régi szakmájukba való visszailleszkedés az elsődleges megoldás – hangzott a válasz. “Negyvennyolc évesen visszamegy újra rendőrnek, vagy tűzoltónak" - mondta a megoldást Rétvári Bence.

A szakszervezetek műsorban idézett felvetésére, hogy az államtitkár által említett csoport egy nagyon szűk mag és szó sincs róla, hogy több tízezer rendőr lenne korhatár alatti nyugdíjban, Rétvári Bence úgy reagált: mégiscsak nyolcvanmilliárd forintot kifizetnek nyugdíjként ennek a rétegnek, és ha az átlagos százötvenezer forinttal számolunk, ki lehet számolni, hány főről van szó közelítőleg. Hozzátette: a felülvizsgálat végén, annak eredményeként látják majd, hogy valóban csak pár száz, avagy pár tízezer emberről van-e szó.

Ha például tízezer rendőr visszajönne a mostani korkedvezményes nyugdíja összegéért dolgozni, a közbiztonság szempontjából óriási előrelépést jelentene, többletkiadással viszont nem igazán járna az államnak. “Ezeknek az embereknek a munkavégzési helye biztosított, a rendőrőrsök megvannak vagy újra nyithatók, a rendőrség be tudja őket fogadni" - tette hozzá az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára.

Hol van a társadalmi párbeszéd? Lassan nincs olyan szakszervezet, érdekképviselet, amelyik ne tiltakozna, főleg e mostani terv nyilvánosságra kerülése után – vetette közbe a Közbeszéd.

Kivonultak sokan az utcákra, hiszen sokan úgy érzik, a terv negatívan érinti őket – hangzott a politikus válasza. “Nekünk is előre sokkal több mindent el kellett volna mondanunk; hogy ezeket az embereket nem utcára akarjuk küldeni, hanem munkát szeretnénk nekik adni; összhangban az új alaptörvénnyel, amely úgy fogalmaz: Magyarország az értékteremtő munkán alapul. Nem nyugdíjként, hanem munkabérként szeretnénk nekik kifizetni a járandóságaikat" - érvelt a kormánypárti politikus.

Hozzátette: sokan az érintettek közül először nyilván megijedtek, hogy elveszíthetik nyugdíjukat, vagy munkanélkülivé válnak. Nem munkanélkülit, vagy - a rendvédelmiek esetében - nem közmunkában részt vevő személyt szeretnénk belőlük csinálni. Hanem azt szeretnénk, hogy amit csináltak huszonöt évig, azt tegyék még tíz-húsz évig. Ha a fizikai teljesítőképességüket jobban koptató szolgálatban voltak, akkor azt váltsák irodai, igazgatási munkára -de dolgozzanak a rendőrség kötelékében – fogalmazott a kormány szándékairól Rétvári Bence.

Arra a felvetésre, hogy a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosító javaslat alkotmányjogászok szerint alkotmányellenes is lehet, illetve emberi jogi szervezetek, például a Helsinki Bizottság az európai emberi jogi bírósághoz fordul a módosítás miatt, Rétvári Bence úgy válaszolt: ez kétarcú magatartás. “Ha megkérdeznénk a Helsinki Bizottságot, hogy munkaképes egészséges emberek nyugdíjat kapjanak-e vagy állami munkát, akkor azt mondanák, hogy munkát kapjanak". A politikus hozzátette: alkotmánymódosítás formájában terjesztik elő a javaslatot, az alkotmánymódosítás pedig fogalmilag nem lehet alkotmányellenes.

Olvasóink írták

  • 12. elemér 2011. május 18. 16:32
    „Hogy van ez financirozva ? Természetes hogy kölcsönökböl és a nyugati világ nem megy tönkre.”
  • 11. elemér 2011. május 18. 16:28
    „Kapja a nyugdijat és mellete dolgozik ha akar, és ezt külön fizetik. Tehát nem úgy megy az mint ahogy ezt ott magyarázzák.”
  • 10. elemér 2011. május 18. 16:16
    „Igen a szociális biztositásoknak bent kell lenni az alkotmányban. Mi az ami ebben az uj alkotmányban vannak ? Hülyeségek és a hatalom biztositása. Ezért kapja ez a kormány a kiérdemelt birálatokat külföldröl. Nyugaton is dolgozhat rendör, katona, tüzoltó, de amellet kapja a nyugdijat. Tehát milyen normát alkalmaznak ök, nyugatit vagy valami sajátossat ? Gatyaszorittás a németeknek kell, mert ök a legnagyob haszonélvezöi az unios piacnak. Németek a kinaiak az unioban. Ami ez mögött van, az nem más mint az állami adósságok csökkentése. Annak nem ez a utja, hanem ujra tárgyalás jövöre erröl az unioban. Tudatni kell a kölcsönzökkel hogy ujra lessz financirozva minden és részesek lesznek a rizikóban. Ez amiröl Mo.-n hallgat a sajtó.”
  • 9. kisem 2011. május 17. 20:14
    „Már bocsánat a kérdés megfogalmazásáért: de ki az a marha, aki a több évtizede hatályos TÖRVÉNY ADTA JOGA alapján megszerzett nyugellátását, az az által biztosított életformát zúgolódás nélkül, netán lelkesen felcseréli a jelenlegi nyugdíjával azonos - legyünk optimisták - nettó összeggel díjazott kötelező elfoglaltsággal, amely egyidejűleg megszünteti a további jövedelem szerzés lehetőségét?

    Aki ezt a javaslatot - naponta kiigazítva, finomítva - kitalálta egyértelműen hülyének tekinti, mamelukként kezeli az embereket.
    Ja nem, a zembereket.”
  • 8. SENKI 2011. május 17. 20:07
    „Demagógia helyett javaslom az alábbiakat elolvasni, nem pedig elvakultan a másik kiszolgáltatott embernek neki ugrani, bedőlni az "oszd meg és uralkodj" populista politikájának:

    " Forrás: http://www.brdsz.hu (2011.05.17.19:27:36)
    Levél a Velencei Bizottsághoz
    Tisztelt Velencei Bizottság!

    A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (a továbbiakban: BRDSZ) nevében, de meggyőződésünk szerint az egész magyar társadalom érdekében engedjék meg, hogy az Alkotmány tervezett módosítása miatt kifejezzük megdöbbenésünket és súlyos aggályainkat.

    kép

    T/3199 számon két kormánypárti képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására irányuló javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek.



    Az alkotmány jelenlegi 70/E §-a a következőket rögzíti:

    ,,70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.



    (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg".



    Ez a szakasz a javaslat szerint a következő (3) bekezdéssel egészülne ki:



    ,,(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."





    A magyar Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, hogy a törvényhozó az alkotmányos keretek között szabadsággal rendelkezik a szociális biztonságot szolgáló intézmények és ellátások alakításában. Bizonyos alkotmányos követelményeknek azonban eleget kell tenni:



    "A jogbiztonság, mint a jogállamiság leglényegesebb fogalmi eleme és a szerzett jogok védelmének elvi alapja a szociális rendszerek stabilitása szempontjából különös jelentőségű. E megállapítás alátámasztására a határozat indokolása kifejtette, hogy a szolgáltatásokat és a hozzájuk fűződő várományokat nem lehet sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra megváltoztatni. Az átmenet nélküli változáshoz különös indok szükséges " [43/1995. (VI. 30.) AB határozat; 103/2010. (VI.10.) AB határozat].



    "A szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét. ... Az Alkotmány szerint a társadalombiztosítás az ellátáshoz való jog megvalósításának egyik eszköze, azaz a társadalombiztosításnak a szerzett jogok garantálását az ellátáshoz való alkotmányos jog megvalósítására figyelemmel kell biztosítania ".[26/1993. (II. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199; 103/2010. (VI.10.) AB határozat].



    Ismeretes, hogy a Kormány tervezi az összes érintett magyar állampolgár, a rendvédelmi szervek tagjai - több százezer fő - korkedvezményes nyugdíjának a megvonását. A javaslat félreérthetetlenül rögzíti, hogy a már megállapított nyugellátás a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.



    Nem vitás, hogy ez a szabály ellentétes az Alkotmánybíróság által rögzített, a jogállamiság és az európai demokratikus államok által megkívánt követelményekkel.



    Hangsúlyozni kell, hogy a módosításnak semmiféle alkotmányosan elfogadható indoka nincs. A BRDSZ nem vitatja a Kormánynak és az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a szociális ellátórendszert a társadalmi igazságosságnak megfelelően alakítsa úgy, hogy tekintettel van a lehetőségekre, a most és a jövőben várhatóan rendelkezésre álló forrásokra is. Ezt azonban természetesen csak az Alkotmánybírósági határozatokban is kifejezett jogállami feltételek mellett teheti meg.







    Amint az a fentiekből kiderül, a jelenlegi Alkotmány nem teszi szükségessé, hogy a nyugdíjakra, más társadalombiztosítási ellátásokra vagy a szociális juttatásokra való jogosultságot a legmagasabb szinten szabályozzák.



    2011. április 25-én kihirdették Magyarország új Alaptörvényét, ami 2012. január 1-jétől a jelenlegi alkotmány helyébe lép. Az Alaptörvény a következőket tartalmazza.



    ,,XIX. cikk

    (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

    (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.

    (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevőszemélynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

    (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja".



    A hivatkozott törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szól. Teljes határozottsággal megállapítható azonban, hogy az idézett és kifogásolt rendelkezés megalkotására az átmenet érdekében semmi szükség. Mind a jelenleg hatályos Alkotmány, mind pedig a jövőre életbe lépő Alaptörvény a legfontosabb keretek rögzítése mellett törvényi rendezésre utalja a nyugdíj-jogosultság feltételeinek a megállapítását.



    A javaslatnak ezért - a közelmúlt történéseire is tekintettel - megállapíthatóan egyetlen célja az alkotmánybírósági kontroll megakadályozása. A hazai gyakorlatban ugyanis az Alkotmánybíróság állásfoglalásaival egyezően nincs lehetőség az alkotmány, illetőleg az alkotmány-módosítás felülvizsgálatára. Törvényi szabályozás esetén bizonyosra lehetne venni a norma megsemmisítését, hiszen az nyilvánvalóan és durván ellentétes a jogbiztonság követelményével, a szerzett jogok tiszteletben tartásának az elvárásával.



    A már megállapított és folyósított nyugdíjak részbeni vagy akár teljes elvonása - amit lehetővé tenne a javasolt alkotmány-módosítás - családok tömegeit tenné tönkre. Az emberek korábban az akkori rendelkezések ismeretében, azokkal kalkulálva tervezték meg az életüket, megélhetésüket. Az új szabályozás bárkit érinthet, hiszen a korkedvezményes nyugdíjazás - miként más országokban is - hazánkban általános lehetőség.



    Szakszervezetünk azonban a rendvédelmi területen dolgozókat képviseli, ezért rájuk vonatkozóan teszünk még néhány megjegyzést.



    A hivatásos szolgálat teljesítésének jelenlegi rendjét a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) határozza meg. Eszerint (182.§) 25 év szolgálati idővel lehet nyugdíjba vonulni, bár a nyugdíj teljes összegét fő szabály szerint csak a szolgálat felső korhatárának elérésétől, vagyis az 50. életév betöltésétől folyósítják.



    A Hszt. javaslatának általános indokolása világosan leírja a valóban kedvezményesnek tekinthető szabályozás magyarázatát:



    ,,d) A hivatásos szolgálati viszony újraszabályozásánál a Javaslat érvényesíti azt a törvényalkotói szándékot, hogy a hivatásos állomány tagjainak, mint - többségükben - egyenruhás állampolgároknak jogai és kötelességei között a harmóniát megteremtse. Abból indul ki, hogy a hivatásos állomány tagjai az általánoshoz képest szigorúbb függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben az élet kockáztatásával végzik feladataikat. Emellett a szolgálati viszony létesítésének feltételeként önkéntesen lemondanak alkotmányos jogaik gyakorlásáról, vállalva egyúttal - törvényben meghatározott fegyveres szerveknél történő szolgálatteljesítés esetén - a hozzátartozókra is kiterjedő nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést. Ezek jog- és életvitelbeli korlátozást jelentenek. Mindezek figyelembe vételével a Javaslat az ugyancsak közszolgálatban álló köztisztviselők járandóságai alapulvételével, a társadalmi megbecsülés kifejezéseként kedvezőbben állapítja meg a hivatásos állomány tagjait megillető jogokat, juttatásokat".



    Az Egyesült Államokban például a rendőrök és tűzoltók általában 20 év szolgálat után mehetnek nyugdíjba, életkoruktól függetlenül. Kétségtelen tény, hogy Európában általában ennél több időt kell szolgálni, és többnyire meghatározott életkor betöltéséhez is kötött a nyugdíjazás a rendőrök azonban szinte mindenütt élhetnek a korkedvezményes nyugdíj lehetőségével. Nem beszélve arról, hogy az illetmények Nyugat-Európában nagyságrendekkel haladják meg a magyar rendőrök és tűzoltók jövedelmét.



    A hivatkozott korlátozások, a fokozott követelmények oldásáról nincs szó. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a magyar rendőrök, tűzoltók igen alacsony fizetést kapnak. Ezért az egyéb juttatásoknak és kedvezményeknek kiemelkedő jelentősége van. Akik a Hszt. hatályba lépését követően döntöttek a hivatásos pályafutás választása, illetőleg folytatása mellett, azok életük tervezése során számoltak a szolgálati nyugdíj lehetőségével, ez nyilvánvalóan az egyik tényező volt az elhatározásban. Ennek megvonása tehát a jogi aggályokon túlmenően tisztességtelen. Azoktól a rendvédelmiektől várni a jogszabályok következetes érvényesítését, akiket a törvényhozás így arcul csapna, erkölcsileg nehéz.



    Kérjük, hogy a kifejtettek alapján a kérdésben állást foglalni, véleményüket pedig a Magyar Köztársaság Kormányához eljuttatni szíveskedjenek.









    Budapest. 2011. május 16.





    Tisztelettel







    Dr. Bárdos Judit

    Főtitkár

    Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete"”
  • 7. öszödiböszme 2011. május 17. 17:09
    „Nem, kisbarátom a hiba bennetek van. Fityisz, hozzátok képest a Fletto kiscserkész ill. úttörő!!”
  • 6. dorombolok 2011. május 17. 16:53
    „Kommunikáció nem gyógyír a hazugságokra. Mást mondanak hétfőn , mást kedden, mást külföldön , mást itthon.Semmi olyant még nem alkottak amire a rászoruló magárahagyott embereknek szüksége lenne. Tömik saját maguk és a klientúra zsebeit.Nekimentek a társadalom minden rétegének, lassan már saját magukra is haragszanak.Jól hangzó blöff, blöff hátán.”
  • 5. gjozsi88 2011. május 17. 15:30
    „mirade!
    Erről miért nem beszéltek a kampányban?
    Arról nem beszélve, hogy a környező országokban is most szigorítanak......a nálunk szükséges 25 év szolgálati idővel szemben, több ország úgy szigorított, hogy 15 illetve 20 év szolgálati idő kell.....szerinted miért?
    Főként ha TUDJUK, hogy az első Orbán kormánynak nem szúrta a szemét, sőt a korábbinál további kedvezményeket is adott!”
  • 4. Lone_wolf.. 2011. május 17. 14:21
    „A saját népét mikor küldi dolgozni cé viktor?”
  • 3. kerteszb 2011. május 17. 13:47
    „Mi lenne, ha egyszer magukban látnák a hibát?”
  • 2. Tudós-1 2011. május 17. 13:06
    „A kormánynak nincs jövőképe. Az nem jövőkép, hogy a diktatura építése közben a lakosság kb. 60%-át lenézve a nyomorba kényszerítik.
    A választáskor a hatalom megszerzése érdekében politikai csalást követett el a FIDESZ. Hazudtak éjjel-nappal, hétről-hétre, hónapról-hónapra! Csak elő kell venni a 2009-2010. évi sajtóanyagokat. Szembesíteni kell őket azzal, amit akkor mondtak, állítottak. Mára kiderült, hogy nem volt koncepció, csak egy nagy lufi, ami lassan kipukkanni látszik.
    A kormány már több szerzett jog elvételét szavazta meg - remélhetően az alkotmánybíróság ill. Brüsszel visszaállíttatja - olyan emberek vonatkozásában, akik rokkantak, nyugdíjasok. ( persze vannak kivételek, akik tisztességtelen úton jutottak a kiváltságokhoz - őket kellene megtalálni.)
    Pl. a 98%-os adó esetében is a kisemberen verik el a port, s a jelen törvényi háttér szerint azok, akik a nagy pénzeket elvitték jogtalan és etikátlan szerződésekkel élik világukat.
    A FIDESZ-KDNP mára elveszitette minden rokonszenvét ( ha volt) és a támogatóinak legalább 50%-át. Amit most tesznek az politikai és emberiség elleni büncselekmény.
    Arra sem voltak képesek, hogy választ adjanak az alternatívákra. Blöffölnek nap mint nap. A beigért álláshelyek még papíron sem léteznek. Akkor hol dolgoznának azok akiknek a szerzett jogait elvéve a munkaerőpiacra erőszakkal vissza akarnak terelni? Úgy néz ki, hogy a FIDESZ vezetői nem Magyarországon élnek. A mai munkaerőpiacon az 50 év felettieket már nem veszik fel. Jó példa erre az AUDI is. Ott kimondatlanul közlik az 50 év felettivel, ha csellel eljut odáig, hogy ők a jövőt építik, s nem kell az 50 év feletti munkaerő, legyen akár szakmunkás, diplomás !!!! Erre kössön csomót Orbán Úr és a Győrt is képviselő Szakács Úr! Hülyeséget lehet állítani, de a hülyeség mögött nincs tartalom.
    Ha nem állítja meg a nép a FIDESZ-KDNP ámokfutását időben, akkor az ország és az országban élők testközelből meg fogják ismerni az afrikai-jellegű elnyomást és szegénységet, kiszolgáltatottságot. A reményt csak az ott gyakorlattá vált népítéletek, engedetlenségek fogják jelenteni! Szép jövőkép előtt állunk!”
  • 1. miracle 2011. május 17. 12:51
    „Hát igen, aki mondjuk a nyugdíja MELLETT nyomozó, biztonsági őr, tanácsadó volt tovább, az jobb is lesz, ha hallgat, lehet visszasöpörni.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

OGY - Tíz órán át tárgyalhatja a Ház a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését

Az Országgyűlés ma tízórás vitakerettel tárgyalhatja azt a kormánypárti alkotmánymódosítási… Tovább olvasom